Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Miközben a MÁV Zrt. továbbra sem tudott megállapodni a munkavállalókkal az idei alapbér-fejlesztés mértékéről, addig a vasúti árufuvarozásban érdekelt cégek már jelentős engedményeket tettek.

Tavaly a MÁV mindössze 0,5 százalékos bérfejlesztést - továbbá 0,5 százaléknyi emelésnek megfelelő nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést - ajánlott a szakszervezeteknek, amelyek azonban 5 százalékos emelést követelnek. A MÁV mostanra átlagosan 3 százalékra emelte ajánlatát, amelyet évi két alkalommal felajánlott 25-25 ezer forint egyszeri kifizetéssel fejelnének meg. Ezt azonban az érdekképviseletek keveslik.

Az állami mamuthoz képest azonban nagyot lépett előre a DB Schenker Rail Hungária Kft., amely január 1-jétől átlagosan bruttó 9 százalékos bérfejlesztést kínált dolgozóinak. Ezt vasúti jellegű munkakörökben évi 500 ezer forintnyi választható cafetériával egészítenek ki. A vállalat szerint a jövedelemnövelést a profit terhére lépték meg, elsősorban a munkaerőhiány megfékezése miatt. A döntés a társaság összkiadásait 3 százalékkal duzzasztja.

Még mindig kérdéses azonban, hogy mindez elegendő lesz-e ahhoz, hogy megállítsa a nagymértékű elvándorlást, valamint biztosítsa a megfelelő számú utánpótlást és a szakképzett munkaerőt.

Hozzájuk képest a MÁV a "tápláléklánc" alján van

Mintegy 2,6 és 6,48 százalék közötti alapbérfejlesztést hajtott végre 2015-ben vasutas munkakörökben a Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH). A vasúti árufuvarozással és logisztikával foglalkozó vállalatnál már eddig is a versenyszféra átlagát 40 százalékkal meghaladó mértékű volt a dolgozók bruttó bérátlaga.

A társaságnál az átlagkereset bruttó 354,6 ezer forint volt 2014-ben, amikor vasutas munkakörökben - egyebek közt kocsivizsgálói, vonat fel-és átvevői, valamint állomási operatív koordinátor szakmákban - 3,65 és 5,47 százalék közötti alapbér-fejlesztést hajtottak végre. Összehasonlításképp: a MÁV-csoportnál jelenleg a dolgozók több, mint fele a minimálbér és a bruttó 200 ezer forint közötti sávban keres.

Az RCH-nál a választható béren kívüli juttatások éves keretösszege 450 ezer forintot tesz ki fejenként, a kollektív szerződésben rögzített munkaidő pedig mindössze napi 7,4 óra, ami a vasúti szektorban a legalacsonyabb. A társaság, a vágányok között munkát végző és meghatározott kort elérő munkavállalók számára plusz egészségbiztosítási csomagot is fizet, amelynek keretében a dolgozók egy hetes rekreációs programon vehetnek részt. A vállalatnál a mozdonyvezetők fizetése nettó 310-330 ezer forint között mozog, szemben a MÁV masinisztáinak nettó 210 ezer forint körüli átlagbérével, illetve évi 271 ezer forintnyi cafeteriájával.

A cég ugyanakkor még nem tapasztalja, hogy az állami vasúttársaság dolgozói átvándorolnának. Az elmúlt években a fluktuáció inkább fordított irányú volt: a válság időszaka alatt a Rail Cargónál felszabadult munkaerő-állományt a MÁV szervezeti egységei foglalkoztatták tovább. Bár a társaságnál azonnali munkaerőhiány nincs, komoly figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre - duális szakképzés keretében - mivel úgy látják, a vasutas szakma elöregszik. A RCH évente mintegy 200 millió forintot költ munkavállalói képzésére.

