Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

- Az utóbbi hetekben komoly médiaérdeklődés kísérte a hírt, hogy 2015-ben a Magyar Posta Zrt. a tulajdonában álló pénzszállító társaság (a JNT Kft., új nevén MPT Security Zrt.) felét bankoknak értékesítette. Kezdjük az elején: mit csinál pontosan az MPT Security (MPTS) Zrt.?

- Az MPT Security Zrt. elsősorban pénz- és értékszállítási, értékfeldolgozási szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára, ezen túlmenően élőerős őrzést és vagyonvédelmi szolgáltatásokat nyújt - alvállalkozó igénybevételével - kizárólag a Magyar Posta számára.

Ezek közül árbevételének nagyobb része az értéklogisztikai szolgáltatásokból származik, amelynek jelenleg az MPT Security a második legnagyobb szereplője. E piacot döntően külföldi tulajdonú cégek dominálják; a legnagyobb szereplő a külföldi tulajdonú G4S Készpénzlogisztikai Kft., amelynek súlya a 2014-es adatok alapján 64 százalék volt, ügyfelei között tudhat 14 kereskedelmi bankot, a legnagyobb kereskedelmi láncokat, benzinkúthálózatokat, állami intézményeket és vállalatokat egyaránt. A versenytársak közül érdemes még megemlíteni a 10 százalék körüli piaci részesedésű Trezex Hungária Zrt.-t, míg az MPTS részesedése 2014 végén 23-24 százalék volt.

A G4S Készpénzlogisztikai Kft. kiemelt partnerei
Bankok és pénzintézetekKereskedelmi és ipari intézmények
OTP Bank NyrtTesco Global Áruházak
UniCredit Bank Hungary Zrt.Jysk
Sberbank Magyarország Zrt.dm Drogerie Markt Kft.
Raiffeisen Bank Zrt.Spar Magyarország Kft.
Budapest Bank Zrt.Penny Market Kft.
Citibank Zrt.Auchan Magyarország Kft.
ING Bank Zrt.McDonald's Magyarország Kft.
Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.Lidl Bt.
BNP Paribas Zrt.Shell Hungary Zrt.
Commerzbank Zrt.Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt.
Erste Bank Zrt. üzemeltetésCoca-Cola Beverages Kft.
Deutsche Bank Zrt.Magyar Telekom Nyrt.
Euronet Kft.Mol Nyrt.
Gránit Bank Zrt.Agip Hungária Zrt.

MÁV Zrt.

Aldi

Normbenz Magyarország Zrt.

Vodafone

OBI
Forrás: www.keszpenzlogisztika.hu

- Miért döntöttek úgy, hogy értékesítik a cégben fennálló részesedésük egy részét?

- A Posta a 100 százalékos saját tulajdonában álló pénzszállító társaságnak, a JNT Kft.-nek évről évre egyre kevesebb megrendelést adott, mivel a levélpostai tevékenység visszaesése mellett a pénzszállításhoz kapcsolódó megrendelések száma és értéke is csökkent. Ez jelentős bevételkiesést jelentett a JNT számára, amely összes bevételének eddig több mint 80 százaléka a Postától származott.

A JNT Kft. ezt a visszaesést nem tudta teljes egészében egyéb piaci megrendelésekkel kompenzálni, számos állami/állami vállalati tenderen is elbukott, így az értékesítés nettó árbevétele évről évre csökkent és 2014-ben pedig megszűnt az addigi legnagyobb külső megrendelői szerződés is, az Erste Bank Zrt. felmondása nyomán (amit a Postával kötött banki közvetítői szerződések felmondása előzött meg). Emiatt a Magyar Posta vezetése úgy látta, hogy új és jelentős külső megrendelésállomány nélkül veszteségessé válik a cég. A piac szereplőinek szondázása és a piaci tendenciák ismerete alapján egyértelmű volt, hogy jelentős, stabil új megrendelésvolument csak úgy lehet szerezni, ha a megrendelő tulajdonossá is válhat a társaságban.

Ezzel gyakorlatilag egy időben a Magyar Postát több érdeklődő is megkereste vételi szándékkal. Közülük a Posta vezetése a tárgyalásokat a Magyarországon a legjelentősebb megrendelés volument biztosító takarékszövetkezeti szektorral kezdte meg. Végül a részesedésért legtöbbet ígérő és legnagyobb megrendelés volumenre garanciát vállaló két banknak (Takarékbank Zrt. és FHB Jelzálogbank Nyrt.) értékesített 40, illetve 10 százalékos tulajdonrészt azzal a céllal, hogy a két bank saját hálózatát, illetve a szövetkezeti hitelintézeti hálózatot is a postai tulajdonú cég ügyfelei között tudhassa.

