Másodfokon is pert vesztett a CIB Bank

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla pénteken kihirdetett jogerős határozatában helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék CIB Bank ügyében szeptember 30-án hozott elsőfokú ítéletét, amelyben elutasította a hitelintézet magyar állam elleni, devizahitelekkel kapcsolatos keresetét, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 650 ezer forint + áfa másodfokú perköltséget.
MTI, 2014. november 7. péntek, 14:09

A Fővárosi Ítélőtábla nem találta megalapozottnak a felperes hitelintézet alkotmánybírósági eljárásra, illetve az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárásra és a másodfokú tárgyalás felfüggesztésére irányuló indítványát sem, ezért elutasította.

A bíró szóbeli indoklásában kifejtette, hogy az ítélőtábla álláspontja szerint mindegyik általános szerződési feltétel (ászf), illetve egyedileg meg nem tárgyalt kikötés tekintetében sérül az átláthatóság, az egyértelműség, illetve az érthetőség, világosság követelménye, erre tekintettel a másodfokú bíróság nem látta szükségesnek a többi feltétel vizsgálatát és az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság a másodfok szerint nem sértett lényeges eljárási szabályt, indokolási kötelezettségének a szükséges mértékig eleget tett, nincs olyan ok, amely miatt az ítélet hatályon kívül helyezésével kellene élni. Az ítélőtábla szerint a magyar szabályozás összhangban áll a közösségi joggal, nincs értelmezésre szoruló jogszabály. Az alkotmánybírósági eljárásra vonatkozó indítvány elutasításával kapcsolatban a bíró megjegyezte, a jelen per szempontjából irreleváns, hogy más bíróságok az Ab-hez fordultak. A másodfokú bíróság szerint nincs jogi jelentősége annak sem, hogy az elszámolási törvény hogyan módosította 2014. október 15-től a szabályokat.

A bíróság ebben az eljárásban kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a keresettel érintett szerződéses kikötések megfelelnek-e a 2014. évi XXXVIII. törvényben foglalt követelményeknek. A jogvita szempontjából így nincs jelentősége annak, hogy az általános szerződési feltételek (ászf) megfeleltek a magatartási kódexnek és a vonatkozó kogens jogszabályoknak. Nincs jelentősége annak sem, hogy a hatósági vizsgálatok elfogadhatónak tartották a felperes hitelintézet ászf-eit és az árazási elveknek sincs relevenciájuk jelen ügyben.

A referenciakamat alkalmazásával kapcsolatban az ítélőtábla megállapította, hogy nem a szerződésben előre meghatározott konkrét szabályok szerint, automatizmusként következett be a kamatra, díjra vonatkozó szerződéses feltételek változása, így helyesen járt el az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a törvény hatálya alá tartozónak tekintette ezeket a kikötéseket is. Nem biztosított ugyanis a referenciakamat alkalmazása sem olyan előreláthatóságot, ami módot adott volna az ügyfélnek arra, hogy előre láthassa szerződéses terheinek a változását.

A bíró az ítélet indoklása során kifejtette: önmagában tisztességtelen a szerződési feltétel, ha nem egyértelmű, nem világos és érthető, ha jól követhető szerkesztés és szövegezés hiányában a fogyasztónak nincs tényleges lehetősége a szerződési feltételek előzetes megismerésére a szerződéskötés előtt. Az ászf nem átlátható akkor, ha a fogyasztó nem tudja ellenőrizni a szerződési rendelkezések jogszerű alkalmazását, legalábbis nem úgy, hogy fel is léphessen a pénzügyi intézménnyel szemben, tehát arra igényt alapíthasson. Ezt a követelményt nem elégíti ki az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülmények egyszerű felsorolása.

Az ítélőtábla megállapította továbbá, hogy az egyes banküzemi kifejezések magyar nyelvet ismerő személy általi érthetősége nem elegendő, a fogyasztó informálódásához az is szükséges, hogy a kifejezések tartalmi jelentése is ismert legyen előtte, mert csak ez teszi lehetővé az ellenőrzést és az igényérvényesítést. A bíró megjegyezte, az ügyfélnek is kötelessége, hogy a lehető leggondosabban járjon el, különösen egy nagyobb horderejű ügyletnél, azonban nem a fogyasztó egyéni magatartása a jelen per tárgya.

A részleges érvénytelenség megállapítására nem volt mód a Fővárosi Ítélőtábla szerint, ha ugyanis valamelyik feltételt el kell hagyni az ászf-ből, s anélkül tisztességes lesz, önmagában azt bizonyítja, hogy nem felel meg a törvényi feltételeknek.

HOZZÁSZÓLÁSOK