A végfogyasztói árak szabályozása nem ördögtől való, széles körben elterjedt gyakorlat az EU-ban, az árampiacon a tagországok több mint felében, a földgáznál pedig ennél is nagyobb arányban alkalmazzák a hatósági árszabályozást − derült ki a Napi Gazdaság Hungarian Energy Investors Forum 2013 konferenciáján. Az árszabályozás okai változatosak, de jelentős részben értékválasztástól, valamint a "politikai érzetektől" függ, hol nyúlnak az eszközhöz; a versenypiac primátusát valló északi államokra kevésbé jellemző, hogy élnek vele − mondta Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpontjának vezetője, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúráért felelős korábbi szakállamtitkára. A keresztfinanszírozás jellege is eltérhet, másokkal ellentétben Magyarország a kisebb fogyasztók költségeit tartja viszonylag alacsonyan. A hatósági árszabályozást bevető államok szinte mindegyikében a kisvállalati kör számára is elérhető a szabályozott tarifa, több ilyen ország pedig még a nagyvállalatok számára is fenntartja ezt a lehetőséget.

Az utóbbi években a magyarországi gáz- és árampiaci keresleti-kínálati viszonyok átrendeződtek, elsősorban a kínálati oldal változásával. A gázpiacon jelentősen nőtt a Nyugatról érkező földgáz mennyisége, ennek hatása Felsmann szerint mégsem érzékelhető az ipari gázárakban, azok még mindig a régiós átlag fölött alakulnak. Az adóktól megtisztított háztartási energiaárak szempontjából Magyarország az alacsony árazású uniós országok táborába tartozik: a lakossági áram- és földgáztarifák egyaránt csak a 16. legmagasabbak voltak az EU-ban 2012-ben. Rezsicsökkentés másutt is volt, igaz, nem állami hatáskörben, hanem a piaci viszonyok hatására: például Csehországban az RWE a lakossági árakat 10 százalékkal csökkentette, miután számos ügyfelet elveszített.

Kapcsolódó

Bár a szektor szereplőinek árbevétele magas, az egyetemes szolgáltatás mindenütt veszteséges, az üzemi, pénzügyi, adózás előtti és adózott eredmények a negatív tartományban vannak. Az elosztási és piaci kereskedelmi üzletág ugyan nyereséges, de a szakember szerint alapvetően hibás az a politikai hozzáállás, amely az egyes elkülönített tevékenységek eredményességét összevonva kezeli. A földgázfogyasztás jelentősen visszaesett, márpedig a hálózati szolgáltatók számára a forgalmi díjak nyilvánvalóan alapvető forrást jelentenek. A társaságok, például a magyar távhőszektor problémáinak jó részét szintén a forgalomcsökkenés okozza. A gázelosztók jövedelmezősége átlagosan alacsony, 2009 és 2011 között csak két társaság fizetett osztalékot − és a helyzet azóta nem javult. Az áramszektorban hasonló a kép: az elosztók üzemieredmény-hányada már 2011-ben 6, a saját tőkére vetített osztalékhozam és az eszközarányos eredmény egyaránt 5 százalék körül alakult.

Az energiapiaci szereplők összesített adózott eredménye 2013-ban várhatóan az előző évi 132 milliárd felére, 70 milliárd forintra csökken, miközben az államháztartásra is 56 milliárd forint negatív hatást gyakorolnak az intézkedések − állapította meg Ságodi Attila, a KPMG energetikai tanácsadása vezetője előadásában. Számításai szerint 2013-ban összességében 113 milliárd forinttal mérsékelhetők a lakossági kiadások a rezsicsökkentéssel, ez azonban egyéb, gyakran negatív következményekkel jár a gazdaság más területein.

Nem fenntartható a lakossági energia hatósági árazása és az államosítás sem jelent megoldást a társadalmi problémákra; már nincs több tartalék az iparágban − fogalmazott Felsmann. A beruházási ráta a nullához közelít, a cégek a tevékenységük visszafogására koncentrálnak, ilyen körülmények között pedig várhatóan megindul, talán már meg is indult az infrastrukturális hálózat leromlása. Valami hasonló történik a szektorban, mint az 1970-es években a vasúttal − tette hozzá a szakember. A befektetők számára a jól felépített masszív energetikai infrastruktúra még mindig Magyarország egyik vonzó tulajdonsága, ez azonban hamarosan megváltozhat. Az energiaszektorhoz köthető a Magyarországon végrehajtott beruházások több mint 3,5 százaléka, a fejlesztések volumene azonban 2011 óta drasztikusan csökkent, részben az extra közterhek, részben a válság által kikényszerített racionalizálás miatt. Jelentős forrásigényű beruházások váltak és válnak a következő években időszerűvé, ám a KPMG szakembere szerint a jelenlegi helyzet alapján félő, hogy a szükséges − például erőművi − fejlesztések nemhogy drágábban, de egyáltalán nem fognak megvalósulni.