Nem tudni mekkora a fluktuáció

Jelenleg a MÁV-hoz hasonlóan a GYSEV Zrt.-nél is elhúzódnak a bértárgyalások, azzal a különbséggel, hogy a nyugat-magyarországi cégtől nem 5, hanem 10 százalékos alapbérfejlesztést követelnek a szakszervezetek. A társaság munkavállalói 2014. júliustól 2,4 százalékos, 2015. január 1-től pedig 3 százalékos alapbéremelésben részesültek - ez nagyjából megegyezik a MÁV-nál eszközölt bérfejlesztésekkel. A GYSEV-nél ugyanakkor mindkét évben egyszeri, 50 ezer forintos év végi jutalomban is részesültek a munkavállalók. A bérek konkrét nagyságáról a társaságnál nem kívántak beszélni.

A szervezetnél a vasutasok számos pluszjuttatásban részesülhetnek - többek között cafetériarendszer, szolgálati lakás, fizetési előleg, vállalati kamatmentes lakáskölcsön, valamint üdülés állhat rendelkezésükre. Vannak foglalkoztatáshoz kötődő juttatások is, ilyen például a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevétele, illetve az élet- és baleset-biztosítás.

Vasutasok beszámolói szerint már jellemző, hogy számos MÁV-alkalmazott átigazol a GYSEV-hez, ezt azonban a társaságnál nem tudták megerősíteni. A GYSEV Zrt. megállapodást kötött a MÁV-csoporthoz tartozó vállalatokkal arról, hogy a másik féllel munkaviszonyban állók átvételéhez előzetes egyeztetés szükséges, illetve a tovább foglalkoztatásáról megegyezésre abban az esetben juthatnak, ha a munkaviszony megszüntetése az adott munkáltató gazdasági érdekeit nem veszélyezteti.

A GYSEV Zrt.-nél körülbelül százfős a létszámhiány, amely elsősorban műszaki/gépészeti és forgalmi szolgálattevői munkaköröket érint. A cég fejlesztései a munkaerőhiány ellen hatnak: pályázati forrásokból több vasúti szakasz forgalomirányítását automatizálják. Szakszervezeti beszámolók szerint viszont a vasúttársaságnál - a MÁV-val ellentétben - nem jellemző az elvándorlás.

Reagált a MÁV

A MÁV Zrt. nem tartja szerencsésnek, hogy magántulajdonban lévő, többek között külföldi tulajdonú vasúti árufuvarozási és logisztikai tevékenységet végző cégeket hasonlítanak össze egy olyan állami tulajdonban lévő vállalattal, amely főként személyszállítási, közösségi közlekedési szolgáltatást nyújt az állammal megkötött közszolgáltatási szerződés keretében - olvasható lapunknak megküldött közleményükben.A MÁV-nál a választható béren kívüli juttatások éves keretösszege meghaladja a 271 ezer forintot, ami mellé alanyi jogon évente 92 700 forint béren kívüli javadalmazás is jár a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára.
Az alapbér, a béren kívüli juttatás, a műszakpótlék és a túlóradíj mellett minden dolgozónak jár az arcképes igazolvány, amely belföldön korlátlan ingyenes utazást biztosít 2. kocsi osztályon (az utazási kedvezmény családtagok részére is igényelhető). Számos munkavállaló és családjuk számára szolgálati lakást biztosítanak. Egészségmegőrző Programja keretében a MÁV is gondoskodik az érintett munkakörökben dolgozók egészségei és fizikai állapotának javításáról - írták.
Ami a mozdonyvezetők fizetését illeti: a MÁV-START-nál teljes állományban lévő mozdonyvezetők átlagfizetése bruttó 414 ezer forint. A forgalmi szolgálattevőké és a rendelkező forgalmi szolgálattevőké bruttó 270 ezer, a főrendelkezőké bruttó 370 ezer, a jegyvizsgálóké bruttó 222 ezer forint.

Tavaly egyébként a több mint 2900 mozdonyvezető közül az önkéntes távozás mellett mindössze 74-en döntöttek. Közülük kilencen azóta már vissza is tértek a MÁV-START-hoz.

