A bankok nem akarják visszafogni a magyar gazdaságot, komoly pénzeket fektettek be hazánkban, épp ezért abban érdekeltek, hogy működtessék befektetéseiket − vélekedett Singlovics Béla, a K&H Bank elnöke az IIR bankkonferenciáján. Ahhoz, hogy az előttünk álló évre a bankok újrapozicionálják magukat, konszenzus kell − látható, hogy hova vezetett az elmúlt másfél év háborúja a politika és a bankrendszer között. Singlovics szerint az ügyfelek és a bankok mellett az államnak is terheket kellene vállalnia, már csak azért is − emlékeztetett −, mert a devizahitelezés felfutásából az állam nagyjából 1000 milliárd forintos áfabevételhez jutott az ingatlanok és az egyéb hitelre vásárolt termék áfájából, ráadásul számos vállalkozás tudott működni a hitelpiac révén bővülő fogyasztásnak köszönhetően.

Valóban extraprofit?

Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza szerint a hazai bankszektor eddigi történetében messze nem termelt extraprofitot: az első időszakban rendkívül alacsony nyereségességét csak ellensúlyozni tudta az ezt követő magasabb profitszint, ráadásul a helyzet a válság nyomán visszájára fordult. Azt azért kijelenthetjük, hogy 2002 és 2008 között a magyar bankok profitrátája meghaladta Európa és a régió más országainak profitrátáját − mondta Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója. 2008 óta ugyanakkor a magyar piacon elérhető profitráta messze elmarad a külföldi szintektől, így érthető ha az itt működő külföldi bankok nem áldoznak a kisebb jövedelmezőségű piacra. Hegedűs Éva szerint mindezen hatásokat felerősíti az a bizalomhiányos helyzet, amely az elmúlt időszakot jellemezte.

Kozma András, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója szerint 2011 vízválasztó lesz a bankszektorban: már nem a magyarországi belpolitikai, gazdasági helyzet határozza majd meg a pénzügyi lehetőségeket, hanem az eurózóna válsága determinálja az itthoni történéseket is. A kérdés az, hogy az eurózónában működő hitelintézeteket hogyan érinti majd a látható válság − a tulajdonosokon keresztül ugyanis ez szabja meg a jövőt a magyar bankrendszerben is.

Ki érzi az árfolyamot?

Egy országban, ahol ilyen magas a külföldi devizában történő eladósodás, fontos lenne, ha az árfolyamok hektikus mozgása alábbhagyna és alacsonyabb szinten stabilizálódna − vélekedett Hegedűs Éva, hiszen a felhalmozott devizahitel állomány erőteljesen befolyásolja az ország cds kockázati felárát. Kozma András szerint ugyanakkor a svájci frank árfolyama elsődlegesen a lakossági oldalon érdekes − ha az ügyfeleknek megvan a munkahelyük, saját erőből, vagy a banki (esetleg állami) megoldások révén ki tudják gazdálkodni a törlesztőrészleteket. Ha viszont nincs munkahely, akkor lényegében mindegy, milyen árfolyamon kellene törleszteni, az emberek erre képtelenek. Vállalati szinten az értékvesztés zöme a projektfinanszírozás és az ingatlanfinanszírozás területén következett be Kozma szerint. Szerencsére ez a szegmens már kikopóban van, a termelőcégek esetében nincs ok komoly aggodalomra − ott nem romlik a banki portfólió.

Singlovics Béla szerint most nincs olyan terület, amely pótolni tudná a kieső profitot. A bankszektor szerinte gúzsba kötve táncol, hiszen a hiteldinamika rendszerint a gazdasági növekedést követi − erre ugyanakkor most nem lehet számítani.

Túl "mikro" a kkv-fókusz

A K&H elnöke szerint a hitelintézetek készek és hajlandóak is hitelezni, ám nincs elegendő finanszírozható kkv, ráadásul a hiteligény előretekintve is alacsony marad. Banki szempontból a szektor soha nem lesz igazi húzóterület. A magyar kkv-k zöme mikrovállalkozás, az igazi kkv-kör néhány tízezer vállalkozást rejt − őket kellene valóban megtámogatni az államnak - mondta Kozma András. Ha ez megvalósulna − vélekedett −, akkor a bankoknak is könnyebb lenne ezt a szegmenst kiszolgálni,  turáadásul a későbbiekben a megerősödött kkv-k megrendeléseikkel valóban segíteni tudnák a mikrovállalkozások fejlődését.

Hegedűs Éva szerint bővülni azért lenne hol, hiszen az unióban a kkv-k 80 százalékának van hitele, itthon ez az arány 20 százalékos. A bankok ráadásul a válság nyomán kockázatérzékenyek lettek − márpedig a válllati hiteállomány 16 százaléka 90 napon túli késedelmes hitel. A jövő feladatvállalása érdekében sajnos nem jó hír az sem, hogy a hazai kkv-k körében nagyon jelentős a szürkegazdaság. A mikro- és kisvállalkozóknak kiszámítható gazdasági környezet kell − tette hozzá Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója.