Kibújhatnak a csődbűntett gyanúja alól a cégvezetők

A csődtörvény több mint 10 éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégek vezető tisztségviselőit, amelyek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben vannak. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás segíthet a cégvezetőknek - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Domokos Erika, 2017. október 17. kedd, 13:18

Szinte minden vállalkozás életében előfordulhat az a helyzet, hogy egy adott pillanatban nem tud valamennyi, esedékessé váló fizetési kötelezettségének eleget tenni. Sokszor nem világos azonban, hogy az adott fizetésképtelenség csupán egy átmeneti jelenség a társaság életében vagy az nagy valószínűséggel a társaság bukásához fog vezetni - írja közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Meddig terjed a vezetői felelősség?

Ez a helyzet a közelmúltig a legtöbb vezetőt súlyos döntési helyzet elé állította. A csődjogi szabályok 2006-ban hatályba lépett módosítása szerint ugyanis az a vezető, aki ebben az ún. fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el - és ezáltal a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése meghiúsult - a saját vagyonával felelt a ki nem elégített hitelezői követelésekért. Ez alól a felelősség alól a vezető a csődjogi szabályok szerint csak abban az esetben mentesülhetett, ha be tudta bizonyítani, hogy valamennyi intézkedést megtett a hitelezői veszteségek elkerülése, illetve csökkentése érdekében.

A jogszabály azonban nem adott eligazítást abban, hogy mégis mik lehetnek azok az intézkedések, amelyek a fenti mércét megütik.

1. ha nem vállal több kötelezettséget a cégvezető

Ha ugyanis a vezető úgy döntött, hogy a további hitelezői veszteségek elkerülése érdekében nem vállal a cég nevében további kötelezettségeket, akkor ezzel egyrészről ellehetetleníthette a cég további működését - ami nem mellesleg a vezető céggel szembeni kártérítési felelősségét is megalapozhatta - másrészről elkerülhetetlenné tehette a hitelezői veszteségek bekövetkezését és a vezető ezért való személyes anyagi felelősségét - olvasható a közleményben.

2. ha a működés érdekében további kötelezettséget vállal a cégvezető

Ha azonban a vezető a cég további működése és a hitelezők követeléseinek lehető legteljesebb kielégítése érdekében a cég nevében további kötelezettségeket vállalt, de a cég likviditásának helyreállítása nem sikerült, akkor a kötelezettségek tovább növelték a hitelezői veszteségeket és a vezető azokkal kapcsolatos személyes felelősségét is. Távolról sem volt ezért világos, hogy hogyan járjon el a vezető egy ilyen helyzetben. A legkevesebb kockázatot leginkább azzal vállalta, ha megfutamodott és lemondott a pozíciójáról.

Ez a kiút a dilemmából?

Gyimesi Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ebből a feloldhatatlannak látszó helyzetből mutathat kiutat a csődtörvény nyáron hatályba lépett módosítása. A módosítás alapján ugyanis a vezető a jövőben már akkor is mentesülhet a felelősség alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot. Azaz a jövőben a vezetőnek már nem kell minden nap azzal a gondolattal ébrednie, hogy hogyan is tudja a hitelezők veszteségét minimalizálni.

Ez a szabály már alkalmas lehet arra, hogy a cég vezetője a személyes vagyona kockáztatása nélkül is megkísérelhesse a cég likviditásának helyreállítását és a cég hitelezői követeléseinek kielégítését feltéve, hogy ezzel a cég pénzügyi helyzetéhez képest nem vállal indokolatlan üzleti kockázatot. Ez a szabály tehát nem feltétlenül a veszteség és a kockázatok minimalizálására fogja a vezetőt ösztönözni, hanem arra, hogy az adott helyzet által megkívánt legjobb üzleti döntést meghozza - írják a szakértők.

Mit kell másképpen tenni?

Felmerül a kérdés, változtat-e az új szabály azon, hogy hogyan járnak el a vezető tisztségviselők fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben - írja az ügyvédi iroda. - Valószínűsíthetően nem. Azok a vezetők ugyanis, akik felvették a kesztyűt és még saját felelősségük kockáztatása árán is felvállalták a csődközeli helyzetben lévő társaságok menedzselését, feltehetően már a múltban is az újonnan hatályba lépett feltételrendszer szerint jártak el, azaz arra figyeltek, hogy ne vállaljanak indokolatlan üzleti kockázatot. A jó hír az, hogy mostantól kezdve a jogszabály - és remélhetőleg a bírói gyakorlat is - segíteni fogja őket ebben - jegyzik meg a szakértők a közleményben.

HOZZÁSZÓLÁSOK