EUR
314.14
USD
282.22
BUX
27061.22 -0.11%
OTP
6917 -0.40%

Másképp osztanák az uniós pénzt - folytatják, de változtatnak

Brüsszelben már megszületett a döntés, hogy az új EU-s fejlesztési ciklusban is lesz folytatása a magyarországi Jeremie kockázati tőkeprogramnak. A feltételek módosulhatnak; ötről hét évre emelték az életkori korlátot, amelynél idősebb kkv-k nem kaphatnak tőkepótlást.
Kiss Gergely, 2016. január 5. kedd, 07:38

Az uniós támogatások kedvezményezettjei rohamléptekben igyekeztek befejezni a 2007-2013-as programozási időszak kipörgő fejlesztéseit - azonban van, ahol még az év végére sem sikerült pontot tenni az i-re. Ilyen speciális terület a Jeremie- program, ahol már korábban jól látszott, hogy a 2015 végére rögzített határidő nem teszi lehetővé, hogy minden esetben nyélbe üssék a befektetéseket.

Az alapok kezelői végül engedményt kaptak: a kormány 2016. május 31-re tolhatta ki azt az időpontot, ameddig a befektetők leszerződhetnek a kedvezményezett kkv-kal, illetve eldönthetik hová, s mennyi tőkét helyeznek ki a rendelkezésre álló forrásokból.

Sokan még hezitálnak

A 2010 elején indult Jeremie kockázati tőkeprogram mintegy 131,5 milliárd forintnyi forrást ölel fel, amelynek 70 százalékát az EU, 30 százalékát magánbefektetők biztosították. A keretből 2015 október végéig csupán 90 milliárd forintot sikerült kihelyezni a cégekhez - legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) összesítése szerint.

A még parkolópályán álló tőke pontos összegét azonban nem lehet megbecsülni, hiszen a statisztikában hivatalos döntések jelennek meg, ám arra még a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesületnek (HVCA) sincs rálátása hogy milyen ügyletek vannak folyamatban.

Annyi biztosnak tűnik, hogy az a vállalkozás, amely 2015 végéig nem került az alapok látókörébe, az a zárásig már nem is fog. A kockázati tőke sajátos logikájánál fogva azonban lehetnek olyan ügyletek, amelyek csak az utolsó pillanatban születnek meg, de hasonló mód, több együttműködés még borulhat is a kifutásig. Éppen ezért azt sem látható előre, hogy az invesztoroknak végül sikerül-e maradéktalanul kihelyezni a pénzt az új határidő előtt. A forrásokat ugyanakkor valamivel korábban - 2016 április 30-ig le kell hívniuk.

Óriási löket a startupoknak
Erősen kétséges, hogy a Jeremie programok hiányában a magánbefektetők önállóan növelték volna-e a tőkekínálatot - fogalmaznak a Magyar Nemzeti Bank elemzői. A jegybank ágazati felmérése szerint 2010 eleje és 2014 közepe között a hazai kockázati tőkepiacon az összes befektetői hozzájárulás 71,7 százaléka a Jeremie-alapokhoz kötődik.

A HVCA jelenleg még ennél is többre, 80-90 százalékra becsüli a program részarányát a befektetések teljes összegét nézve. Az idehaza potenciálisan rendelkezésre álló kockázati tőke nagyságát azonban nem tudják felbecsülni. Számos alapkezelő van - a nagyobbakat említve például az iEurope Capital és a 3TS Capital - amelyek piaci alapon gyűjtenek forrást, tőkéjük nagyságát pedig nem publikálják. A csak magántőkét kezelő alapok jellemzően régiós nagyságrendben keresnek célpontokat, így befektetéseiket nem országos, hanem közép-európai szinten lehet nyomon követni.

E privát alapokat - természetesen - nem kötik a Jeremie földrajzi és egyéb működési korlátai: így általuk sarjadzhatott ki a fővárosi startup- ökoszisztéma, amelyben a sokszoros társfinanszírozásra is szép példákat találhatunk.

