A Laboratorium.hu összeállításából kiderül, hogy elsősorban mire kell figyelni a szerek szedésekor, hogy ki felelős a doppingolásért, és hogy mi a helyzet étrend-kiegészítők idős korban történő szedésekor.

Szinte mindenki szed valamit

Kapcsolódó

Magyarországon az étrend-kiegészítők negyed részét ma már a sportolóknak szánt készítmények teszik ki, a szabadidő sportolóknak pedig csaknem hetven százaléka fogyaszt étrend-kiegészítőt - ismertetett egy nemrég készült felmérést Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársa. A leggyakrabban fogyasztott étrend-kiegészítők közé a fehérjék, aminosavak, a kreatin és az ezeket tartalmazó készítmények, valamint a vitaminok, illetve az ásványianyag-tartalmú étrend-kiegészítők tartoznak, ezeket követték a sportitalok és az energiaszeletek. A fogyasztást növelő tényezők: a válaszadók extrovertáltságának szintje, a sportolás intenzitása, valamint a termékek vélelmezett hatásába vetett bizalom.

A kutatás eredményei egyértelműen igazolják, hogy az élsportolók mellett a szabadidősportolók is egyre nagyobb arányban fogyasztanak étrend-kiegészítőket, sok esetben ismeretlen eredetű készítményeket is. Az étrend-kiegészítők használatával felmerülő legfőbb problémák: nem indokolt a szedésük, túladagolják azokat, fogyasztásuk a későbbiekben doppingszerek használatához vezethet, szennyező anyagokat tartalmaznak.

Az újdonságokra fogékony emberek jobban elfogadják a kockázatokat, így kerülnek az étrend-kiegészítőkhöz, és a véleményvezéreknek, illetve a személyi edzőknek is nagy szerepük van.

Miért rossz az étrend-kiegészítők kétharmada?

Szilvássy Blanka a Nébih és a megyei kormányhivatalok által az interneten, valamint kereskedelmi egységekben végzett, étrend-kiegészítők hatósági ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Az étrend-kiegészítők célellenőrzése 2016. március elején kezdődött, vizsgálataik során a boltok polcain vásárolt áruk (92 db termék:testtömeg-csökkentők, potencianövelők, vitaminok, halolajok, proteinek) 61 százaléka valamilyen szempontból nem felelt meg az előírásoknak: ezek 39 százaléka minőségi-, illetve összetételbeli-, 9 százaléka élelmiszer-biztonsági-, és 71 százaléka jelölési problémát mutatott. Az internetes ellenőrzés során rendelt termékek 87 százalékánál találtak nem-megfelelőséget. A legnagyobb aranyban itt is jelölési hiányosságok jelentettek a problémát - beleértve az internetes honlapokon található információkat, de szép számban jelentkeztek élelmiszer-minőségi- és biztonsági hibák, illetve hat termek esetében élelmiszer-hamisítás miatt is szükséges volt az eljárás megindítása.

Gyanút kelthetnek többek között a túl sokat ígérő üzenetek, a nagyon drága ár különösen kis kiszerelésnél, az OÉTI-szám hiánya. A potencianövelők, fogyást segítőanyagok, mellfeszítő és hasonló nagyon nagy mértékben nem feleltek meg az elvárásoknak: 87 százaléknál jelölés hibát, 26 százaléknál jelölési hibát és biztonsági problémát, sokban gyógyszer-hatóanyagokat találtak, ami tiltott, jellemzőek voltak a fordítási hibák is. A számos hiba közül csak egyet kiragadva: volt olyan C-vitamin, amely egyáltalán nem tartalmazott aszkorbinsavat!

Miért veszik mégis a szereket?

Az emberek döntő többsége az ásványi anyagok pótlására (86 százalék) az egészség megőrzésére (80 százalék) szed étrend-kiegészítőket, a betegségek tüneteinek kezelésére 49, potencianövelésre pedig mindössze 1 százalék használja a szereket. Fontos szempont volt még az immunerősítés (70 százalék), a csontok, ízületek (44 százalék), illetve a szív- és érrendszer erősítése (24 százalék), valamint a testsúlyszabályzás - mondta Schreiberné Molnár Erzsébet, az OGYÉI főosztályvezetője az étrend-kiegészítők notifikációs tapasztalatait összegezve

A legtöbben gyógyszertárakban szerzik be az étrend-kiegészítőket, de sokan vásárolnak bioboltokban is, az emberek 6 százaléka interneten, 11 százaléka pedig MLM-rendszerben jut hozzá.

Évente 1-2 ezer új étrend-kiegészítő jelenik meg a piacon, azonban ezeknek szinte a fele nem felel meg az előírásoknak.

Miért pozitív, ami negatív?

A doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet értelmében dopping a rendeletben meghatározott tiltólista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó, vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá módszer. A doppingolás pedig a rendeletben meghatározott - egy vagy több - doppingvétség megvalósítása.

Minden esetben a versenyző felelős a szervezetében kimutatható bármilyen tiltott szerért, hacsak nem tudja bizonyítani az eljárás során, hogy gondatlanságból került be a szervezetébe a szer, valamilyen étrend-kiegészítő használata során - mondta Horváthné Soós Erika, a Wessling Hungary Kft. munkatársa.

Doppingellenőrzést először 1910-ben végeztek, méghozzá versenylovak nyálából, hiszen bizonyos sportokban az állatokat is ellenőrzés alá veszik. A WADA 2002-óta közzétett statisztikái alapján, a vizsgált minták körülbelül 2 százaléka ad pozitív vizsgálati eredményt. A 2008-as pekingi olimpián elemzett minták 0,08 százaléka míg a londoni előtt és alatt levett minták 0,16 százaléka adott pozitív vizsgálati eredményt. A két versenyen levett, és már elemzett mintákat 10 évre megfelelő körülmények között elraktározták, hogy az analitikai módszerek fejlődésével a mintákat újraelemezhessék. 2016-ban elkezdték a minták újra vizsgálatát. 2017 elejéig 1243 mintából 98 pozitív eredmény született. Ez az újra vizsgát minták 7,9 százaléka. A pozitív vizsgálati eredmények az új metabolitok felfedezésének és az egyre érzékenyebb mérésé módszerek alkalmazásának köszönhető.