A magyarországi hosszútávú áramvásárlási megállapodásokkal kapcsolatban az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy azok gátolják az egységes liberalizált energiapiac létrehozását, illetve nem egyeztethetők össze az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal. Amint arról beszámoltunk, megerősítette az Európai Unió Törvényszéke hétfőn kimondott ítéletében, hogy a Budapesti Erőmű Zrt. és az állami Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) között létrejött, hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz.

A bizottság 2005-ben kezdte meg a vizsgálódást, 2008-ban pedig felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg ezeket - az 1995 és 2001 között kötött - megállapodásokat, és az állami támogatást fizettesse vissza az áramtermelő cégekkel.

A Magyarországon 2005-ben megtermelt villamos energia körülbelül kétharmadát ilyen hosszú távú áramvásárlási megállapodások keretében az MVM-nek értékesítették a termelők, az uniós vélemény szerint azonban ezek a piac jelentős részét elzárták az újonnan versenybe lépők elől, az új belépőknek ezért korlátozott lehetőségük volt a versenyre.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) egy korábbi elemzésében azt írta, az MVM dominanciája részben a közüzemi fogyasztók nagykereskedelmi ellátásában élvezett értékesítési monopóliumának, részben pedig az erőművekkel fennáló szerződéseinek a következménye. Ezek a szerződések az MVM kezében koncentrálták a hazai áramtermelő kapacitások közel háromnegyedét.

A kilencvenes évek közepén Magyarországnak az volt a legfontosabb célja az energiaágazatban, hogy biztosítsa az ellátásbiztonságot és villamosenergia-termelési infrastruktúra korszerűsítését - írta akkor az Euractiv. Az áramtermelők beruházásainak ösztönzésére hozta létre az állam a a hosszú távú megállapodásokat. A 1995 és 2001 között kötöttek meg, illetve 2010 és 2024 között lejáró megállapodások keretében az MVM kötelezettséget vállalt rögzített mennyiségű termelési kapacitás, valamint meghatározott mennyiségű megtermelt energia rögzített áron megvásárlására - a megállapodások ezzel garantálták a termelők számára beruházásaik megtérülését.

A bizottság 2010 áprilisában engedélyezte azt a magyarországi állami támogatási programot, amelynek célja, hogy kompenzálja az áramtermelőket a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások megszüntetéséből eredő bizonyos költségekért. A vonatkozó jogszabályt a 2008-as brüsszeli döntés után fogadták el, ez lehetőséget biztosít az erőműveknél ezzel összefüggésben felmerült veszteségek kompenzálására. Az EU-végrehajtó testülete akkor arra a következtetésre jutott, hogy ez a kompenzáció nem haladja meg azt a szükséges mértéket, ellentételezi a beruházási költségek megtérülésének elmaradását "az eszközök élettartama során egy ésszerű haszonkulccsal számolva". A program három kedvezményezettje a Budapesti Erőmű Zrt., a Dunamenti Erőmű Zrt. és a Pannon Hőerőmű Zrt. volt, a kompenzációt egy korábbi bizottsági határozat értelmében az erőművek által visszafizetendő támogatási összegekből vonták le. A Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, az AES-Tisza Erőmű és a Budapesti Erőmű Zrt., valamint a Dunamenti Erőmű Zrt. is keresetet nyújtott be 2009 nyarán az Európai Bíróságnak az Európai Bizottság ellen, a hosszú távú megállapodásokról szóló határozat miatt.