A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A nyári 10 százalékos díjcsökkentés hatására a víziközmű-szektorban sem számítanak a kintlévőségek csökkenésére. Jelenleg mintegy 20 milliárd forinttal tartoznak a fogyasztók szolgáltatóiknak. A tartozásállomány a válság kezdetét követően ugrott meg, ehhez az is hozzájárul, hogy a fogyasztók jellemzően a nehezen lekapcsolható vízszolgáltatás nemfizetését tekintik a legkisebb szankciókkal fenyegető lépésnek.

A tartozások mintegy 60 százalékára teszik a lakossági kintlévőségeket, az állami és önkormányzati intézmények súlya 25, az ipari fogyasztóké pedig 15 százalék (az utóbbiak "lekapcsolása" egyszerűbb). A korábbi hírek szerint bár az ágazatban továbbra is jelentős problémát okoznak a kintlévőségek, a lakossági hátralék növekedési üteme 2011-ben mérséklődött a korábbi évekhez képest. A Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) korábbi adatai szerint a fél éven túli hátralékok aránya továbbra is nő, vagyis emelkedik a tartósan fizetésképtelen fogyasztók száma. A szektor kintlévőségei 2009 és 2010 között közel 30 százalékkal emelkedtek, az éven túli hátralékok növekedése pedig akkor túllépte az 50 százalékot. A jelentősebb szolgáltatóknál a lakossági hátralék 2010 végén még valamivel 12 milliárd forint felett volt.

A vízművek integrációjával a létrejövő nagyobb szolgáltatók csak részben veszik át a kintlévőségeket, ahol nem beolvadással csatlakozik a korábbi szolgáltató az új szervezetbe (például mert az önkormányzati cég más tevékenységeket is végez és ezért fennmarad), ott dönthetnek, hogy átadják-e a tartozásokat az integrált szervezetnek vagy maguk próbálják behajtani azokat.

Nem lesz kedvezőbb gázár

A Főtáv Zrt.-nél jelenleg 10, a teljes piacon nagyjából 30 milliárd forint lehet a ki nem fizetett távhőszámlák összege − mondta Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. A szektorbeli kintlevőségek volumene a januártól érvényes tízszázalékos díjcsökkentés ellenére sem csökkent, egyes szolgáltatóknak pedig már igen komoly problémát okoznak a tartozások, a szakma ezért valamiféle megoldást sürget.

A rezsicsökkentés a szolgáltatók pénzügyi helyzetében nem hozott drámai változást (a szektor idén a tavalyinál mintegy 9 milliárd forinttal több, 50 milliárd forint feletti támogatást kap a negatív tételek ellensúlyozására). A távhőszolgáltatás költségeinek 70-80 százalékát az energia adja, kedvezőbb gázár elérésére pedig nem sok lehetőség van a magyar piacon − tette hozzá Fekete. Novák Bence, a Mol Energiakereskedő Zrt. ügyvezető igazgatója szerint ahhoz, hogy a gázkereskedők kevésbé versengenek a távhőszektorban, éppen a magas kintlevőségállomány jelentette kockázatok járulnak hozzá. Fekete szerint ugyanakkor nem jellemző, hogy a szolgáltatók a kintlevőségek miatt éppen a gázbeszállítót ne fizetnék ki, egy-két esettől eltekintve semmiképpen sem nevezhető tömegesnek a jelenség. A távhőszektor gázbeszerzése, illetve a belföldi verseny kapcsán leginkább a tenderek kiírásának időpontja meghatározó Fekete szerint, a jelenlegi helyzetben azonban gyakran előfordul, hogy drágábban jutnak gázhoz a cégek, mint például a lakossági fogyasztók.

Fele akkora fogyasztás is elérhető

Az elnök a rezsicsökkentés ágazatra gyakorolt pozitív hatásai között a távhő versenyképességét említette, mivel a rezsicsökkentés a távhőnél az egész díjat érinti, a gáznál viszont csak a gáz árát. A számlakép szükségszerű átdolgozása pedig az ügyfélközpontú működéshez járul majd hozzá. Fogyasztói oldalon a távhő pozitív jövőképéhez a korszerűsítések járulnak hozzá, megfelelő beruházással ugyanis 40−60 százalékkal is csökkenthető a fogyasztás, emellett az "okos" költségelosztás révén, a tudatosság növelésével is komoly megtakarítások érhetők el, viszonylag egyszerűen.