BUX
38657

Médiatörvény: látható jelei lesznek a változásnak

A későbbiekben ugyan mérséklődhet a közmédiumoknál foglalkoztatottak száma, de a lapunknak nyilatkozó Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatója nem számít az MTI-nél és a hírgyártásban dolgozók körében jelentős létszámcsökkenésre. Tavasszal már látható jelei is lesznek a változásnak, új híradóelemek s talán új arcok is megjelennek - mondta.

Diószegi József, 2011. február 2. szerda, 18:20

A Napi Gazdaság szerdai cikke- A decemberben elfogadott médiatörvény szerint a Magyar Távirati Iroda (MTI) Zrt. kizárólagos joggal gyárt majd hírműsorokat a Magyar Rádió, a Magyar Televízió (MTV) és Duna Televízió számára. Mikortól láthatóak ezek a műsorok?- Ezek a változások nem egyszerre, nem varázsütésre mennek végbe, egy éven át tartó folyamat eredménye lesz a hírműsorok megújítása, az összevonás első jelei remélhetőleg már tavasztól láthatóak lesznek. Addig persze még számtalan részletet ki kell dolgoznunk, például a mikrofonokra helyezett MTI feliratú mandzsetta prototípusa már elkészült, de tavasszal lesznek már más látható jelei a változásnak, új híradóelemek s talán új arcok is megjelennek. Elképzelhető, hogy ekkor már közös irányítás alá kerül az MTV, a Duna Televízió híradója és a Magyar Rádió Krónikája. Most úgy vagyunk, mint amikor a gyöngyhalász jön a tenger mélyéről, csak az utolsó métereken látható, az pedig csak még később, a csónakban, hogy mit is hozott a hálójában. Azt még nem tudjuk, hogy tavaszra meddig jutunk el, de szeretnénk a munkát minél előbb elvégezni.- Egy szerkesztőség gyártja majd a hírműsorokat valamennyi közmédium számára?- Az MTI mint hírkésztő műhely változatlan marad, a későbbiekben is hírt ad minden említésre méltó dologról. A közmédiumok számára pedig szintén az átalakított MTI készíti a Híradókat és a Krónikákat. Lesz majd egy közös műsor-előkészítő, szervező egység - ilyen egyébként napjainkban is van minden intézménynél -, az ott dolgozó emberek folyamatosan gyűjtik majd az adott napra várható eseményeket, s a turnusvezető dönti el, hogy melyiket, milyen platformokon dolgozzák fel. A helyszínre többnyire egy öttagú - egy operatőrből, egy fotó-, egy rádió-, egy tévériporterből és egy írott sajtós kollégából álló - stáb megy majd ki. Az általuk készített nyersanyagot pedig - attól függően, hogy melyik platformon jelenik meg a híradás - a kollégák tovább csiszolják. Lesz rádiós és tévés változat, s ha a téma megkívánja, születhet az MTV-re vagy Duna Televízióra szabott feldolgozás is. Minden műsornak lesz felelős szerkesztője, aki összeállítja a Híradót vagy Krónikát.- Az újfajta hírgyártás támogatói szerint ez a megoldás költségkímélőbb, gazdaságosabb, netán olcsóbb lesz a jelenleginél. Osztja ezeket a vélekedéseket?- Jelenleg legalább egy-egy stáb megy egy helyszínre az MTV-től és a Duna Televíziótól, de előfordulhat, hogy egy intézménytől több stáb is érkezik egy eseményre. Az új szerkezetben a létszám tehát csökkenni fog. Azok a kollégák, akik eddig egy helyszínre mentek, most elmehetnek egy másik eseményre, ezáltal több anyagot tudunk majd forgatni. Mindezek alapján azt gondolom, hogy gazdaságosabb és hatékonyabb lesz a hírműsorok gyártása. Azt, hogy olcsóbb lesz-e, nem tudom, de elsősorban nem is olcsóságról és létszámcsökkentésről van szó, hanem hatékonyságról.