Így szerezhet pénzt egy vállalkozás - mutatjuk a lehetőségeket

Számtalan módon találhat külső forrást egy induló start up, a lehetőségeket az Innotrends Hungary 2013 konferencián vették végig a résztvevők.
Dzindzisz Sztefan, 2013. június 11. kedd, 15:59

A mostani hétéves uniós pályázati időszakban 990 millió eurót költhettek a magyar cégek kutatás-fejlesztésének támogatására, ám ez az összeg mára nagyrészt elfogyott, köszönhetően részben annak, hogy csak idén annyi támogatási igény érkezett, mint az előző hat évben összesen - mondta Szabados Zsuzsanna, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség osztályvezetője.

A Nemzeti Innovációs Hivatal a Pont Inno elnevezésű programján keresztül támogatja a k+f területén tevékenykedő kkv-kat - mondta az eseményen Szabó Rita, a szervezet szakmai főtanácsadója. A lehetőségnek két lába van, egyrészt a közvetlen szakmai támogatás és tanácsadás, másrészt általános tájékoztatást is adnak az egyéb finanszírozási lehetőségekről.

Az innováció és a k+f a jövőben is támogatott területek között lesz, ahogy a klaszterek is kiemelt figyelmet kapnak - jelentette ki Szabados, aki szerint éppen ezért érdemes lesz figyelni az NFÜ honlapját. A gyakori hibákkal kapcsolatban elmondta, hogy nagyon szigorúak az uniós elvárások, ami hibákra ad lehetőséget, de olyan esetek is gyakran okoznak problémát, melyek könnyen kikerülhetőek lehetnének. Ilyen az többek közt, amikor az aláírás hiányzik, amikor nincs fordítás egy idegen nyelvű anyaghoz, vagy esetleg nem küldték el a hatóságoknak az eredeti számlát. Ezek könnyen buktatói lehetnek a támogatásnak, azonban, ha valaki odafigyel a részletekre, akkor nyugodtan aludhat - fogalmazott az NFÜ osztályvezetője.

A száz százalékban állami tulajdonú Regionális Fejlesztési Holding képes végigkísérni a kkv-k, az ötlet kidolgozásától, a pályázatíráson, finanszírozási kérdéseken át a piacra lépésig - jelentette ki Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató. Olyan szakmai tudásunk van, amivel egy kiscég át tud lendülni a kezdeti nehézségeken - ez főleg akkor fontos, amikor hitelhez a piacon igencsak nehézkes hozzájutni - fogalmazott a vezető. Szükség esetén az állam tőkét is emel egy adott cégnél, amivel már egy bank számára is vonzóbb lehet a vállalkozás.

Sokan nem akarnak cégformát váltani

A Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. egyaránt fektet növekedési fázisú, illetve az utóbbi időben start up cégekbe is, egyelőre az előbbiek vannak többségben - mondta Vadász Gábor, hozzátéve: főképp az infokommunikációs, biotechnológiai, innovációs szektorban vannak befektetéseik. Az alap az öt éves beruházási időszakban csak kisebbségi tulajdonrészt szerez a befektetett cégben, ám 25 százalékot mindenképpen magukénak akarnak tudni, aminek érdekében 30 és 300 millió forint közötti összeget juttatnak a vállalkozás megsegítésére.

A szakember elmondása szerint a leggyakoribb buktatók közé tartozik a rossz minőségű üzleti terv, ahol ez rendben van, ott is problémákat okozhatnak a menedzsment egyéb hiányosságai, de gyakran ütköznek átláthatósági nehézségekbe is. Az is meglepetésként ér sokakat, ha azt kérjük, hogy alakuljanak Zrt-vé - a szakember szerint a befektető számára ez a legvonzóbb vállalkozási forma -, de a végső tárgyalási szakaszban a külső szakértők véleménye sem megy mindig könnyen át a menedzsmenten - mondta Vadász.

Az üzleti angyalokat képviselő Kovács Zoltán, a Colabs Startup Center Zrt.-től elmondta, hogy valószínűleg azért kapták az angyal nevet, mert egyel jobbak, mint a kockázati tőkések. Ők a start upoknál az első, második fázisnál lépnek be a cég életébe, akkor "amikor a legnehezebb külső forráshoz jutni". A Colabs számára "izgalmas" cégeket, minél gyorsabban próbálják olyan hálózatba bevonni, amelynek már megvannak a határon túli tapasztalataik, így sokat tudnak segíteni egy vállalkozás nemzetközivé válásának kezdeti lépéseiben - mondta Kovács, hovvátéve, hogy az eddigi sikertörténetek (pl. Ustream, Vatera, Kürt, Prezi) sokak számára jelenthet segítséget, hiszen látva a jó példákat, talán ők maguk is elhiszik, hogy van esélyük a sikerre.

