Importkiváltás atomerőművel

Az idei tél magas fűtésszámlát és - hosszú idő óta újból - energiafogyasztás-korlátozást hozott. Nem a korlátozás mértéke, hanem a ténye fontos: figyelmeztet arra, hogy az energiapolitika fő célja az ellátás biztosítása, biztonsága kell legyen.
Kummer Krisztián, 2002. június 10. hétfő, 14:10

Európa legtöbb országában az energiapolitika a földgázra épít. Épp ezért - ma már látható - az EU energiaellátása döntő mértékben földgázimport-függővé válik: az ezredforduló 40 százalékos függősége húsz év múlva közel 70 százalékra növekszik. Nálunk is hasonló tendencia látszik: 2001-ben egyetlen év alatt a szénhidrogén-tüzelésű erőművek termelése több mint 12 százalékkal nőtt. A szén- és szénhidrogén-tüzelésű erőművek, azaz a fő szén-dioxid-kibocsátók, 2001-ben együtt l5 százalékkal több villamos energiát termeltek, mint 2000-ben.
A magyar nemzetgazdaság energiaellátásának stabilitása, biztonsága és az egyoldalú importfüggőség oldása stratégiai kérdés. Veszedelmes tendencia: a szabadpiaci mozgástérben a hosszú távú, stratégiai szempontok átmenetileg vagy akár hosszabb időre is másodlagossá válhatnak, miközben az állami befolyás közvetetté lesz. Ezt vetítik előre a 2001. évi hazai mutatók is. A hosszú távon is működő piaci modell kialakítása mellett szükség van - a stratégiai céloknak is megfelelő - nemzeti energiaportfólió kialakítására.
A primer energiahordozók tekintetében ma még kiegyenlített az ország energiaellátása és villamosenergia-termelése. Ebben a rendszerben az atomerőmű lényegesen csökkenti a nemzetgazdaság energiaimport-függőségbó1 adódó érzékenységét, a nukleáris üzemanyag-ellátás stabilitása, az üzemanyag egyszerű készletezhetősége révén. A Paksi Atomerőmű egy orosz s - potenciálisan - egy brit üzemanyag-szállítóval rendelkezik. Az üzemanyag két évi mennyiségének stratégiai készletezése jelenleg is gyakorlat. A Paksi Atomerőmű 2001-ben a hazai villamosenergia-termelés 39,1 százalékát adta 6,32 forint kilowattonkénti átlagos értékesítési áron. 2003-tól az rt. meghatározó közüzemi termelő lesz, de a közüzemi igény felett évente 2750 gigawattóra szabad értékesítésére képes. Az atomerőmű a reálisabb, 7,20 forintos fajlagos ár mellett is versenyképes, hiszen a hazai erőművek átlagára tavaly 11,60-14,10 forint között szórt.
Jelentős szerkezeti változás 2012-től következne be, ha a Paksi Atomerőmű blokkjait leállítanák. A jelenlegi kapacitásépítési tendenciákból és piaci automatizmusból az következik, hogy az iparág a képződő hiányt, illetve az igénynövekedést - függetlenül az energiaellátás egyoldalú importfüggőségének nemkívánatos növekedésétől - az atomerőműhöz viszonyítva drágábban termelő, földgázalapú erőművekkel pótolná, vagy magát a villamos energiát importálná. Ezzel a villamos-erőművi földgázfelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás is a maihoz viszonyítva csaknem megkétszereződne.
Az energiaellátás kedvezőtlen szerkezeti változását a nukleáris energia részarányának szinten tartásával lehet megakadályozni. Ez megvalósítható - a biztonsági és környezetvédelmi prioritásokat szem előtt tartva - a Paksi Atomerőmű teljesítményének 8 százalékos növelésévét, az élettartam 20 évvel történő meghosszabbításával, majd a villamosenergia-igény növekedésének függvényében 2015-2020 között új, körülbelül 1000-1200 megawatt, illetve
Később, 2030-2040 között két, egyenként mintegy 1000 megawatt teljesítményű atomerőművi blokk létesítésével.
A Paksi Atomerőmű üzemi élettartamának meghosszabbítását műszaki vagy biztonság problémák nem korlátozzák. A meghosszabbítás 5,85 forint kilowattonkénti reál áramár felett már gazdaságos. Az élettartam-hosszabbítás és a teljesítménynövelés beruházásai a termelődő működési pénzáramokból és hitelekből finanszírozható.
A közelmúlt vizsgálatai szerint egy új atomerőművi blokk ma is versenyképes, ha a technológia előnyeit - a 60 éves élettartam, alacsony üzemanyagköltség, igen magas rendelkezésre állás - figyelembe vesszük. Ezt alátámasztja a finn kormány döntése is az új atomerőművi blokk építéséről. Az új hazai atomerőművi kapacitás 2015-2020 közötti üzembe helyezéséhez 2005-ben el kell kezdeni a gazdaságpolitikai döntést megalapozó vizsgálatokat, s 2010-2011-ben az Országgyűlés elvi hozzájárulásával elkezdődhet az érdemi projekt-előkészítés.
A Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága tartósan 70 százalék körüli, az élettartam-hosszabbítást a lakosság támogatja. A jelenlegi társadalmi elfogadottság igen jó alap ahhoz, hogy a kedvező tendenciák hatására az új atomerőművi blokk is megfelelő lakossági támogatást kapjon.

Baji Csaba:
"A magyar nemzetgazdaság energiaellátásának stabilitása, biztonsága és az egyoldalú importfüggőség oldása stratégiai kérdés."

HOZZÁSZÓLÁSOK