Külföldön próbálkozna? Így kaphat hozzá pénzt!

Bár a kis magyar cégek exportjának növelésének fontosságával mindenki egyetért, az azt támogató pályázatok hatékonyságáról már megoszlanak a vélemények, így szakértők szerint félő, hogy az új uniós pályázatok nem érik majd el a céljukat.
Dzindzisz Sztefan, 2014. november 3. hétfő, 07:08

Évek óta állandó probléma, hogy a magyar export főképp az országban dolgozó multinacionális cégekhez köthető, kevés, valóban magyar tulajdonú kis- és középvállalat tud magától megjelenni a külpiacokon. Az utóbbi évek gazdasági visszaesése következtében ráadásul a sok munkahelyen csökkent a munkavállalói létszám, így a legtöbb kiscégnél nincsen exporthoz értő szakember sem, aki segíteni tudna a kezdő lépések megtételében - a (mára már teljesen átalakult) HITA egy korábbi felmérése szerint cégenként 0,25 ember foglalkozik piacépítéssel.

A szakértők évek óta mondják, hogy ezen kkv-k képzésére, illetve külső vagy belső szakértőkkel való ellátására van szükség, mivel általában nincsen külpiaci szaktudásuk, stratégiájuk, így a legtöbbször azt sem tudják merre kellene indulniuk a külpiacok meghódításához. Ennek is köszönhető, hogy bár a magyarországi munkavállalók háromnegyedét e cégek foglalkoztatják, de az exportból csak 15 százalékkal részesülnek.

A piaci megjelenést, ezen belül a kiállításokon való megjelenést a kormányzat már korábban is - például a mára már megszűnt ITDH keretében - támogatta pályázattal, ám ezen támogatási formát azóta több kritika érte, mondván az nem fogja elérni a célját, hiszen nem a megfelelő problémához nyúlt hozzá. Ezek után nem meglepő, hogy a szakma által a sajtónak tartott háttérbeszélgetéseken többször is elhangzott, hogy az eddigi exportot támogató pályázatoknak nem látszik a külgazdasági haszna, így ezáltal nehezen elképzelhető, hogy sikerülne elérni azt a kormányzati célt, mely szerint a jelenlegi 2500-3000-ről 12 ezerre növelnék az exportképes magyar kkv-k számát.

Az irány jó

Üdvözölendő, hogy a kormányzati politikában egyre nagyobb hangsúlyt kap a külpiacra lépés és hogy azon belül növekedjen a magyar tulajdonú vállalatok száma, ám az új uniós pályázatok exportorientáltsága és annak színvonala egyelőre még nem követi ezt a kormányzati célkitűzést - mondta a Napi.hu-nak Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) elnöke. Szerinte ugyanis az október 10-én megjelent új pályázat tartalma és színvonala a korábbi évek pályázati "hagyományait" követi, így például várható, hogy sok olyan cég is nyerni fog, amelynek exportképes terméke sincs.

Márpedig az exportot támogató pályázatok szerepe hatalmas, hiszen tartós gazdasági növekedést csak a belső piac fejlődésével nem lehet elérni - vélte Horváth. (Ezzel az állítással egyébként egyetértett a Napi.hu-nak adott interjújában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is.) A szakember szerint állandó és visszatérő hibája volt az uniós tendereknek az utóbbi években, hogy csak eszközvásárlásra nyújtottak támogatást, márpedig a mai gazdasági környezetben a vállalatok nem eszköz-, hanem piac- és ügyfélhiányosak. Normál esetben először növekszünk az adott piacon és csak utána vesszük meg a növekedés fenntartásához szükséges eszközt, fordítva ez nem működik - magyarázta a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, aki szerint éppen ezért meg kellene változtatni a pályázatok logikáját.

Kinek jó a vásári megjelenés?

Ennek megfelelően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében a jövőben megjelenő pályázatoknak arra kellene koncentrálniuk, hogyan lesz a cégek termékeinek, illetve szolgáltatásainak több határon túli vevője. A mostani pályázat főképp a vásárokon, kiállításokon való megjelenést támogatja, ám Horváth szerint a külkereskedelmi gyakorlatban csak akkor megy valaki vásárra, ha már vannak az adott piacon ügyfelei. A meglévővel tud tárgyalni, plusz jó esetben szerez újakat - magyarázta a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, aki azt tanácsolja, hogy egy, az adott külpiacon kezdő cég inkább vegyen egy belépőt, hogy fel tudja mérni, kik lesznek a vetélytársai, azok milyen stratégiával dolgoznak. Ehhez viszont nem kell saját stand - emelte ki Horváth. Éppen ezért a szakember szerint egy ilyen pályázatnál le kellene ellenőrizni, hogy az ügyfélnek van-e előélete az adott piacon, például mutassa be a kiírónak, hogy eddig hány ügyféllel tárgyalt onnan. Ide kapcsolódó probléma, hogy a pályázat során csak annyi a feltétel, hogy az adott vállalatnak legyen egy magas hozzáadott értékű terméke, ám azt már nem kell igazolni, hogy a termék valóban piacképes-e, azaz lesz-e rá vevő külföldön - magyarázta Horváth.

