Létszámcsökkenés a Tescónál - emiatt akadtak ki sokan

A magyar Tesco legfrissebb mérlege 3,6 százalékos bevételnövekedésről és 800 fős, 4-5 százalékos létszámcsökkenésről számol be. Bérkérdésben titokzatos maradt a Tesco, hiába nyomják a témát a szakszervezetek - értékel a Blokkk.com. A zsugorodó létszám miatt dolgozók túlterheltnek érzik magukat.
K. Kiss Gergely, 2017. augusztus 1. kedd, 10:35

A Tesco-Global Áruházak Zrt. üzleti éve némi eltolódással indul, így a legfrissebb beszámolója a 2016 március 1. és 2017 február 28. közötti időszak eredményeit összegzi. A Tesco árbevétele 636 milliárd forintra nőtt ebben az időben, 22 milliárd forinttal, ami első pillantásra is jelentős összeg (hiszen a legnagyobb önálló magyar boltos vállalkozásoknak az éves árbevételük ekkora nagyságrend körül mozog), de az emelkedés üteme már visszafogottabb az átlagnál: 3,6 százalékos, míg a teljes kiskereskedelem 5 százalékot hozott - olvasható a portálon.

Topsors

A Tesco a legnagyobb boltos áruházlánc Magyarországon, de úgy tűnik, így sem könnyű az élete. A többi multi áruházlánccal összehasonlítva a Tesco bevételi adatait, így is, úgy is lekörözi a legnagyobb növekedést felmutató Aldi, amely persze a plázastop ellenére jókora ütemben bővíti a hálózatát. A diszkont 2016-ban 23 milliárd forinttal növelte forgalmát, ami viszont nála - kisebb árbevétel mellett - 23 százalékos bővülést jelent. A Penny is, a Spar is nagyobb növekedési ütemet hozott, a Lidl eredményei viszont még nem ismertek.

A magyar Tesco egy 3-4 százalékos növekedési üteme nemzetközi viszonylatban is szép eredmény, csak éppen vannak gyorsabbak is. 2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6 százalékkal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában.

A Tesco a beszámolási időszak végén 112 hipermarketben, 35 szupermarketben, valamint 59 expressz boltban fogadta a vásárlóit, azaz összesen 206 egységben, az egy évvel korábbi 208 bolttal szemben. Egyes boltokat bezárt, máshol újat nyitott, főleg express üzleteket, amelyek száma 16-tal nőtt egy év alatt. Az S-market boltjai eltűntek a jelentésből.

Az árrését a lánc 11 milliárd forinttal 185 milliárdra tudta emelni, ami bizonyára jól jött a kasszában.

Na és mennyi a bér?

A bérköltség 2016-ban 4 százalékkal nőtt, nagyjából annyival, mint az árbevételt. Az adózás utáni eredmény viszont jobban megugrott: a 2015-ös 13 milliárdról 51 milliárdra. A dolgozói átlagbér a beszámoló alapján 10 százalékkal nőtt 2016-ban, ami azért sokkal nagyobb ütem, mint a bevételek emelkedése.

A teljes munkaidős fizikai dolgozók átlagos havi átlagkeresete 173 ezer forint volt, ami a csúsztatott beszámolási időszak miatt már belelógott a 2017 január elejétől megemelt magasabb minimálbér rendbe.

Ráadásul a 173 ezer forintos átlagos fizikai bér pontosan annyi, mint a bolti kiskereskedelemben a 2016 decemberi átlag (utóbbi 172 ezer forint volt), de nyilván januárban sokaknál kellett a Tescónak is emelni a bért. A bérköltségek két milliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent. S miközben 2015-ben 18 082 fő dolgozott a cégnél, tavaly pedig 17 244 főre zsugorodott a létszám. A tiltakozó szakszervezetek szerint a láncnál nem csak az alacsony bérekkel van baj, a létszámhiány is legalább akkora problémát okoz.

Az átlagos statisztikai létszám azonban nem tartalmazza a diák- és kölcsönzött munkaerőt, ami azért a munkavégzést tekintve ugyanolyan létszám, mint a többi. Így azt nem tudni a beszámoló alapján, hogy igazából hányan dolgoznak a Tesconál (ez a kérdés persze sok vállalkozásnál elismételhető).

HOZZÁSZÓLÁSOK