Az együttműködés az új ügyfelekkel a pénz- és értékszállítási területre koncentrál, az őrzés- illetve a vagyonvédelem területére egyelőre nem, bár folynak egyeztetések a vagyonvédelmi szolgáltatásokról is. Az értékesítés és a két bankkal megkötött értéklogisztikai szerződések nyomán az új néven tovább működő MPT Security a korábbi 1100 postai és egyéb piaci (Szerencsejáték Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) szállítási ponton túl további mintegy 1700 új szállítási pontot lát el. Így az MPT Security szolgálja ki az ország legnagyobb pénzügyi hálózatát. Minderről a nyilvánosságot közlemény formájában már 2015-ben tájékoztattuk. Az így megszerzett két új ügyfél korábban a G4S Csoport ügyfele volt, azaz úgy sikerült piacot bővíteni, hogy közben egy erős, külföldi tulajdonban levő konkurens pozícióit gyengítette az MPTS.

- A részleges eladás megvalósítása óta milyenek az eddigi tapasztalataik?

- Véleményem szerint az első részeredmények igazolják a várakozásainkat, az adózott eredmény várhatóan megötszöröződik 2015-ről 2016-ra és elérheti a 350 millió forintot is - ez az eddigi csúcsévnek számító 2012-es nyereség több mint a duplája. Idén a szövetkezeti hitelintézeti szektorból származó árbevétel pedig elérheti vagy meg is haladhatja a pénzszállítási árbevétel 25 százalékát. Az együttműködés megszilárdítja az MPT Security jövedelmezőségét és erősíti piaci pozícióit

- Mennyit kaptak a JNT ötven százalékáért?

- Úgy vélem, hogy korrekt árat értünk el. Egy, a Big4 közé tartozó nemzetközi tanácsadó cég a Posta számára a piaci alapon felértékelte a kft.-t. Az eladó az értékelésnek megfelelő nagyságú vételárat kapott, amely magasabb volt a társaság sajáttőke-értékénél, valamint a Posta könyveiben szereplő nyilvántartási értéknél is.

- A Posta miért nem tartotta meg a többséget, azaz a részvények legalább 51 százalékát?

- Nézze, a különböző beérkezett ajánlatok alapján egyértelművé vált, hogy két pályázó, együttesen 50 százalékra vonatkozó ajánlatának elfogadása biztosítja a legnagyobb megtérülést a Posta számára. A negyven plusz tíz százalék eladásával jóval magasabb vételárat tudott elérni a Posta, mint a 49 százalék értékesítésével, tovább az ötven százalékos tulajdoni hányaddal, a legnagyobb tulajdonosként továbbra is meg tudja határozni a cég működését, stratégiáját.

Az MPT Security-tranzakció előnyei

  • A cég által kiszolgált szállítási pontok száma 1100-ről 2800-ra nőtt.
  • A zrt. értéklogisztikai bevétele az értékesítési tranzakció nyomán 2016-ban várhatóan csaknem 10 százalékkal nő, miközben a Postától származó árbevétel tovább csökken.
  • Az értéklogisztikai árbevételen belül a külső (nem postai) megbízóktól származó árbevétel a 2015-ös 24,5-ről 2016-ban 32 százalékra nő; az MPTS teljes árbevételében ugyanez az arány 17,6, illetve 24 százalék.
  • A postai hálózat és a takarékszövetkezetek lokális közelsége miatt (elsősorban a kisebb településeken) nagyot javul a hatékonyság.
  • A társaság nyereségtermelő képessége javul: az adózott eredmény az értékesítés nettó árbevételéhez képest a 2015-ös 1,3 százalék után 2016-ban várhatóan meghaladja az 5 százalékot.
  • A cég az optimális járatszervezésnek révén gyakorlatilag pluszberuházás és humánerőforrás-igény nélkül képes ellátni a feladatot, ugyanakkor a meglévő eszközök elhasználódása, illetve a korszerűsítési igények miatt szükséges beruházások megtérülése gyorsabb.
  • Az új megrendelések révén a cégnél nem kellett létszámot csökkenteni.
  • Az új tulajdonosi háttér és ügyfélkör révén az MPTS az egyik legjelentősebb és az egyetlen hazai tulajdonú értékszállító céggé válhat.

- Miért mondtak le a cégben az irányítási jogról?

- Minden ilyen jellegű állítás valótlan, a Posta nem mondott le irányítási jogáról. Legnagyobb tulajdonosként az MPT Security-ben nélküle semmilyen stratégiai vagy üzletpolitikai döntés nem hozható. Ezt biztosítja az is, hogy a zrt. négytagú Igazgatóságába a Posta két tagot - köztük az igazgatóság elnökét - jogosult delegálni. Fontos, hogy az új tulajdonosok tulajdonszerzését követően is a Posta által kinevezett korábbi vezérigazgató (Fülöp Zsolt) maradt az MPTS operatív vezetője, és jelenleg is ő látja el ezt a feladatot.

- A kritikák egy része arra irányul, hogy az új felállásban a Posta kiszorul az árképzésből. Hogy is van ez?

- Minden olyan állítás, ami arra utal, hogy a társaság árképzésére nincs hatása a Postának, ugyanúgy valótlan, mint az irányítási jogra vonatkozó állítások.

