Van-e szükség arra, hogy a Brüsszelben előírt szabályokat úgy építsük be, hogy valamit megpróbálunk hozzátenni? - tette fel a kérdést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós források 2015 konferencián. Véleménye szerint a válasz egyértelmű igen, mivel az ország számára így lehet jó érdekérvényesítési lehetőséget biztosít. A mozgástér szűk, de van - mondta a politikus.

Figyelni kell azonban arra is, hogy a változások ne okozzanak túl bonyolult rendszert - hívta fel a figyelmet Lázár, aki szerint a pénznek célja van, amit eszköznek kell tekinteni, így jól kell sáfárkodni vele. Az elmúlt időszak brókerbotrányaival kapcsolatban elmondta, hogy ezek az esetek is bizonyították, hogy nem kell félni az állami túlszabályozástól.

A miniszter felidézte, hogy az önrésszel együtt 12 ezer milliárd forintnyi forrás áll az ország rendelkezésére, így a fő kérdés, hogyan használjuk fel ezt a pénzmennyiséget. A gazdasági helyzet, illetve a versenyképesség javítása a fő cél, az, hogy Magyarország legyen a régió zászlóshajója, így erre megy majd minden fillér.

Jelenleg két feladata van a fejlesztési kormányzatnak: a 2007-2013-as időszak lezárása, valamint a 2014-2020-as időszak elindítása. Az elmúlt időszakban az volt a fő téma, hogyan lehet elkerülni a forrásvesztést, ám jó hír, hogy sikerült stabilizálni a helyzetet - mondta Lázár, aki szerint ez főképp az elmúlt időszak kemény munkájának köszönhető.

A második helyen állunk a régióban

Ma ott tartunk, hogy a közép-európai országok között a második helyen vagyunk - a lengyelek mögött -, így 80 százalékban lehívtuk már az összeget, 7200 milliárd forint összegben, ennek pedig 70-80 százalékát ki is fizették. 2763 forintot azonban még ki kell fizetni, ez pedig jelentős erőkapacitást köt le - vallotta be Lázár, aki szerint szégyen, hogy 2015-ben még pályázatokat írnak ki. Éppen ezért kármentés zajlik, hiszen év végéig lehet számlákat befogadni, így nagyon sietni kell.

A kormány is elvégezte az összegzést és így jutott arra a következtetésre, hogy nem az infrastruktúra fejlesztése a fő cél. Képesek leszünk-e a rendelkezésre álló forrásokat a vállalati szektor számára bocsátani? - ez a kérdés, ám 60 százalékban gazdaságfejlesztésre megy majd a pénz, a humán és reál struktúra fejlesztése pedig csak 40 százalék jut. Ez komoly változás az eddigiekhez képest, hiszen eddig csak a források egyharmada, egyötöde ment vállalkozásfejlesztésre. A változással kapcsolatban sokan pesszimisták voltak, de sikerült megfelelő megállapodást kötni az EU-val - mondta Lázár.

A nagyvállalatoknak alig jut majd uniós pénz

Ha több százezer magyar vállalkozásból eddig 43 ezer volt képes arra, hogy uniós forráshoz jusson, akkor nagy kérdés, hogy a következő időszakban fel tudják-e szívni a rendelkezésre álló forrást. Nem állunk biztosan a lábunkon ebben a kérdésben, vannak kételyek - ismerte el Lázár, aki szerint az fontos változások jönnek. Ilyen lesz, hogy az k+f önmagában egy 700 milliárdos alap lesz, a vállalkozásfejlesztési források elérhetik a több ezer milliárdot is. Forrás tehát lesz, főképp a kicsiknek, hiszen a nagyvállalatokat nagyjából ki kell tiltani az uniós forrásokból - hangsúlyozta a miniszter, mondván az uniós kérésnek megfelelően a kassza jelentős részéhez nem fognak tudni hozzáférni.

