− Milyen állapotban van a kkv-finanszírozási piac jelenleg, van-e kereslet, hogyan alakul a kínálat?

− A válság érzékenyen érintette a kkv-szektort, ami a reálgazdaságban is érzékelhető volt: számtalan cég szűnt meg, főként olyan iparágakban, amelyek a belső fogyasztásra támaszkodva tartós fogyasztási cikkek gyártásával és kereskedelmével foglalkoztak. Az ilyen cégek hitelezhetősége − ha talpon is maradtak − sokat romlott, profitabilitásuk csökkent, megbízható piacaik eltűntek. A másik oldalon a pénzintézetek helyzete is változott. Sok bank a korábbi években megengedőbb hitelezési gyakorlatot folytatott, nemegyszer a szakmai minimumkritériumokra sem fordítva megfelelő figyelmet − ezek most jelentős veszteséggel küzdenek, a gondok pedig forrás- és tőkeoldali problémaként gyűrűznek tovább, erősen visszafogva a hitelezési aktivitást.

− Ennek megfelelően a hitelkihelyezési volumen is jelentősen csökkent a piac egészében?

− A kkv-kat érintő hitelkihelyezés 2010-ben és 2011-ben is csökkent, évről évre 10 százalék körüli mértékben. A piaci várakozások szerint az idei év sem alakul ennél jobban, sőt 10 százalék feletti mínusz is elképzelhető. A Budapest Bank tudatos üzletpolitikát követve kezdett tíz évvel ezelőtt a kkv-szegmensre koncentrálni. Azóta bebizonyosodott, hogy más területek jóval nagyobb kockázatot jelentettek (a projekt- és lakásfinanszírozás, illetve az önkormányzati hitelezés is). Ennek megfelelően a kockázatok és veszteségek is kisebbek voltak a bank számára, ami jelenleg jó tőke- és forrásellátottságban ölt testet. Ez a kkv szegmensben is növekvő piaci részt, ügyfélszámot és hitelkihelyezést jelent. 2011-ben 12 százalékkal növeltük ebben a szektorban a hitelkihelyezést, és idén is két számjegyű növekedésre számítunk.

− Vállalkozói oldalon milyen változásokat hozott a válságidőszak?

− A piac összességében sokkal nehezebb helyzetben van, az ügyfélkör bizonytalanabb, a cégek továbbra is tartanak a gazdasági környezet romlásától. Ma már egy elnyert pályázati támogatás sem garancia a beruházás elindulására, a vállalkozások inkább halasztják, visszafogják fejlesztéseiket. Ennek megfelelően a bankszektorban is csökken az éven túli hitelek aránya, az éven belülieké pedig stagnál. Mindez részben nagyobb ügyféltudatossággal is párosul, az ügyfelek óvatos szemléletmóddal, tudatosabban kezelik pénzügyeiket, igyekeznek felmérni a kockázatokat, a beruházások megtérülését, függetlenedni a pénzintézetektől. Banki oldalon ezzel párhuzamosan a legfontosabb a kkv-szektorral szembeni felelősségvállalás − azaz olyan termékek fejlesztése, amelyek megfelelnek a kisvállalkozások elvárásainak és működési sajátosságainak.

− A cégek termékigényei is módosultak?

− Nem látszik, hogy a korábbi évekhez képest bonyolultabb termékeket igényelnének a kisvállalkozások, azonban egyre erősebben jelenik meg a kiszámíthatóság iránti igény. A bankszektor a korábbi lazább feltételekkel szemben kötöttebb, szigorúbb és prudensebb hitelfeltételeket kínál, ezért a nem kellően megalapozott üzleti elképzelések már nem finanszírozhatók. Ebből a szempontból csökken az egyes bankok eljárásai közötti különbség, ezért is adódhat az az érzés, hogy nehezebb hitelhez jutni.