Így szól bele az állam, hogy mi legyen Magyarország kedvenc söre

Kézműves sörforradalom ide vagy oda, a hazai fogyasztók túlnyomó többsége számára az a fontos, hogy a mindennapi söre olcsó legyen és dobozos. A jövedékiadó-emelés gyakorlatilag agyoncsapta a prémium és a közepes kategóriát.
Ádám Viktor, 2014. április 15. kedd, 11:40

Tavaly csaknem 4,5 százalékkal, 6,2 millió hektoliter alá csökkent a három legnagyobb hazai sörgyártó (Borsodi, Dreher, Heineken) által belföldön értékesített sörök mennyisége 2012-höz képest. A három gyártó által alkotott Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai egybevágnak az adóhivatal statisztikájával, amely szerint a jövedékiadó-alapot képező hektoliterfokban számított forgalom 4,6 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. Mindez erőteljes negatív fordulatot jelent, hiszen 2011-ben még 3,8, 2012-ben pedig 1,3 százalékos növekedésről számolt be a szövetség.

Ehhez képest furcsa lehet, hogy az alkalmazotti létszám csökkenése megfordult, 5 százalékkal közel 1700 főre emelkedett a négy gyártó által foglalkoztatottak száma.

Nőtt a sörkülker

Az elmúlt év legalább olyan nehéz volt, mint 2012-es - mondta Csíkné Dr. Kovács Klára, a Magyar Sörszövetség elnöke, aki abban bízik, hogy az idén már fellendülhet a forgalom.

A tagvállalatok nem teljesítettek egyformán, hiszen a Napi.hu-nak adott interjúban Joris Huijsmans, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a soproni és martfűi sörgyárakat tulajdonló cég növelni tudta árbevételét 2013-ban - igaz, az üzemi eredmény tovább csökkent. Az interjút, amelyben a cégvezető az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról is véleményt mond, itt olvashatja.

Visszatérve a három sörgyártó összevont teljesítményére, a termelés a belföldi forgalomnál kisebb mértékben, bő 2 százalékkal csökkent, a növekvő exportnak betudhatóan. A kivitel több mint 26 százalékkal nőtt, de a 354 ezer hektoliteres mennyiség még így is elenyésző a belföldi forgalomhoz képest. Az import az exporthoz hasonló ütemben nőtt, 153 ezer hektoliterre.

Odacsapott az adóemelés

Tovább csökkent a visszaváltható üvegek aránya, míg a dobozos kiszerelésű sörök térnyerése folytatódott - sok fogyasztó akkor is a dobozost választja, ha az drágább, mint az ugyanolyan üveges. Ezen belül is az alacsony jövedelmezőségű gazdaságos, illetve kereskedelmi márkás sörök, azaz a legolcsóbb termékek forgalma nőtt, 8,2 százalékkal, a prémium (-23,6 százalék) és közepes kategóriájú termékek (-13 százalék) rovására, vagyis - ahogyan azt a Heinekennél is tapasztalták - a rezsicsökkentéssel zsebben maradt pénztből nemigen költöttek jobb sörökre a háztartások. Az olcsóbb sörök térnyerése a cégek eredményére is negatívan hatott.

A fogyasztási szerkezet átrendeződését a drágábbaktól az olcsóbbak felé a sörgyártók szerint részben az okozta, hogy a tavalyi 10 százalékos jövedékiadó-emelést az árakban is érvényesíteni kellett, de ezen felül is áremelést hajtottak végre a növekvő költségek miatt.

Az ipar által befizetett adók összege a 2012-es 65,7 milliárd forintról 66,1 milliárdra emelkedett, ennek 56 százaléka jövedéki adó. A befizetett jövedéki adó összege a csökkenő forgalom és az adóemelés eredőjeként csupán 2 százalékkal nőtt, a környezetvédelmi termékdíj a negyedével esett vissza, az egyéb adók összege - amiben benne van a radlerek után fizetendő népegészségügyi termékadó is - bő 13 százalékkal emelkedett.

HOZZÁSZÓLÁSOK