Módosítások jönnek

Az Európai Unió - akárcsak eddig-  az innovációt prioritásként kezeli, így a kipörgő Jeremie kockázati tőkeprogramnak biztosan lesz folytatása az új fejlesztési ciklusban is - mondta lapunknak Zsembery Levente, a HVCA elnöke.

Az egyesület, az eddigi tapasztalatok alapján számos ajánlást fogalmazott meg Brüsszel és a Magyar Fejlesztési Bank felé, amelyekkel gördülékenyebbé tennék a Jeremie-programot. Ezek közül több, már beépül az új rendszerbe, s a láthatáron vannak további, az eddigi gyengeségeket kiküszöbölendő módosítások is.

Ezidáig a programokban az alapok kizárólag öt évnél fiatalabb vállalkozásokba fektethették az általuk kezelt forrásokat. A HVCA korábban azt javasolta, hogy az egyes befektetési kategóriákban célszerűbb lenne, ha nem a cégek alapításának időpontja, hanem az elért üzemméret vagy az árbevétel nagysága határozná meg a finanszírozható társaságok körét. A döntéshozók most még csak az időbeli megkötésen lazítottak - így 2016-tól már hét év lesz az "életkori korlát", amely felett a cégek már nem kaphatnak Jeremie-pénzeket.

Szintén módosulnak a társfinanszírozás arányai. Az alapokban eddig az EU-források nem tehettek ki többet 70 százaléknál. A HVCA azt javasolta, hogy az ösztönzőket a finanszírozott cégek életciklusához igazítsák - hiszen minél korábbi fázisú az adott befektetés, annál nagyobb kockázatot fut az alapkezelő.

Ez alapján az új rendszerben egy kezdő, "magvető" vállalkozás immár akár 90 százalékos arányban is részesülhet uniós támogatásból. Az eltolódást kompenzálva, egy érettebb fázisú startup már csak 60 százalékos részarányban kaphatna EU-s forrásokat - a többit a magántőke állja. Egy egészen érett céget pedig legfeljebb 40 százalékban lehetne közösségi pénzekből feltőkésíteni - sorolta Zsembery Levente.

Feloldják a co-investment tőkekorlátot is: eddig a Jeremie-alapok csak bizonyos értékhatár alatt fektethettek be egy-egy társaságba, még az esetben is, ha az adott céget - egymásra épülve - több alap finanszírozta. A jövőben viszont az alapok társfinanszírozásával növelhető lesz a kkv-k tőkéje. E döntés főként a növekedési fázisban lévő cégeknek lehet kedvező.

Átmeneti tőkehiány jöhet

Egyelőre nincs határozat arról, hogy a már piacon lévő alapkezelők esélyt kapnak-e, hogy az egyes Jeremie-kiírások zárását követően ismét befektethessenek. Eddig a "régi" alapkezelőket az új fordulókban kizárták, ám a befektető vissza léphetett a rendszerbe egy új alap létrehozásával, amely viszont csak adminisztrációs plusz terhet jelent.

A jövőben is csak Budapesten és Pest megyén kívül tevékenykedő cégek kaphatnak Jeremie-forrásokat, hiszen az ország legfejlettebb régiója az új ciklusban sem lesz konvergencia-célpont.

A két ciklus közötti átmenet idején a HVCA átmeneti forráshiányt vetít előre, hiszen az új pályázatok kiírására még nem történt meg. Az egyesület szerint a forrástervezést jelentősen segítené egy hosszú távú naptár létrehozása, amely alapján a befektetők is pontosan láthatnák, melyik évben milyen alapok indítását tervezi az állam.

Zsembery szerint ugyanakkor az MNB (és várhatóan az NGM) kedvezményes kkv-hitelei nem jelenthetnek alternatívát a Jeremie-programmal szemben. E szegmensben a pénz csak az egyik pillér, az alapkezelők tanácsait, kapcsolati- és tudástőkéjét a kkv-k hitellel nem tudják kiváltani.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .