Az alperes magyar állam ellen folyó elsőfokú perben a bíróság végzésben elutasította a felperes bank azon kérelmét, hogy a Fővárosi Törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz.

A bank jogi képviselője ezt azzal indokolta, hogy hétfőn egy hasonló, de másodfokon tárgyalt ügyben az ítélőtábla felfüggesztette a pert és kérte az Alkotmánybíróságtól az alkalmazandó jogszabály felülvizsgálatát. Az ügyvéd nem tartotta a magyar állam jogi képviselőjének a pervitelét célszerűnek és jóhiszeműnek. Kifejtette, hogy a bírósághoz beadott keresetükre először szeptember 24-én csak általánosságban reagált az alperes, konkrétan csak egy nappal a tárgyalás előtt, hétfőn tette meg ezt.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a felvetésre úgy válaszolt, hogy szeptember 24-én valóban csak általános jelleggel reagáltak a bank keresetére, de hétfőn már annak minden pontjához hozzáfűzték az álláspontjukat.

A felperes bank még azzal is érvelt, hogy a méreténél fogva nem tudta befolyásolni a kamatainak és a költségeinek az alakulását. Példaként a refinanszírozási kamatlábat és az MNB alapkamatot hozta fel a jogi képviselő.

Az alperes véleménye szerint viszont a bank piaci szerepe nem releváns az ügy megítélésében.