Egész Európában probléma - őket hidegen hagyja

Ugyancsak kudarcba fulladtak eddig a bértárgyalások a Volán-társaságoknál és a BKV Zrt.-nél is. Előbbiek 2016-ra első körben nulla, majd 1 százalékos fizetésemelést ajánlottak, szemben a szakszervezetek 7,5 százalékos követelésével, míg a budapesti vállalat legutóbb 2 százalékos bérfejlesztést ajánlott az érdekképviseleteknek, amelyek azonban 5 százalékot igényelnek.

Mindkét cég részéről merész húzás ez, annak tükrében, hogy a szállítmányozók országosan 6-6500 fős sofőrhiányról beszélnek (mi több, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint tavaly már 20-22 ezer járművezető hiányzott a teljes logisztikai ágazatból).

A Volánoknál is több száz fős a munkaerőhiány, mivel az elvándorlás jelentős, utánpótlást viszont alig találni. A társaságok az esetek többségében olyan munkavállalókkal tudják csak visszatölteni a létszámot, akik már valamilyen fegyelmi okból el lettek tanácsolva a cégektől. Lassan már így sem lehet elkerülni, hogy a menetrend szerinti járatok közlekedése ne kerüljön veszélybe - hívta fel lapunk figyelmét Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke.

Az újoncok egy része hamar - általában néhány hónap után - otthagyja a Volán-társaságokat, amikor szembesül az elvárásokkal. A nagy terhelés mellett nem kedvező az sem, hogy a járatok szervezéséből eredő "kiállási időt" a busztársaságoknál nem számolják el munkaidőnek. A sofőrök mintegy 70 százaléka átlagosan havi 220-230 órát tölt el munkahelyén úgy, hogy csak 170-180 óra kerül munkaidőként elismerésre, illetve kifizetésre.

Sokan váltanak vagy fusiznak

A Volánoknál a sofőrök átlagbére nettó 153 ezer forint volt tavaly. A fizetések az egyes társaságoktól és az adott járatok jellegétől függően eltérnek: távolsági buszoknál és az úgynevezett jobb "fordákon" (ez a buszsofőrök munkabeosztásának neve) akár 230 ezer forint is meghaladja, míg egyes helyközi járatoknál csak 110 ezer körül alakulnak. A versenyszférában viszont a belföldi gépkocsi-, és autóbusz vezetők átlagosan nettó 200-250 ezer forintot keresnek (az alapbért megfejeli az adó- és járulékmentes távolléti díj, valamint üzemanyag-megtakarítási átalány, már ahol kifizetik). A nemzetközi szállítmányozásban ugyanakkor már 3-400 ezer forintnyi nettó fizetést kínáló pozíciók is vannak.

Mivel az ágazatban a cégszerkezet szétaprózott, nehéz számszerűsíteni a változást, de annyi bizonyos, hogy a fuvarozásban a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a fizetések - becsülte lapunknak Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

Baranyai tapasztalatai szerint a Volán-sofőrök nagy számban mennek el kamionozni, jelentős részük azonban körülbelül fél-, de legfeljebb két év után visszatér a busztársaságokhoz. Ennek oka, hogy nehezen viselik a gyakran többhetes távolléttel járó életformaváltást és a fokozott terhelést. Ennél is kellemetlenebb, hogy egyes vidéki régiókban a buszvezetők néhány tízezer forintnyi bérelőnyért átnyergelnek a gyáriparba vagy más jobban fizető munkahelyre.

A távolsági járatok vezetőinek foglalkoztatását az EU-s jogszabályok korlátozzák, így szűkült a lehetőségük, hogy abban a szakmában jussanak többletjövedelemhez, amelyet hivatásszerűen végeznek. Ezzel szemben a BKV- és más helyi járatok sofőrjeinél jellemző, hogy másodállásban vagy megbízotti jogviszonyban kirándulóbuszokra, magáncégek különjárataira dolgoznak át. Ez a felállás sem szerencsés, hiszen a túlterhelt buszvezetők könnyebben okozhatnak balesetet.