Bár törvény és kormányrendelet rendelkezett erről, a magyarországi múzeumok minden követ megmozgattak azért, hogy ne kelljen visszaadni egykori tulajdonosaiknak értékes műtárgyaikat. Az új restitúciós folyamat ugyan 2013-ban elindult, de értékelhető eredményt eddig nem hozott.

Az eredménytelenséget látva Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter először 2015. júniusban, majd az év végén változtatott az előírásokon. A nyári módosítás még nem hozott  érdemi változást, ám a december 2-án hatályba lépett kormányrendelet már áttörésként értelmezhető: a döntést ugyanis elvette az MNV Zrt.-től és a Miniszterelnökségnek adta.

Kapcsolódó

A Napi.hu által megkérdezett jogászok és muzeológusok szerint így már sem az érintett közgyűjtemények, sem a vagyonkezelő szervezet nem tudja meggátolni, hogy a jogtalanul elvett műalkotásokat visszakapják egykori tulajdonosai vagy azok örökösei. A képet árnyalja, hogy a döntést előkészítő iratokat, dokumentumokat továbbra is az MNV Zrt. szerzi be és az így elkészült aktacsomagot továbbítja az Emberi Erőforrás Minisztériumának, majd a Miniszterelnökségnek, amely dönthet az ügyben.

Az MNV kérdésünkre elismerte: az előkészítő anyagokat már átadta a Miniszterelnökségnek. Az előkészítést követő jelenlegi ügymenet kapcsán így fogalmaztak a szervezetnél: a kormányrendelet 2015. december 2-án hatályba lépett módosítása alapján ha valamely állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben őrzött, állami tulajdonban állóként nyilvántartott, a kulturális javak körébe tartozó vagyontárgy vagy vagyontárgy-együttes visszaadására vonatkozóan természetes személy, jogi személy vagy más szervezet a tulajdonjogára hivatkozással igényt jelent be, az igény elbírálásához szükséges adatokat a vagyontárgy állami tulajdonjogának gyakorlására jogosult szervezetként az MNV Zrt. szerzi be. Azokat a tényeket és körülményeket kell feltárnia, amelyek alapján eldönthető: kétséget kizáróan bizonyítható-e, hogy a vagyontárgy állami tulajdonjoga jogszerű eljárás keretében keletkezett, és az állam tulajdonjoga az igénylés időpontjában is fennáll, vagy az más jogcímen és körülmények között került a közgyűjtemény őrizetébe. Ha az összesítés alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló adatok és egyéb bizonyítékok szerint a vagyontárgyon nem keletkezett jogszerű módon állami tulajdonjog vagy az állami tulajdonjog keletkezése kétséget kizáró módon nem bizonyítható, a miniszter 30 napon belül megállapítja a vagyontárgyra vonatkozó állami tulajdonjog fennállásának hiányát, és döntést hoz a vagyontárgynak az igénylő részére történő visszaadásáról.

Az említett harminc nap további tizenöt nappal hosszabbítható, amennyiben  további kérdések merülnek fel. Ez a határnap jár le a héten - s éppen ezért várható döntés vagy döntések. Ezt kérdésünkre megerősítette Patay Géza ügyvéd is. A több restitúciós ügyben is az örökösöket képviselő ügyvéd szerint valószínű, hogy számukra kedvező döntés születhet.

A MNV eddig öt ügyet adott át a Miniszterelnökségnek, amely a Napi.hu értesülései szerint a törvényes határidőt betartva dönthet a műkincsek sorsáról. A vagyonkezelő szervezet nem nevezte meg a gyűjtemények vagy műtárgyak eredetét és egykori tulajdonosát, de úgy tudjuk, hogy ezek között főnemesi gyűjtemények, valamint zsidó családok elkobzott kollekciói is megtalálhatók. Ha azonban az érintettek nem a műtárgyakat, hanem azok ellenértékét kapják majd, a magyar közgyűjtemények állománya a restitúciós folyamat miatt nem csökken, hiszen a tárgyak továbbra is a múzeumokban maradhatnak.