BUX
37957

Még egy bankot vehet a magyar állam (új információkkal frissítve)

Amerikai után orosz bankot vehet az állam - értesült a Napi.hu. Az árra vonatkozó korábbi piaci pletykával szemben cikkünk kiadása után este olyan információk futottak be, amelyek lényegesen átrajzolják ezt a képet - jóval kisebb összegről és legfeljebb tőkeemelésről lehet szó. A tárgyalások pedig legfeljebb korai szakaszban állhatnak.

Szakonyi Péter, 2015. február 4. szerda, 22:20

Sok pénzt szán a magyar kormány további bankok megvételére. A Budapest Bank (BB) mintegy 200 milliárd forintja után felmerült a Sberbank esetleges megvásárlása is. Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, információink szerint végstádiumban vannak az orosz anyabankkal kezdett tárgyalások, s így még az is megeshet, hogy a bejelentésre a február 17-i Putyin-látogatás alatt sor kerülhet. Most inkább úgy tűnik, a tárgyalások legfeljebb korai szakaszban állhatnak.

A Budapest Bank árát értesüléseink szerint tavaly év végén dollárban határozták meg, de mivel az amerikai fizetőeszköz az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a magyar devizával szemben is, az államnak forintban sokkal többet kell adnia a pénzintézetért. A BB bevétele 2012-ben 76,5 milliárd forint, 2013-ban 63,5 milliárd forint, míg az adózott eredménye 2012-ben 9,1 milliárd forint után 2013-ban 9,7 milliárd forint volt. A bank mérlegfőösszege 2012-ben 908,2 milliárd forint, 2013-ban 883,3 milliárd forint volt.

A HVG információi szerint a magyar állam 600-700 millió dollárt készül fizetni a Budapest Bankért. Elemzők 300-400 millió dollár közötti ársávot tartanak reálisnak. Az állam a Budapest Bank januárban bejegyzett "tükörbankját", a CDM Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt.-t fogja megvásárolni, miután abba telepítik át a bank valamennyi eszközét és forrását. A tükörbank alapítását a GE amerikai adózási szempontjai indokolhatják, így elkerülheti, hogy egyszerre fizessen adót a magyar leányból húsz év után kiveendő nyereség után.

Az egykori Volksbank nemzetközi hálózatát - benne a magyar pénzintézetet - az oroszok három évvel ezelőtt vették meg. A Sberbank  22 országban közel 20 ezer fiókkal rendelkezik 120 millió ügyfelet szolgál ki. A hosszú ideje húzódó tárgyalásokon az orosz anyabank 585 millió euróról 505 millióra (mostani árfolyamon közel 160 milliárd forint) nyomta le az új "szerzemény" árát, többek közt magyarországi kockázatokra hivatkozva. Mivel ez a vételár a teljes nemzetközi hálózatra vonatkozik, a magyar leány értéke ennél lényegesen alacsonyabb lehet.

Cikkünk eredeti verziójának kiadása után szerda este további információk futottak be, amelyek azt erősítik meg, hogy valóban túlzó volna a BB-éhez akár nagyságrendjében is hasonló vételárral kalkulálni. Az évek óta masszívan veszteséges Sberbank tulajdonosváltása - ha egyáltalán megvalósul - ennél nagyságrenddel kisebb tőkeemeléssel történhet meg. A kisebb összeget valószínűsiti a Sberbank gyenge teljesítménye is.

A magyar Sberbank-leány nem bizonyult ugyanis sikeres befektetésnek: 2011-ben 31,9 milliárdos, 2012-ben 18,5 milliárdos, 2013-ban pedig 7,7 milliárd forintos veszteséget termelt. A Sberbank bevétele 2013-ban 24,2 milliárd forint volt, a mérlegfőösszege pedig 489 milliárd forintra csökkent, a 2012-es 549,9 milliárdról.

Bár a mínuszok lefaragása folyamatos volt, de sajtóhírek szerint a moszkvai vezetés ezzel nem volt elégedett. A devizahiteles-mentéshez kapcsolódó perek is érzékeny veszteséget okoztak a Sberbanknak, továbbá jogelődje egyéb intézkedései nyomán, így a tranzakciós illeték jogellenes átterhelése miatt a pénzügyi felügyelet összesen 233 millió forint visszautalására és 21 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a bankot.

Az állami bankvásárlásról ugyan már tavaly ősszel érkeztek hírek, amelyet a bank cáfolt. Idén január közepén öt bankfiókot - négy budapestit és egy esztergomit - zártak be. Értesüléseink szerint az "optimalizálás jegyében" meglépett bezárások csak az első lépcsőt jelentették, s további fiókokat csuknának be, ha az állam nem venné meg a pénzintézetet.

A konkrét ügyletről nem beszélt, de további lehetséges bankvásárlásokra utalt Hetényi Márk, az MKB bank új vezérigazgató-helyettese a portfolio.hu-nak adott interjújában. Ebből idézünk:- Jelentős költségcsökkentésen esett át már Simák Pál vezérigazgatósága alatt is az MKB. Vannak még egyáltalán tartalékok erre?H. M.: Vannak területek, ahol az MKB költségszintje tovább csökkenhet, így a jelenlegi közel évi 44 milliárd forintos szintet képesek leszünk lejjebb vinni, akár 35 milliárd forint környékére. De nem egyszerűen az MKB-ra kell gondolni, amikor a lehetséges tartalékokról beszélünk.- A Budapest Bankra gondol?H. M.: Igen. Úgy látom, hogy a kormányzati nyilatkozatokból egyértelműen kiderül, hogy az állam nem azért vesz meg bankokat, hogy külön-külön működtesse őket, hanem azért, mert egyértelműen összevonásban gondolkodik. Két-három bank összeolvasztásával már jelentősen racionalizálható az infrastruktúra.- Mit érzékelhetnek az ügyfelek a költségcsökkentésből? Kettéválaszthatók-e például a termékek és szolgáltatások az áruházláncokhoz hasonlóan prémium és low budget kategóriákra?H. M.: Én inkább egy légitársaság szolgáltatásához hasonlítanám a banki termékek palettáját. Mindenki eléri a célállomását, de egy rendszeren belül különféle lehetőségek közül választhat. Megvan a lehetőség a bankoknál is, hogy a prémiumügyfeleknek magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtsanak. A betéti kamattal, a befektetési költségekkel, a hitelek olcsóságával is szegmentálhatók az ügyfelek, a bank ezekhez tudja optimalizálni a költségstruktúráját.