Kérdés, a megfelelő cégeket támogatják-e
Reuters

Maga a kiállításokon való részvétel túlértékelt dolog, kezdőként az adott piacon nem lehet ott üzletet kötni - értett egyet Gyurácz Németh Iván külpiaci szakértő, az M27 ABSOLVO partnere. Szerinte a pályázat éppen ezért téves üzenetet közvetít az exportálni vágyó kkv-nak, hiszen az adott vállalatvezető úgy gondolhatja, hogy ha az állam ezt a célt támogatja, akkor a kiállításokon való részvétel a megfelelő lépés, így ő is azt fogja tenni, akár a saját pénzén is. Márpedig ebből nem lesz kkv-export, hiszen ez egy 20 évvel ezelőtti megközelítés - emelte ki Gyurácz.

Ideális eszköz

A GINOP első körben megjelentetett pályázati felhívásait azon cégek tapasztalatainak és elvárásainak megfelelően alakítottuk ki, melyek komoly gazdasági eredményeket tudnak felmutatni, és melyek képviselői az operatív programok társadalmi egyeztetéseinek keretében, illetve egyéb fórumokon fogalmazták meg igényeiket - reagált megkeresésünkre a felvetésekre a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya, amely hozzátette: a szakmai szervezetekkel való egyeztetéseknek köszönhető önmagában az a tény is, hogy a kkv-k vásári megjelenését támogató pályázati kiírás megszülethetett.(Az egyeztetéseket eredményességét egyébként éppen hogy hiányolta Horváth Miklós, akinek elmondása szerint a hibák annak ellenére vannak a pályázatban, hogy a MKSZ folyamatosan egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériummal. A tárgyalásokon úgy tűnt értjük egymást, hogy van a kormányzat részéről egyfajta nyitottság, ezért is furcsa, hogy végül a megjelent pályázatban szinte semmi sem köszönt vissza a korábbi beszélgetésekből - mondta a Magyar Külgazdasági Szövetség vezetője.)

Miniszterelnökség szerint a pályázati kiírás kifejezetten külföldi vásárokon és árubemutatókon való megjelenést kíván elősegíteni, önállóan egyedül ez a tevékenység támogatható, a kiegészítő tevékenységek a vásári megjelenés sikerességét, hatékonyságát hivatottak növelni. Ezzel a kiírás elsődleges célja nem az exportáló cégek számának növelése, hanem az exportteljesítmény javítása, az export árbevétel növekedésének elősegítése - hangsúlyozta a Miniszterelnökség.

Véleményük szerint a vásári megjelenés nem csak a már ügyfelekkel rendelkező cégek számára bír jelentőséggel, hisz a "különböző kiállítások, expo-k, vásárok éppen a kapcsolatteremtés, a bemutatkozás színterét adják, és ideális eszközei egy új piacra való betörésnek". A pályázaton való részvétel feltételeként minimális exporttapasztalatot vár el a Miniszterelnökség, így csak olyan cégek pályázhatnak, akik az elmúlt két évben export árbevételt realizáltak. Horváth felvetésére, mely szerint ellenőrizni kellene, hogy az ügyfélnek van-e előélete az adott piacon, azt írták, hogy nem tartják hatékony megoldásnak a célországhoz való kötöttséget, "hisz az export volumen növelése érdekében cél, hogy minél több új piac váljon elérhetővé a hazai kis-és középvállalkozások számára".

A pályázat keretében kötelezően elvégzendő és részben elszámolható tevékenység többek között a megcélozni kívánt piacra és az adott termékre vonatkozó piackutatás elkészítése - emelte ki ezzel kapcsolatban a Miniszterelnökség. Szerintük ez segít azonosítani az adott cég lehetőségeit egy adott piacon, azaz a piackutatás eredménye képes lesz orientálni a céget a számára leginkább megfelelő piac irányába. "Nem szívesen jelentenénk ki egyetlen termékről sem előre, hogy az nem lesz piacképes, úgy gondoljuk, hogy a lehetőséget meg kell adni a lehető legtöbb cég és termék számára" - véli a Miniszterelnökség, majd hozzáteszik: "mindezek mellett magát a pályázót tartjuk a legalkalmasabbnak a kockázatok megítélésére és annak mérlegelésére, hogy számára a termék piacképessége felér-e a piacra jutásba fektetett pénzzel, idővel és energiával".

Lesz-e pénz mindenre?

Bár azt jó újdonságnak nevezte Gyurácz, hogy a pályázatot elnyerő vállalkozásnak kötelező piackutatást készítenie, illetve fel kell vennie egy külkereskedelemmel foglalkozó munkatársat, ám kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire lesz megvalósítható, mondván a pályázati keret erre gyakorlatilag nem ad támogatást.
A cél az, hogy a piackutatók ne akaszkodjanak rá a pályázókra, de a kiírás szerint erre költhető összeg nem elegendő arra, hogy ilyen kutatást egy szakértő elkészítsen, így várhatóan plusz költségbe kergetik a vállalatokat. Márpedig ha a pályázaton annyi pénzt lehet elnyerni, amennyibe maga a piackutatás kerül, akkor sokan el fognak gondolkodni, hogy érdemes-e egyáltalán indulni a lehetőségért - adott hangot aggodalmának Gyurácz.

