BUX
37924

Ma is négy pénzintézet pereskedett

Február 24-ére halasztotta az első fokú ítélet kihirdetését kedden a Fővárosi Törvényszék a forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatban a CIB Lízing Zrt. magyar állam ellen indított perében.

MTI-Eco, 2015. február 10. kedd, 11:25

A törvényszék egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság forduljon az Európai Bírósághoz, valamint kezdeményezzen eljárást az Alkotmánybíróságnál alaptörvény ellenesség miatt.

A CIB Lízing azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: a kérelemben szereplő, egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek.

Az alperes magyar állam a felperes keresetének elutasítását kérte a bíróságtól, mivel álláspontja szerint a referenciakamatot a pénzintézet bármikor szabadon módosíthatta, az nem csak az irányadó kamattal változhatott.

A bíró kérdésére a pénzintézet jogi képviselője először elektronikusan, majd papír alapon is bemutatta, hogy a 2010. augusztus 31-e utáni időszakban a kamattájékoztató tartalmazta a CIB Lízing referenciakamat BUBOR-hoz (a budapesti bankközi forint hitelkamatlábhoz) kötését. Az ezt megelőző időszakban pedig az árazási elvek tartalmazták ezt a kapcsolatot. A pernek nem tárgya az egyedi szerződések tartalmának vizsgálata, valamint a kamatfelárra nem terjed ki a keresetlevél - jegyezte meg.

Az alperes magyar állam jogi képviselője kifejtette: három referencia kamatlábat tartalmaz a kézhez kapott tájékoztató. Az egyik egy szám, amit a felperes egyoldalúan határozhatott meg, a másik a BUBOR plusz kamatfelár - amelyet nem tud sem szerződésből sem tájékoztatóból levezetni -, a harmadik pedig a tájékoztatóra hivatkozik, amely tartalmazza a kamat mértékét - tette hozzá. Az alperes fenntartotta, hogy ilyen körülmények között nem teljesül az átláthatóság és az egyértelmű megfogalmazás elve. A fogyasztó nem tudta egyértelműen vizsgálni, hogy milyen tényezőktől függött az ő hiteldíjának változása - jegyezte meg a magyar állam jogi képviselője.

A bíróság kedden a Merkantil Car Gépjármű Lízing Zrt magyar állam ellen indított perében is elhalasztotta az első fokú ítélet kihirdetését, február 24-ére. A törvényszék egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét előzetes döntéshozatali eljárás kezdményezésére az Európai Bíróságnál.

Első fokon pert vesztett két Raiffeisen-cég

Elutasította a Raiffeisen Bank Zrt. és a Raiffeisen Lízing Zrt. kereseti kérelmét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében, a lízingcég a forintalapú és deviza fogyasztói kölcsönszerződéseinek tisztességességét kívánta bizonyítani.

A bíróság mindkét perben elutasította a felperesk cég arra vonatkozó kérelmét, hogy a törvényszék kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az ügyben az Európai Bíróságnál valamint azt az indítványát is, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab).

A bíróság mindkét perben arra kötelezte a felperes pénzügyi intézményt, hogy fizessen meg 1 millió forint perköltséget az alperesnek.

A bíróság szóbeli indoklása szerint a pénzügyi intézmények nem tudták bizonyítani, hogy a vizsgált kölcsönszerződések esetében általuk alkalmazott általános üzleti feltételek nem voltak tisztességtelenek, mindkét ítéletben megállapította, hogy a felperesek által egyes időszakokban alkalmazott általános üzleti feltételek nem felelnek meg az átláthatóság valamint az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének.

A bíróság részletesen taglalta, hogy az oklista túlságosan terjedelmes, mert gyűjtőfogalmakat tartalmaz, így akár több száz ok is lehetett volna arra, hogy egyoldalúan módosítsák a kamat- és díjkikötéseket, ami a fogyasztók számára előnytelen volt, mert nem tudták átlátni a folyamatot.

A bank az általános szerződési feltételek oklistájában öt-hat alcím alatt 30-40 példálózó gyűjtőfogalmat adott meg okként, a pénz-, tőke- és ingatlanpiac valamennyi szegletét a szerződésmódosítás körébe vonta, ami a bíróság szerint rendkívül bonyolulttá teszi az egyoldalú szerződésmódosítás mechanizmusát.

A pénzügyi intézmények árazási elvei, adós-és eszközminősítési szabályzatai nem részei a fogyasztói szerződésnek, ezeket üzleti titokként kezelték. A szerződéses feltételek megfelelő korlátok nélkül biztosították az egyoldalú szerződésmódosítás jogát, a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek alapján kerülhet sor a szerződés módosítására, mi lesz a várható mértéke és iránya a változásnak.