Az operatív programok elfogadásában is jól állunk, ahogy a partnerségi megállapodásnál is könnyebb volt a megállapodás, mint amire sokan gondoltak először. Három nagy operatív program nincs elfogadva: a vidékfejlesztési, a közigazgatás, illetve a halászati - ebből az első kettő elfogadása májusban várható, az utolsó pedig április-májusban. A választási ciklus első harmadában megpróbálnak minél több pályázatot kiírni, hogy így idén már 133 pályázat kiírása várható, 2681 milliárd forint összértékben.

Értelmes dologra költjük?

A következő nagy kérdés, hogy a most kiírandó pályázatok a kitűzött célt szolgálják vagy csak egyszerű eszközök - tette fel a kérdést Lázár. Hogyan lesz munkahely, hogyan erősödhet a gazdaság, hogyan nőhet a versenyképességünk - ezek a fő kérdések, minden pályázatnak ezt a célt kell szolgálnia. Ebben még látok hiányosságot - ismerte el a miniszter. Itt fog eldőlni a lényeg, az, hogy értelmes dolgokra költjük a pénzt, vagy sem. Ezt nehéz lesz megvalósítani, hiszen az EU által megszabott irányokat össze kell hangolni többek közt a kormányzati szándékkal és a vállalkozók érdekeivel is.

A negatív tanulságok között említette, hogy a rendszer eddig nem volt jól összerakva: a célok bizonytalanok voltak, nem kapcsolódtak a nemzeti érdekkel, ráadásul rossz volt az intézményrendszer is. Az NFÜ egy rossz intézmény volt, ami nem csökkentette, hanem növelte a bürokráciát, a korrupció kockázatát - vélte Lázár. Aki nyert, az nem azt érezte, hogy az állam mindent megtesz az érdekében, helyette egy érthetetlenül túlbürokratizált intézményrendszer jött létre. A pénzeket kintről vissza kell helyezni az államaparátusba, még akkor is ha, ezzel kapcsolatban sok kétely van - vélte Lázár, aki szerint így már ellenőrzési lehetőség és már kormányzati felelősség is van. Világos az is, hogy hol kell lobbizni, mivel érdekcsoportok mindig is lesznek, így ezeket transzparens módon kell beágyazni. Ráadásul az ÁSZ ellenőrzési tanulsága szerint vissza kell hozni a költségvetési ellenőrzési rendszerbe az uniós pénzeket - hansúlyozta a politikus.

Csökkenti kell a bürokráciát

Amíg ilyen garanciális rendszer van, amíg bankgarancia kell, hogy valaki a megnyert pénzéhez hozzáférjen, addig ez nem egy működtethető rendszer. Ha valakivel minden rendben volt az előző ciklusban, akkor tőle nem kérünk garanciát, megbízunk benne - mondta Lázár, aki szerint ha az adórendszerben nem történik jelentős változás akkor nem lehet előrelépni. Így olyan új adórendszer, adótörvény kell, amely amellet, hogy csökkenti a bürokráciát, a vállalkozások érdekeit is szem előtt tartja. A bürokráciát ezzel párhuzamosan az építésügyben is csökkenteni kell.

Nem kérdés, hogy a 2007 és 2013 közötti időszak után az átláthatóságot jelentős mértékben kell növelni. Nem az EU miatt, amely mindössze 2 százalék alatti hibát és szabálytalanságot talált. Ennek lesz eszköze az új közbeszerzési törvény, amelyet a kormány az év második felében fogadna el, hosszú a társadalmi egyeztetés után. Az egészen biztos, hogy növelni kell a versenyt, az is biztos, hogy a versenynek azt kell jelentenie, hogy ez a pénz Magyarországon maradjon. Hogyan lehet növelni a transzparenciát, a versenyt, hogy a haszonélvezői a pénzeknek valóban a magyar emberek legyenek, a források ne hagyják el az országot - hangsúlyozta Lázár, aki szerint ez az előző időszakban nem volt mindig így.

Az nem normális dolog, ha valaki nyer 100 forint, akkor a technikai előkészítésre, a tanácsadásra el lehetett költeni az összeg felét - vélte Lázár, aki szerint éppen ezért 20 százalék alá kell szorítani ezek arányát. Ennek érdekében tárgyalnak az érdekképviseletekkel is.