BUX
38018

Ki fizesse a paksi atomerőmű-bővítést?

A megújulók finanszírozása ma Magyarországon gyakorlatilag a biomassza-projektekre korlátozódik, a többi energiaforrásnál szinte semmi mozgást nem látunk - hangzott el a II. Energy Summit Hungary energiakonferencián. Amennyiben azt akarjuk, hogy az új paksi blokkok többségi állami tulajdonban legyen, akkor legalább a költségek felét az államnak kell állnia.

NAPI, 2010. november 25. csütörtök, 13:45

Magyarországon nincs megújuló projektfinanszírozásunk, szemben több térségbeli országgal; a szélenergián kívül minden szegmensben előttünk járnak a környező országok - mondta el Köteles György, az Eunergy Capital képviseletében.Hozzátette: bár rengeteg érv szól Közép-Európa mellett - például a térség még az elején tart a folyamatnak, szemben Nyugat-Európával - a befektetők számára azonban valahol elveszünk a többi térséggel szemben.A trend a régióban egyértelműen fölfelé mutat a finanszírozók szerint, azonban elsősorban a szabályozás bizonytalanságai miatt komoly projektet ma Magyarországon csak stabil átvevővel lehet megvalósítani - mondta Kilyénfalvi Béla, az ING Bank ügyvezető igazgatója. A hosszú távú, több éves tervezhetőség hiánya miatt a kereskedelmi alapú projektfinanszírozás nem jellemző itthon - tette hozzá.Hasonló értelemben nyilatkozott Hegyi Ádám, a KBC Securities Hungarian Branch Office igazgatója is. Szavai szerint a szektor szereplői a szabályozás, és az annak megváltozásában rejlő kockázat a leginkább sarkalatos pont, emellett persze a makrokörnyezet is fontos tényező. Amíg nincs tiszta kép a folytatásról, addig felelős tőkebefektetésre vonatkozó döntés, üzleti terv nem alkotható - fogalmazott.A finanszírozás a Paksi Atomerőmű bővítése esetében is fontos kérdés. Amennyiben azt akarjuk, hogy az új blokkok többségi állami tulajdonban legyenek, akkor legalább a költségek felét az államnak kell állnia, ami több milliárd eurós tétel - mondta Kilyénfalvi, aki szerint azonban ennek felismeréséig a politika ma még nem jutott el.A Paksi Atomerőműhöz hasonló fejlesztések esetében akkor lehet hatékonyan megközelíteni a tőkepiacokat, ha egy állami szereplő fölvállalja a projekt "összerakását" - mondta Hegyi. Tőkebefektetőket lehet találni, de többségi pozícióban nehezen - tette hozzá.Az energetikai finanszírozás, tervezés helyzetét az is bonyolítja, hogy míg a pénzintézetek negyedévekben gondolkodnak, addig az energetikában 2-3 év csupán egy szemvillanásnak tűnik - fogalmazott Köteles György.A kisebb projektek és a megújulók finanszírozásában néhány tízmillió eurós alsó határ érvényesül; nagyobb eséllyel található finanszírozó az egybegyűjtött, egy erős fejlesztő által összefogott projektekre - hangzott el. Bár az a benyomás alakult ki a zöldenergia kapcsán, hogy alig-alig működik a banki finanszírozás, érdeklődésben nincs hiány, csakhogy a bizonytalanságok nehezebbé teszik a szerepvállalást - fűzte hozzá Köteles György.A KBC igazgatója, Hegyi Ádám tapasztalatai szerint érzékelhető a nyugati érdeklődés, de inkább a regionális befektetők részéről, és főleg megvalósulás alatt lévő, készülő projekteknél. A befektetők érdekes módon nem elsősorban megtérülési oldalról vizsgálják a projekteket, hanem technológiában gondolkodnak: vagyis, ha valamely technológiával kapcsolatban pozitív tapasztalatokat szereztek, akkor azt másik országban is szívesebben finanszírozzák. A megújulók finanszírozása ma Magyarországon gyakorlatilag a biomassza-projektekre korlátozódik, a többi energiaforrásnál szinte semmi mozgást nem látunk - fogalmazott Hegyi.