- Nem tart attól, hogy az egy szellemi műhelyben megszülető termékek egysíkúak lesznek?- A közmédiumok csak egy részét képviselik a magyar médiavilágnak, még ha azt is gondoljuk, hogy egyre fontosabb és meghatározóbb elemei a tömegtájékoztatásnak. A sokszínűség tehát nem fakulhat meg, hisz ott vannak a kereskedelmi televízió- és rádiócsatornák. Attól a körülménytől pedig, hogy a közszolgálatban egy műhely állítja elő a hírműsorokat, a Krónikának nem kell egysíkúnak lennie, bár nyilvánvalóan nem érdemes minden egyes témát többféleképpen feldolgozni. A lényeg, hogy a tudósítást, a riportot közszolgálati irányelvek mentén dolgozzuk fel. Ezeket az irányelveket tartalmazza majd a hamarosan megszülető közszolgálati kódex is.- Azok a munkatársak készítik majd ezeket a hírműsorokat, akik ma a Magyar Rádióban vagy a két közszolgálati televízióban ezeken a műsorokon dolgoznak?- Nem fogunk teljesen új híradós vagy krónikás csapatokat létrehozni, hanem a most ott dolgozók a mi szakmai felügyeletünk alá kerülnek. Minőségi cserékre sor kerülhet, lesznek, akik továbbállnak vagy megválunk tőlük, de nagyrészt ugyanazok végzik majd ezeket a feladatokat, akik ma. A hírgyártás "vezérkara" az MTI állományába kerül, a többiek - a riporterek, a vágók, az operatőrök - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MVA), s mi onnan "hívjuk le" őket a különböző munkákhoz.- Hol készülnek majd ezek a műsorok?- Szerintem szakmailag indokolt lenne, hogy egy helyen, az MTV Kunigunda utcai központjában készüljenek a műsorok. A székházról folyó tárgyalásokat hozzáértő kollégák vezetik, remélhetőleg eredményesen, és a közmédiumok hamarosan beköltözhetnek az MTV-székházba. Ha pedig valamilyen okból ez nem sikerül, akkor legalább a Hírcentrumot és az Új Média szerkesztőséget kellene egy helyre telepíteni.- A Kunigunda utca az események helyszínétől, Budapest belvárosától távol esik és rosszul megközelíthető.- Azt tervezzük, hogy kialakítunk egy stúdiót a Parlamentben vagy annak közelében, ahol a politikai, közszereplőket meg tudjuk szólaltatni.- És mi lenne a sorsa az MTI-s ingatlannak, amely bár közlekedés szempontjából a Kunigunda utcaihoz hasonlóan kedvezőtlen, más szempontból viszont remek helyen, a Naphegy téren található?- Erre nincs rálátásom, ez ugyanis az MVA-hoz, vagyis az állam tulajdonába került. Az ő feladata annak eldöntése, hogy az ingatlanokat más célra hasznosítja-e vagy értékesíti.- Az MTI épületében lévő, netán egymás mellett ülő két dolgozó közül az egyik a hírügynökség munkatársa, a másik pedig az alap foglalkoztatottja, míg néhány napja még valamennyien az MTI alkalmazásában álltak, s ugyanez jellemző az MTV vagy a Duna Televízió egykori munkatársaira is. Mi indokolta ezt a konstrukciót?- Az intézményeknél maradt a vezérkar, vagyis a megrendelő, a szakmai felügyelő. Az MTI dolgozói közül azok, akik a műsorok előállításában vesznek részt, az MVA-hoz kerülnek. De miután ez a szervezet csak műsorokat gyárthat, s nem végezhet műsorszolgáltatást, míg az MTI igen, a hírügynökség dolgozóinak száma nem 49 lett - ahogy a többi közmédiumé -, hanem a korábban meglebegtetett 70 helyett 180 fő, s ebben szerepelnek a hírkiadási joggal rendelkezők is. Az átszervezés előtt az MTI dolgozóinak száma 330 volt. S bár a párhuzamosságok megszűnése miatt elképzelhető, hogy a későbbiekben csökken a közmédiumoknál összességében foglalkoztatottak száma, a hírterületen dolgozók