Jó lehetőség, de önmagában kevés az MNB-hitel

Bár a beruházások száma valamivel növekedhet, csodát senki sem vár az MNB növekedési hitelprogramjától (nhp), mivel az önmagában kevés − vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett vállalkozói szövetségek.
Dzindzisz Sztefan, 2013. június 4. kedd, 17:37

Szimbolikus értéke van annak, hogy az Orbán-kormány három év után eljutott odáig, hogy végre a foglalkoztatás kétharmadát adó kis- és középvállalati (kkv) szektort helyezte a középpontba − kommentálta a jegybank növekedési hitelprogramját (nhp) Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Napi Gazdaságnak. Hasonlóan fogalmaz egy háttéranyagában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is, amely szerint a költségvetési egyensúly javulása most már végre lehetővé teszi a növekedési elemek előtérbe kerülését, ebből pedig kihagyhatatlanok a kkv-k.

Bizakodóan tekint a programra Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) elnöke is, aki szerint szükség volt már egy hasonló lehetőségre, mivel az utóbbi években egyre nehezebben jutottak külső forráshoz a hazai kisvállalatok, és szintén reményeinek adott hangot Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) vezetője is. Bár utóbbi hozzátette, hogy a 750 milliárd forintra megemelt összeg sem akkora mennyiség, amely igazán komoly tőkeinjekciót jelentene a kkv-szektor számára, ám ha az érintettek hozzá tudnak jutni a hitelhez, akkor valóban megindulhat egy felfelé ívelő spirál. Ehhez azonban az kell, hogy a végrehajtásnál fontos legyen az, hogy kinek jut a pénzből, mivel már korábban is előfordult olyan, hogy bár a cél jó volt, a megvalósítással akadtak problémák − fogalmazott Rudas.

Hasonló félelmeinek adott hangot Kovács is, akinek reményei szerint − annak ellenére, hogy a hitelek felső határát 3 milliárd forintra emelték − a pénz egy része a kezdő és mikrovállalkozókhoz is eljut majd. Erre már csak azért is szükség lenne, mert a már pár éve működő, ám mégis sok szempontból induló cégeknek tekinthető kkv-k számára a program komoly lökést tudna adni és felpörgethetné az eddig halogatott beruházásokat is. A Fivosz vezetője egy jó alternatív vállalkozásfejlesztési lehetőségnek nevezte az MNB hitelprogramját, amely a kisvállalkozók számára is jól tervezhető, magyarán mind a kamat mértéke, mind a felvehető összeg − melynek alsó határa 3 millió forint − megkönnyíti azt, hogy a vállalkozó saját léptékében tudjon gondolkodni és maga is ki tudja számolni, hogyan fizesse vissza azt a jövőben.

Azt egyik vállalati vezető sem nevezte problémának, hogy várhatóan a keret nagyobbik része hitelcserére megy majd. Ezzel esélye lesz az olyan cégnek is, amelyben benne van a növekedési lehetőség, ám a rossz hitel már a vállalat egészét fenyegette − fogalmazott Dávid, aki szerint annak ellenére igaz ez, hogy az így felszabadult pénzt nem minden esetben költik majd fejlesztésre, bővítésre. Kovács szerint is így lélegzetvételhez juthatnak a vállalkozások, míg az MKIK a kiszámíthatóbb gazdálkodást emelte ki. A devizahitelek kiváltását is mindenki támogatta, egyedül Rudas fogalmazta meg aggályait: mint mondta, bár nagyon jó lehetőség, hogy ki lehet váltani a külföldi devizában felvett hiteleket, de ezzel hátrányba kerülhetnek azok, akik ezt már korábban megtették, vagy éppen fel sem vettek ilyen kölcsönt.

Arra a kérdésre, hogy a programnak mekkora hatása lesz a kisvállalati életre, egyik válaszadó sem mert pontos prognózist adni. Az MKIK szerint a kkv-k várhatóan 150-200 milliárd forintot fordítanak majd új fejlesztésekre a programnak köszönhetően, ekkora lehet ugyanis a 3500 milliárd forintos hitelállomány növekménye. Stabil, sokak számára érzékelhető elmozdulásra van szükség a VOSZ főtitkára szerint, ám ehhez nem elég önmagában a hitelprogram. Szükség lenne a nemzetközi bizalom helyreállítására, a kiszámítható gazdasági környezetre, hogy a vállalkozások hosszú távra is tudjanak tervezni, de csökkenteni kellene az élőmunka terheit is, ahogy az adminisztratív akadályokat szintén le kellene építeni − sorolta a vezető, aki szerint ezek a folyamatok együtt eredményezhetnek akkora elmozdulást, amelynek már látható eredménye lenne.

Rudas szerint akkor lehetne még jobb hatást elérni, ha főképp az olyan cégeket támogatnák, melyek hozzáadott értéket termelnek, stabilak és hosszú távra terveznek. Ezek tipikusan a családi vállalkozások jellemzői, így az FBN-H vezetőjének véleménye szerint a korábbi negatív megkülönböztetések után ideje lenne kiemelten támogatni őket. Kovács elmondása szerint mind a tagságból, mind a környezetéből egyre több kezdő vállalkozótól hallja, hogy nagyon várja már a lehetőséget, ám ahhoz, hogy a jelenleginél több fiatal gondolja úgy, hogy egy vállalkozás indítása jelentheti a jövőt számára, van még mit tenni. Ehhez elsősorban szemléletformálásra és sok jó példára lenne szükség, amelyek valóban képesek megszólítani a célcsoportot. Ilyennek nevezte a példaképek és sikertörténetek bemutatását, hiszen ha egy fiatal azt látja, hogy egy kortársa már sikereket ért el cégvezetőként, akkor ezt le tudja magára is fordítani − mondta a Fivosz elnöke.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

szkitaati, 2013.06.04 17:44

Soha nem mondta senki ,hogy önmagában elég lesz ,ahhoz az is kell ,hogy az európai válság véget érjen ,és az exportpiacaink bővüljenek ,illetve amikor kisebb lesz az mszp-szdsz által felhalmozott adósság ,akkor érdemben növekedjen a minimálbér ,és az átlagbér ,és ezáltal a fogyasztás ,de újabb eladósodás nélkül,ugye??:.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html