Az ellenőrzött munkáltatók 85 százalékánál, illetve az érintett munkavállalók kétharmadnál várható szabálytalanság megállapítása - olvasható az NMH Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóságának jelentésében. A hatóság tavaly októberben ellenőrzött 811 foglalkoztatót és 4300 munkavállalót, elsősorban a munkaidő, pihenőidő és rendkívüli munkavégzés szabályainak érvényesülését, a munkáltatók nyilvántartási kötelezettségével, illetőleg a jogszabályban meghatározott összegű munkabér mértékével és munkabér védelmével, valamint a bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatos jogsértéseket vizsgálva.

A hatóság honlapján olvasható összefoglaló szerint 170 munkaügyi bírság kiszabása várható, 254 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 263 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni, míg 21 munkáltatóval szemben a figyelemfelhívás eszközével él a hatóság.

A legtipikusabb hibák

Az ellenőrök gyakran találkoztak hiányos, vagy hamis munkaidő-nyilvántartással, de sok esetben előfordult ennek teljes hiánya is, ahogy a munkaidő-beosztással kapcsolatos rendeleteket is több megsértették: az intézkedések közel ötödét a munkaidőkerettel kapcsolatos jogsértések miatt hozták, 10 százalékukat pedig a napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének megszegésére miatt.

A konkrét jogsértések között említik, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi és heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, de gyakori volt az is, hogy a munkáltató nem rögzítette a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját - ez azért fontos, mert ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést.

A pihenőidőt viszont nagyjából megadják a cégek, hiszen mint a jelentésben írták ezen jogok a többihez képest "kisebb mértékben csorbultak". Nem meglepő módon találkoztak feketén foglalkoztatott dolgozókkal is a hatóság emberei, így többen próbálkoztak azzal a trükkel, hogy a be nem jelentett dolgozó munkaviszonyát még az ellenőrzés alatt, vagy az ellenőrzést követő órákban jelentették be az illetékes állami elsőfokú adóhatósága felé. Ezen kívül a pótlékokat (pl. műszaki, vagy éjszakai) sem fizették ki sok helyen - vagy legalábbis nem legálisan.

Passzív, akadályozó cégekre is panaszkodtak

A legtöbb problémát a hatóság a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknál talált (igaz ez az ágazat kiemelt figyelmet kapott az ellenőrzések során), ám a hozzáállást nézve már a vagyonvédelmi ágazatra panaszkodott az NMH: a vagyonvédelmi ágazatban tevékenykedő számos vállalkozásokra jellemző, hogy nem könnyítik meg a hatósági munkát, az érintett cégek többnyire passzív, illetőleg akadályozó magatartást tanúsítanak az eljárás során. Nyilatkozatot általában nem tesznek, iratokat nem bocsátanak a hatóság rendelkezésére, amely előrevetíti, hogy a kötelezést nem teljesítik, a kiszabott bírság befizetésére nem mutatnak hajlandóságot, illetőleg a munkavállalók jogviszonyát később sem rendezik (jelentik be).

A munkaügyi ellenőrzés megkezdését követően rövid időn belül az azonos munkavégzési helyen már más cég foglalkoztatja ugyanazon munkavállalókat. Ezekben az esetekben nem csak a munkavállalók személye azonos, hanem a vezetők személye is (általában területi képviselőknek hívják a munkavállalók ezeket a vezetőket). A hozzáállás a vizsgálatok után sem változott, hiszen mint írják az utóellenőrzés során is hasonló magatartást tanúsítanak a munkáltató, mindezt úgy, hogy a dokumentum szerint sokszor teljesen átláthatatlan és rendezetlen körülmények között foglalkoztatják a munkavállalóikat.

Több esetben problémaként jelentkezik, hogy személyesen nem jelennek meg az idézett személyek, a munkáltató nem érhető el hivatalos címein, vagy nem reagál a megkereséseinkre, iratanyagot egyáltalán nem bocsát rendelkezésre, ezzel is akadályozva a bizonyítási eljárás törvényes lebonyolítását.

Nem meglepő viszont a hatóság azon megállapítása, hogy a nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók jellemzően kevesebb típusú jogsértést követnek el, mint az alacsonyabb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók. Utóbbiak esetében ugyanis gyakran előfordul, hogy több, akár három, négy különböző, a munka- és pihenőidő tárgykörébe tartozó jogsértést is elkövetnek.

Miért csalnak?

A jogsértéseknek több oka is van a hatóság szerint. Ilyen lehet, hogy nem ismerik megfelelően a szabályokat, de van, aki gazdasági szükséghelyzetre hivatkozott. Ez utóbbi során például a megnövekedett rendelésszámmal indokolják a ki nem adott szabadnapokat, de előfordult olyan eset is, hogy azért nem utaltak bért a dolgozónak, mert elmaradtak a megrendelések. A harmadik típus a nyilvánvalóan szándékosan elkövetett jogsértés, amikor így mentesülnének az adó és járulékfizetés alól. Tipikus hiba, hogy maga a munkavállaló sincs tisztában a jogaival, amit a munkáltató könnyedén kihasznál - ide kapcsolódnak az olyan esetek is, amikor a dolgozó tisztában van az előírásokkal, de állását féltve nem mer saját érdekében fellépni.