körében nem számítok jelentős létszámcsökkenésre.A kérdésére visszatérve pedig azt gondolom, hogy a hatékonyság igénye szülte meg ezt a szerkezetet. Célunk, hogy visszaszerezzük a közszolgálat rangját, s ennek a képernyőn, az internetes hírportálon, a hírekben kell meglátszania. Az is célunk, hogy a normatív támogatás keretében megkapott pénzből minél több jusson műsorkészítésre, mert az eddigi háttérintézményi rendszer nagyon sokat elvitt. Az is megfordulhatott az alkotók fejében, hogy minden közmédiumot összevonjanak, s szerintem az sem lett volna istentől elrugaszkodott gondolat. Egy ezt felvázoló dolgozat már 1998-ban megszületett, mégpedig egy, az MSZP-hez közel álló médiapolitikus tollából.- A hírgyártás fizikai összeköltöztetése nem vet fel biztonsági kockázatot?- Azt gondolom, hogy azok, akik ezt az elképzelést kialakították, birtokában voltak azoknak az ismereteknek, amelyek alapján a biztonsági rendszabályokat mérlegelték. Nem fogok félni, ha esetleg a Kunigunda utcába kell mennem dolgozni.- Milyen új feladat vár még az MTI dolgozóira?- Az MTI-ben létrejön az Új Média egység, ott készül majd a hirado.hu elnevezésű hírportál. Meggyőződésem, hogy két-három év múlva ez lesz a legfontosabb közszolgálati médium. Ennek a nyitóoldala nem közszolgálati, nyakkendős, merev portál lesz, hanem könnyen fogyasztható, hisz szeretnénk versenyre kelni az Origóval és az Indexszel. Versenyre kelünk, de nem azt állítom, hogy két-három év múlva megverjük őket, bár azt sem bánnám. Ennek a hírportálnak négy mögöttes oldala lesz: az mti.hu (amely a jelenlegihez hasonlóan a hír- és képfolyamot tartalmazza), az mtv.hu, a dunatv.hu és az mr.hu. Ez utóbbiakon nem lesznek hírek, hanem műsorelőzeteseket találnak majd a látogatók, és ezeken az oldalakon élőben foghatók majd a közszolgálati televíziók és a rádió csatornái. Itt lesznek a visszakereshető videó- és hangtárak is. Olyan egység születik tehát, amely méltán számíthat nagy látogatottságra.Újdonság lesz továbbá, hogy április 1-jétől ingyenesek lesznek az MTI hírei és képei, talán még a hangok és a mozgóképek is, bár ez utóbbiakról még nincs döntés. Ezek előállítását ugyanis egyszer már megfizette az adózó polgár, ezért szerintem jogos, hogy ezek a tartalmak mindenkihez ingyen eljuthassanak. Eddig az a szemlélet jellemezte a gazdálkodásunkat, hogy mennyi bevételt tud termelni az MTI. Én azt mondtam, hogy fordítsuk meg ezt a gondolkodást, s az legyen a fő szempont, hogy hány emberhez tudja eljuttatni a híreket. Egy, az adófizetők pénzéből fenntartott nemzeti hírügynökségnek a hatékonysága ugyanis szerintem elsősorban nem azon mérhető, hogy mennyi bevétele van, hanem hogy hány emberhez jutnak el a hírei.- Ha az újságok szerkesztőségei ingyen jutnak a hírekhez, az bevételkiesést jelent az MTI-nek. Ezt az állam állja, vagy honnan lesz meg ennek a fedezete?- Az 1,8 milliárd forintos saját bevételünk egy része az állami intézményektől, illetve a közmédiumoktól és az ingatlanhasznosításból származott. Ezzel az állam az egyik zsebéből a másikba rakott körülbelül évi 1,1 milliárd forintot, a klasszikus kereskedelmi bevétel pedig 700-800 millió forintot tett ki. Ez utóbbi esik tehát most ki, s ez pótolható állami forrásból. Azért a későbbiekben is lesznek saját bevételeink, hisz nem lesz minden ingyen, például a gazdasági témájú különleges válogatásokért a későbbiekben is fizetni kell.