Félő, nem jut mindenre elég pénz

A Miniszterelnökség válaszában azt írta, hogy a piackutatás költségei 500 ezer forint értékben elszámolhatók, saját önereje terhére a pályázó ennél nagyobb összeget is költhet a piackutatás elkészítésére. Ezen felül egyébként a pályázati támogatás 5 százalékát lehet tanácsadási szolgáltatásokra (ez a maximális támogatottságnál is "csak" 375 ezer forintot jelent) költeni.

"Van mód" mást is támogatni

A nagy kérdés az, hogy a GINOP-on belül milyen más külpiaci megjelenést támogató pályázatok jelennek majd meg jövőre és a következő 6 évben - véli Gyurácz. Amennyiben most csak azt tette a kormányzat, hogy megjelentették a legegyszerűbb tendert és jövőre új pályázatok jelennek meg, ami által az első tender beilleszkedik egy külpiacra jutási támogatási rendszerbe, úgy lát rá reményt, hogy későbbiekben az export minden fázisát támogatni fogják.

A Magyar Külgazdasági Szövetség vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egy hatékony külpiaci támogatási rendszerben lenne egy olyan úgymond felkészítő pályázati forma is, amely a piacképességgel foglalkozik. Erre a most még nem exportáló vállalatok jelentkezhetnének és segíthetne nekik abban, hogy felmérjék a lehetőségeiket, vagy éppen felvegyenek egy szakembert, például nemzetközi üzletfejlesztőt - mondta Horváth.

Elismerve, hogy a különböző célcsoportok igényeit más-más pályázati konstrukciók képesek kielégíteni, a későbbiekben a jelenlegitől eltérő, más hangsúlyokkal rendelkező pályázati kiírások megjelenésére "is van mód" - reagált megkeresésünkre a Miniszterelnökség.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Rumata, 2014.11.03 15:58

Most két eset van:

1. totálisan debil idióták vannak nálunk kormányon
2. a kormányon levők úgy tesznek, mintha totálisan debil idióták volnának

Aki ugyanis vette a fáradságot arra, hogy megnézze, mitől nem tudnak a magyar kkv-k a külpiacokon megjelenni, már 24 éve tudják, hogy nem a támogatás hiánya miatt.

Hanem az elképesztően vállakozásellenes környezet miatt, ami a rendszerváltás óta semmit sem javult, hanem inkább csak romlott.

1. Elképesztően nagy vállalati adminisztrációs tehet, ami a kkv-k számára szinte kezelhetetlen probléma

2. Spekulációbarát és termelésellenes adórendszer, ami duplán megnehezíti a termelésbe befektetők helyzetét

3. Teljesen kiszámíthatatlan jogi környezet, ami lehetetlenné teszi a hosszú távú tervezést

4. Totális árfolyambizonytalanság és irreálisan magas tőkeköltség, ami hatalmas versenyhátrányt jelent a más országok vállalkozásaival szemben

Persze Matolcsy már a 2010 tavaszán megígérte, hogy mindezeket "még a nyáron" kiküszöböli.

De azóta se tudja, hogyan kéne csökkenteni a vállalatok adminisztrációs terheit.

Sőt, azóta a gazdálkodási környezetet még sokkal áttekinthetetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá tették.

- - -

Vagyis a kkv-k exporttevékenységének támogatása csak a fekália tupírozása, ha közben a jogszabályalkotás nyíltan vállalkozásellenes.

De a kormányzat ahelyett, hogy a saját dolga - vagyis a jogszabályalkotás - szakszerű elvégzésére koncentrálna, egyedi támogatásokkal akar olyan piaci tevékenységekbe beavatkozni, amihez nyilvánvalóan hülye.

Ja persze ez nem nagy különbség, mivel a fideszes kormányzat a jogszabályalkotáshoz is tökhülye.

Például mindmáig még egy sajtcetli méretű számítást sem tudtak felmutatni annak igazolására, hogy az elképesztően túlárazott Paks2 felépítése miért érné meg az országnak.

Szegény Orbán-kormány annyira hülye a kormányzáshoz, hogy még hatástanulmányról és megtérülési számításról sem hallott, de mégis termelő gigaberuházásokat akar csinálni.

Ezek után nem meglepő, ha a kkv-k exportképességét is pusztán ingyenpénz-osztogatással vélik javíthatónak.

Holott ha valami, akkor most pont a pénzből van túlkínálat a piacon.

Csak vállakozásbarát gazdasági környezetből van hiány.

Ezért is viszi külföldre befektetni az itt megkeresett pénzét mindenki, aki csak teheti.

Hülye kormány meg nem érti, hogy mi van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.11.03 10:39

Ennek is köszönhető, hogy bár a magyarországi munkavállalók háromnegyedét e cégek /kkv / foglalkoztatják, de az exportból csak 15 százalékkal részesülnek...


..na ezen kell változtatni ,de gyorsan ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html