A jó ötlet önmagában nem elég

A kockázati tőke működéséről Czirják László, az iEurope Capital Llc. társalapítója és ügyvezetője számolt be, aki elmondta, hogy hetente számos jó ötlettel találkoznak, de a legfontosabb kérdés, hogy a vállalkozó milyen ember, milyen lehetőségek rejlenek benne. A kutató lehet nagyon jó, de nem mindig képes piacra vinni a termékét, a sikersztorihoz kell a vállalkozói véna is - emelte ki Czirják, hozzátéve, hogy a cégnek is kell választania a számára megfelelő befektetőt. A jó beruházónak van iparági, befektetési tapasztalata, jól használható a kapcsolati tőkéje van, illetve ki tud alakítani egy megfelelő motivációs rendszert is.

Ezt megtalálni nehéz feladat, de fordítva sem könnyű a folyamat, előfordul, hogy le kell váltani a cég vezetőjét - fogalmazott Czirják, aki szerint ez nem pozitív folyamat, de a siker érdekében gyakran nincs más lehetőség. A befektető nagy kockázatot vállal, ezt ne felejtsük el - emelte ki a szakember -, hiszen sokan azt hiszik, hogy a befektető csak pénzt ad, amit szabadon el lehet költeni. Ez nem így van, neki is el kell számolnia a befektetés sikerességével - hangsúlyozta Czirják.

A szakember szerint bár az utóbbi évek magyarországi eredményei reményteliek, van még mozgástér, hiszen "óriási az innováció a térségben", azaz, van egy jó alap, amire lehet építeni. Az egyik ilyen sikertörténet a Vatera, melynek képviseletében Gerő Viktor elmondta, hogy 2000-ben indultak és nevüket egy Leszbosz szigeti strandról kapták. Az induláskor ötmillió eurót kaptak, ám a cég lassan növekedett a kezdeti időszakban, például a felhasználók kevésbé voltak aktívak, de a visszafogott internetpenetráció is problémákat okozott. Végül türelemmel és szakértők bevonásával sikerült elérni az áttörést, így 2006-ban elkezdtek célzott marketinget használni, aminek következtében amellett, hogy üzleti sikereket értek el, számtalan innovációs versenyt is megnyertek. Ez utóbbit, az állandó fejlesztést kötelezőnek nevezte Gerő, mint mondta az 1 forintos aukcióikkal például sok új vevőt szereztek, akik kíváncsiak voltak arra, hogy mit lehet ennyiért kapni, de az is segítette a cég sikerét, hogy bevezették a "vaterázz" igét is a köznyelvbe.

Lehetőségek az exportálóknak

Voltunk annyira innovatívak, hogy Prezivel készítettük a prezentációnkat - kezdte mondanivalóját Szőcs Gábor, az Eximbank igazgatója. Mint mondta a küldetésük olyan kockázatok vállalása, amit a piacon lévő bankok nem finanszíroznak, ezért mind export elő-, mind utófinanszírozás elérhető náluk. A kamatuk a szakember szerint rendkívül kedvező, mindössze 1,19 százalék euróban, illetve 1,34 százalék dollárban, amit a kereskedelmi bankokon keresztül juttatják el az érintetteknek. Jelenleg közel tizenegynéhány bankkal van szerződésben az Eximbank, de újdonságként takarékokkal is megkezdték az együttműködést.

A k+f szektor részére export előfinanszírozó, beruházási és beszállítói hitelt tudnak nyújtani - mondta Szőcs, aki szerint ez utóbbira az utóbbi években jelent meg a nagyobb érdeklődés.

Mi a bank szerepe?
Egy kereskedelmi bank igyekszik az összes pénzügyi igényre választ adni - jelentette ki Boldis Zoltán, az MKB Bank Speciális Vállalati Termékek igazgatója, majd hozzátette, hogy éppen emiatt fontos számukra a piaci részesedés, hiszen minél több tapasztalattal rendelkeznek, annál hatékonyabban tudnak az ügyfelek igényeinek megfelelni.

A bank elsősorban a pénzügyi kockázatokhoz ért, így kénytelen ezeket felmérni egy hiteligénylés során. - mondta Boldis, aki szerint ezért a kereskedelmi bankok a működési múlttal rendelkező cégeket szeretik finanszírozni, főképp ha alapinfrastruktúra, vagy egyéb fejlesztéshez, esetleg a kereskedelem finanszírozásához kérnek külső forrást. Ezzel szemben az induló vállalkozások technikai kockázatait ritkán tudják kezelni, ahogy a piacra lépés kockázatait sem - ennek megfelelően pedig ritka az innovációs projektek közvetlen finanszírozása.

HOZZÁSZÓLÁSOK