A törvény bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal. Ugyanakkor 41 százalékról 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. Némileg tehát mérséklődtek az álláspontok, annak ellenére, hogy utólag nagyobb változásnak és nehézségnek értékelik a boltok vasárnapi zárva tartását, mint ahogy azt korábban feltételezték.

A gyakorlat rontott a megítélésen

Bár márciusban csak a lakosság 38 százaléka gondolta, hogy a törvénymódosítás legalább valamennyire megváltoztatja majd a hétvégi tevékenységeiket, a törvény bevezetése után pár hónappal már 51 százalék látja így. Az aktív keresőkön belül ez az arány még magasabb - 61 százalék. Mielőtt a vasárnapi zárva tartást bevezették volna, a lakosság valamivel több, mint fele (53 százalék) gondolta úgy, hogy az új törvény valamennyire megnehezíti majd vásárlásai intézését. A gyakorlatban is látva, hogy ez mit jelent, már 63 százalék értékeli nehezebbnek a helyzetet, az aktív keresőknek pedig a 70 százaléka.

Jelenleg a lakosság többsége az esetleges vasárnapi bevásárlásait inkább valamelyik másik napon végzi (71 százalék) és csupán egynegyedük választ kisebb boltokat (18 százalék) vagy piacot megoldásként (6 százalék). A törvény lehetőséget ad arra, hogy az üzletek - az adventi időszakon felül - naptári évenként egy választott vasárnapon mégis nyitva tartsanak. Azonban azt, hogy a nagyobb üzletláncoknak mely boltja van épp nyitva, csak a lakosság 13 százaléka követi nyomon.

A felnőtt népességnek csupán 10 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt hónapok során a kiskereskedelemnek sikerült alkalmazkodnia az új feltétekhez, és több vásárlási lehetőség van. 64 százalék szerint semmi nem változott a törvény bevezetése óta, 27 százalék pedig kifejezetten úgy érzi, hogy a helyzet csak tovább romlott az elmúlt időszakban.