BUX
38018

Lesújtó jelentés: a fiatalok harmadának nem kell Magyarország

A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást. Azonban nemek között jelentősek az eltérések: a dolgozó férfiak fele, míg a nők mindössze 16 százaléka keresné kenyerét külföldön - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből.

Szabó Dániel, 2017. szeptember 21. csütörtök, 11:14

A diákok közül még többen vágnának bele külföldön az álláskeresésbe: 44 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig Magyarországon kívül dolgozna. Tanulni azonban már kevesebben mennének külföldre. Legalább egy középfokú nyelvvizsgával a fiatalok 36 százaléka rendelkezik.

Jó hír, hogy a fiatalok többsége (68 százalék) beszél valamilyen idegen nyelven, de mindössze 36 százalékuknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A felmérésből kiderül, hogy a diákok - a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók - közül azonban kifejezetten sokan (65 százalék) mondták magukról, hogy egy vagy több középfokú nyelvvizsgával is rendelkeznek.

A nők maradnának

Jelenleg a 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást, míg egy évvel ezelőtt még csak 20 százalék gondolkodott komolyan rajta. A nemek között nagy különbség van az elvándorlási hajlandóságban: míg a férfiak 50 százaléka fontolgatja a külföldi munkát, addig a nők mindössze 16 százaléka számol ezzel a forgatókönyvvel.

A diákok körében továbbra is népszerű a határon túli munka. A nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók 44 százaléka tervezi, hogy legalább egy időre külföldön vállal majd munkát a jövőben, ami enyhe csökkenést jelent az idei első negyedévben mért 46 és a 2016 végi 54 százalékhoz képest. A diákok kicsivel több, mint ötöde (21 százalék) pedig a külföldi tanulást fontolgatja, bár arányuk 2016 harmadik negyedéve óta csökken.

Az oktatás csalódást kelt

Lényegesen csökkent a magyar oktatási rendszerrel elégedett fiatalok száma, a diákok közel negyede van pozitív véleménnyel, míg év elején még 34 százalék gondolta, hogy európai viszonylatban magas szintű a magyar oktatás. Budapesten a diákok majdnem fele (47 százaléka) elégedett az oktatási rendszerrel, míg vidéken az arányuk mindössze 15 százalékos.

A dolgozó fiatalok közül viszont már 26 százalék elégedett a színvonallal, míg ez tavaly decemberben csak 22 százalék volt. Az előző negyedévekhez hasonlóan a megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás, és mindössze 14 százalék érzi, hogy könnyebb lett a diplomához vezető út.

Nehéz jó munkát találni

Bár a diákok több mint fele, 59 százaléka azt tanulja, amit szeret és ami érdekli is. Viszont ez arány folyamatosan csökken, egy évvel ezelőtt még 82 százalékuk érezte ezt. A diákok azonban még így is pozitívabbak, mint a dolgozó fiatalok, akinek a fele nyilatkozott ugyanilyen elégedetten jelenlegi munkájáról.

A korábbi évektől eltérően a fiatalok megnyugodtak, hogy könnyen elhelyezkedhetnek majd, ebben komoly szerepe van annak, hogy több szektorban jelentős munkaerőhiány van. A már munkába állt fiatalok: 34 százalékuk szerint könnyű lenne új állást találni, ami az eddigi legmagasabb érték.

A fővárosban élők a legoptimistábbak ezen a téren: az itt lakó fiatalok több mint fele számít arra, hogy könnyen találna munkát. A diákok is hasonlóan bizakodóak, 40 százalékuk szerint könnyű lesz majd állást szerezni az iskola befejezése után. Bár még mindig optimistábban látják a helyzetet, mint a már dolgozó társaik, ugyanakkor a diákok esetében a 40 százalék visszaesésnek számít az első negyedévben mért 44 százalékhoz képest.

K&H fiatalok jóléti indexe
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait - többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban - vizsgálja a K&H fiatalok jóléti indexe, amely az idei év második negyedévében +17 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2017. június 7-21. között történt.

A címlapkép forrása: Pexels.com