Ilyen a magyar sikerszektor helyzete - nekik jutnak a milliárdok

Bár sok sikeres magyar informatikával foglalkozó cég van, a kis- és középvállalkozások számára jelenleg komoly gondot okoz az utánpótlás biztosítása.
Dzindzisz Sztefan, 2013. május 26. vasárnap, 13:29

Amennyiben a kockázatitőke-befektetések értékét az ország GDP-jéhez viszonyítjuk, akkor azt látjuk, hogy Magyarország az iparági statisztikák alapján - Luxemburg és Dánia mögött - Európában a harmadik, piaci adatok alapján pedig az első helyen áll. Hazánkban 2012-ben a GDP 0,065 százaléka jutott kockázati tőkeként a cégekhez, ezzel jelentősen verjük a holtversenyben második helyen álló svédeket és íreket (0,054 százalék), míg a negyedik helyen álló finnekhez (0,041 százalék) képest még nagyobb az előnyünk.

A pénz jelentős része, mintegy 80 százaléka a kezdő cégekhez jut, a korai fázisú befektetések értékének pedig közel fele a high-tech kategóriába sorolható. A szektorban jelenleg igen komoly polarizáció figyelhető meg, hiszen egyrészt azt látjuk, hogy a szolgáltatásorientált, jól menedzselt cégek gyorsan fejlődnek és külpiaci sikereket érnek el, másrészről viszont azt is érzékeljük, hogy a vállalkozások másik fele a válság hatására stagnálni, hanyatlani kezdett - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Vicze Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetség (IVSZ) mikrotagozatának vezetője.

Véleménye szerint az utóbbi pár évben a Jeremie kockázati alapok megjelenése jótékony hatással volt az egész iparágra, ugyanakkor a befektetők szinte csak a professzionális, világpiaci sikerrel kecsegtető cégeket keresik. Ennek megfelelően annak, aki tőkebefektetőt keres magának nem árt ha már kész, vagy majdnem kész termékkel, szolgáltatással rendelkezik, de az sem árt, ha már piaci sikereket is fel tud mutatni - mondta Vicze. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen egyezség megkötéséhez mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie, ám a kisebb cégek gyakran nehezen fogadják el ezt - márpedig, mivel a vállalkozó szeretne eladni, ezért Vicze szerint inkább neki kellene engednie -, mondván gyakran már a saját gyermeküknek tekintik a céget, így annak irányításáról nehezen mondanak le.

Mára már könnyebb lett

Ugyanakkor az IVSZ mikrotagozatának vezetője szerint jelentős változáson ment át a befektetői piac az elmúlt időszakban: mind a vállalkozók, mind a befektetők folyamatosan tanulnak, így egyre gördülékenyebbé és transzparensebbé vált a befektetési folyamat.

A szektor legfontosabb kitörési pontjaként a szoftverexportot említette Vicze Gábor, majd hozzátette, hogy az online piacterek (mint például az Apple Store, a Google Play, a Microsoft Marketplace stb.) olyan lehetőségeket kínálnak, amivel egy magyar cég is azonnal több százmillió felhasználót érhet el. Jó hír, hogy az új technológiák (pl: felhő) jelentősen csökkentették egy cég elindításához szükséges befektetés mértékét, ráadásul a közösségi média megfelelő használatával a marketing költségeket is jelentősen lehet csökkenteni.

Mindezt a szakember komoly lehetőségnek nevezte, mint mondta, jó néhány példa mutatja, hogy rövid idő alatt komoly sikereket lehet elérni. Ezek után talán nem meglepő, hogy Vicze szerint a jelenlegi 180 milliárdos szoftverexport (mely nagy része hazai hozzáadott érték) könnyen megduplázható lenne. Ehhez azonban szükség lenne az ilyen típusú cégek indításának célzott támogatására, amihez egy inkubációs program (Gazella program, Technológiai ökoszisztéma fejlesztés) beindítását is szükségesnek nevezte.

Máig küzdenek a nehézségekkel

A szektor számára jó hír, hogy csökkent a társasági adó és az szja mértéke, mivel ezáltal - a még mindig magas járulékok ellenére is - versenyképesek lettek a magyar cégek - mondta érdeklődésünkre Laufer Tamás, az IVSZ elnöke. Szerinte ugyanakkor a távközlésre kivetett adók visszafogják az infrastrukturális fejlesztéseket, ráadásul ezáltal az árak sem tudnak csökkenni, ami pedig hátrányt jelent a globális versenyképesség szempontjából. Ezt a hatást Laufer szerint egy adóösztönző támogatás például csökkenteni tudná valamennyire.

Az IVSZ elnöke az oktatási rendszeren is változtatna, mondván jelenleg 62 ezer végzősből csak 2600 informatikus mérnök van, úgy hogy a képzés elején még 4500 indulnak el. Mi azt mondjuk, ha a 10 ezer mérnök bekerül a rendszerbe, akkor akár 5 éven belül megduplázható a szoftverexport. A mostani utánpótlás arra sem elég, hogy aki nyugdíjba megy, illetve elmegy azt pótoljuk - fogalmazott Laufer, majd hozzátette, hogy éppen ezért alapvető változást tartanak szükségesnek a közoktatásban és erre oktatási cselekvési tervet is készítenek a közeljövőben. Szerinte az informatikus és mérnökképzés mennyiségi és minőségi támogatásához már sokkal előbb, az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában is erősíteni kell ezt a területet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2013.05.27 23:44

Akinek esze van, húz el innen.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tamas970, 2013.05.27 09:59

@istvan78: Ja, az indiaiak viccesek. Heti hét nap "dolgoznak", de minek?

A VISSZA-jövés mindig nehezebb, mint ittmaradni. Ha xy-nak megvan a jó+STABIL állása van egy multinál Frankfurtban, Luxemburgban, stb miafrancnak jöjjön haza egy holnap csődbemenő, nevenincs garázscégnek dolgozni? Mert akinek neve is van a nemzetközi porondon (pl Graphisoft), kétlem, hogy megfojtaná a munkaerőhiány - ergo eszében sincs 4xesére emelni a fizukat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

istvan78, 2013.05.27 09:51

@istvan78: azannyát, az EURÓ jele nem megy át, hanem kérdőjelet csinál belőle a rendszar! (biztos ezt is indiaiak csinálták :) )
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

istvan78, 2013.05.27 09:50

@tamas970:
most akkor a fizetés a gond vagy sem? 4-6k? nettóért hidd el, sokan jönnének haza askenáci területről! (az általam közölt forintos fizetés jó ha megvan 1.5k? nettó ...)
az indiai programozókon kábé a fél világ röhög (meg az általuk kiadott kódminőségen és az emiatt bebukott projekteken ...)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tamas970, 2013.05.27 09:39

@istvan78: Azért annak a "szaros" bruttó 5-600kFt-nak sok orvos, mérnök örülne. Ok, képezzük át a sebészeket az infókaron...

Vissza a témához: nem csak a fizetés a probléma. Ha csak erről lenne szó, meghirdetnék az állást angolul, németül havi 4-6000EUR nettóval és simán lennének jelentkezők egész európából. A kérdés a stabilitás és magyarország élhetősége. Megmarad az állás 5 év múlva is/válthat a dolgozó hasonlóra, ha a cég csődbe menne/indiába költözne? Aligha...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html