Az egyes szerződéseknél az árazás előkészítése a társaság operatív vezetőjének, illetve szakembereinek feladata, azok jóváhagyása pedig az elkészített javaslat és számítások alapján - összeghatártól függően - az MTP Security igazgatóságának vagy közgyűlésének hatásköre. A közgyűlésen a Postáé a legnagyobb, 50 százalékos szavazati arány, illetve a Posta delegálja az igazgatóság tagjainak felét és annak elnökét is ő jelöli, így egyetértése nélkül az árazással kapcsolatos döntések sem hozhatók meg.

A cégbe beszállt új tulajdonosok az adásvételi szerződéssel egy időben az MPTS-sel olyan pénzszállítási szerződéseket kötöttek, amelyek hosszú távon biztosítják, hogy a Magyar Posta számára a szolgáltatás nem drágul, illetve valamennyi tulajdonos hosszú távon kizárólag a társaságtól vesz igénybe értéklogisztikai szolgáltatásokat. E megállapodások a minimumforgalomra vonatkozó vállalást is tartalmaznak.

- Az MPT Security 2015-ben mekkora veszteséget termelt?

- Az együttműködés - szemben a sajtóban megjelent hírekkel - kiválóan alakul és az MPT Security 2015-ben egyáltalán nem volt veszteséges. A félreértést az okozhatja, hogy a cég 2015-ben - szeptember 1-jei hatállyal - átalakult. Ekkor készült egy évközi átalakulási mérleg, amely alapján mintegy 45 millió forint volt a veszteség. A társaság a szolgáltatások nyújtását az FHB felé 2015 nyarának közepén, a további szövetkezeti hitelintézetek felé pedig október elején kezdte meg, ennek köszönhetően az átalakulást követő hónapokban a társaság masszívan nyereségessé vált, így a 2015-ös egész éves mérleg már 76 millió forintos adózott eredményt mutat.

Ráadásul az MPT Security-nek több üzletága van, és az új tulajdonosok egyelőre csak a pénzszállítási tevékenységbe hoztak új megrendeléseket. Várakozásunk szerint míg az értékszállítás árbevétele a korábbi években jelentősen csökkent, addig 2016-ban bővülhet, a szövetkezeti hitelintézeti szektor megrendelései nyomán.

- Mi van akkor, ha a cég mégis veszteségessé válik? Erre az esetre vállalt a Posta valamilyen pótbefizetési kötelezettséget?

- Semmilyen, a Magyar Postára vonatkozó egyedi pótbefizetési kötelezettséget nem vállaltunk. Amennyiben az MPTS veszteségessé válna, azt a társaság tulajdonosainak kellene viselniük. Ennek egyik lehetséges módja a pótbefizetés. Ha azt társaság tőkehelyzete indokolja, pótbefizetést a zrt. közgyűlése rendelhet el többségi szavazással, amely a tulajdonosokat tulajdonrészük arányában terhelne.

- Mi igaz abból, hogy csak az új tulajdonosok engedélyével adhat el további részvényt a Posta akkor is, ha elővásárlási jogukkal nem élnek?

- A kérdésbe foglalt állítás ugyanúgy valótlan, mint az irányítás átadásával és az árképzéssel kapcsolatos állítások. A Posta részvényeinek értékesítését nem korlátozza a társaság alapszabálya. Az viszont igaz, hogy a Posta csak az MPTS többi tulajdonosa engedélyével értékesítheti a saját részvényeit a társaság vagy a többi tulajdonos versenytársainak, de ez igaz fordítva is: a többi tulajdonos is csak a Posta engedélyével értékesítheti a saját részvényeit a társaság vagy a Posta versenytársainak. Ez a konstrukció tehát ugyanúgy védi a Postát, ahogy a többi tulajdonost, a gazdasági életben teljesen szokásos és gyakori.

- A Mandiner számolt be arról, hogy az FHB értékesítette egyik részvényét egy SD-PRO nevű cégnek. Miért döntött így a bank?

- A sajtóban megjelent információkkal szemben az MPTS tulajdonosi struktúrája mind a 2015-ös részleges értékesítéskor, mind jelenleg úgy néz ki, hogy a Magyar Posta-csoport 50 százalékot, a Takarékbank Zrt. és a takarékszövetkezeti csoport 40 százalékot, míg az FHB-csoport 10 százalékot tulajdonol.

- Összességében jó döntésnek tartja a JNT/MPT Security-ben fennálló postai tulajdon felének az értékesítését?

- Egyértelműen igen. Már most, néhány hónappal a közös működés megkezdése után jól látszik, hogy mennyivel nyereségesebben, jobb kihasználtsággal, ésszerűbben működik a cég. A Posta nemcsak a jövőbeni, a forgalommal arányosan növekvő osztalékból profitál majd, hanem így biztosított a stabil, jó minőségű szolgáltatás és a nyereséges működés is. Ha az ügylet nem jött volna létre, akkor a Postának fel kellett volna tőkésítenie ezt a hosszú távon veszteségessé váló, elsősorban a szűkülő postai piacon működő társaságot. Míg a 2015-ös évet sztrájkok kísérték, 2016-ban az MPT Security nem csökkenti, hanem még valamelyest bővíti is létszámát, a magyar készpénzszállítási (értéklogisztikai) piac legnagyobb, teljesen magyar tulajdonú, stabil és nyereséges szereplőjeként.