BUX
39962

Megjelentek a fénysugarak a sötétségben - megtalálták a kiutat a kilátástalanságból?

A magyar oktatási rendszerről szóló legfrissebb elemzések nem mutatnak valami szívderítő képet, ám úgy tűnik, vannak azért fénysugarak a sötétségben. Néhány iskola, mintha megtalálta volna a kiutat a kilátástalanságból - ebben egy multi is segít nekik.

Napi.hu, 2016. március 11. péntek, 15:19

Magyarország oktatásáról napvilágot látott legfrissebb jelentések egyáltalán nem festettek szívderítő képet. Az Európai Bizottság által a közelmúltban közzé tett országjelentésben például megállapították, hogy Magyarországon nő az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya, és a tanulók társadalmi-gazdasági háttere jelentősen befolyásolja teljesítményüket. 
A tanulók átlagos teljesítménye az alapkészségeknél az OECD 2012-es nemzetközi tanulói teljesítménymérése (PISA-felmérés) alapján az uniós átlag alatt volt, és a gyengén teljesítők aránya nőtt 2009 és 2012 között.

A társadalmi- gazdasági háttérnek, valamint az iskola elhelyezkedésének (városi kontra vidéki iskolák) az iskolai teljesítményre gyakorolt hatása az egyik legjelentősebb az EU-ban. A minőségi többségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés hiánya különösen a romák esetében jelent súlyos problémát.

A koragyermekkori nevelés kivételével - ahol az elmúlt években jelentős előrelépés történt - a romák és nem romák közötti különbség a tanulmányok befejezése terén az összes oktatási szint (alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatás) tekintetében nőtt.
 A hátrányos helyzetű és ezen belül különösen a roma származású gyerekek egyre jelentősebb része jár gyengén teljesítő iskolába - olvasható az Európai Bizottság legutóbbi Magyarországról szóló jelentésében.

Digitális kor kihívásai vs. magyar diákok felkészültsége

A magyar tanulók egyáltalán nincsenek felkészítve az iskolában a digitális kor kihívásaira, az erre való felkészülésben jobban kellene a diákokat segíteni - ezt pedig már az OECD legfrissebb, tavaly év végén kiadott tanulmánya állapította meg. Az OECD Oktatási Körkép 2015 című kiadványának Magyarországról szóló elemzése egyebek mellett arra is rámutatott, hogy a 2012-es PISA eredmények alapján a magyar igazgatók 97 százaléka vélekedett úgy, hogy a számítógéphiány nem akadályozza az oktatást az iskolájukban - ami az egyik legmagasabb érték az OECD-országok között -, miközben a magyar diákok sokkal rosszabbul teljesítettek a digitális szövegértés tesztekben, mint a nyomtatott szövegértés tesztekben. Ezen eredmények alapján állapította meg az OECD elemzése, hogy Magyarországnak jobban kellene segítenie a diákokat abban, hogy felkészülhessenek a digitális kor kihívásaira.

Az OECD Oktatási Körkép 2015 című kiadványának szerint az oktatási intézmények egy tanulóra jutó éves kiadása Magyarországon az általános iskolától a felsőfokú oktatásig terjedően az egyik legalacsonyabb az OECD-országok viszonylatában: 5564 dollár szemben a 10 220 dolláros OECD-átlaggal.Magyarország azon hat OECD-ország közé tartozik, ahol 2008-2010 között reálértéken csökkentek az oktatási intézményekre fordított állami kiadások (az általános iskolától a felsőfokú oktatásig terjedően), ez a 11 százalékos csökkenés az egyik legmagasabb mértékű volt; ezzel a kiadások a GDP százalékában is ténylegesen csökkentek. Magyarországon 2010-2012 között további 13 százalékkal estek a kiadások, 2012-ben az oktatásra fordított állami kiadás aránya az összes közszolgáltatásra fordított közkiadáshoz viszonyítva 7,5 százalék volt, amely a 2. legalacsonyabb az OECD-országok között.

Fénysugarak a sötétségben

E tények ellenére akad néhány, fénysugárnak számító iskola, ahol a hátrányok leküzdéséért az átlagnál többet próbálnak tenni és olyan programokra pályáznak illetve olyan programokban vesznek részt, amelyek segítenek leküzdeni a közoktatásban egyre növekvő egyenlőtlenségeket és a hátrányosabb helyzetű gyerekeknek is megadni az esélyt egy jobb világ felé.

A Vodafone ennek elősegítése érdekében még tavaly év végén indította útjára a Digitális Iskola Programját, amelynek megvalósításában - a cég kezdeményezésére - az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), a Komplex Instrukciós Programot (KIP) Magyarországon működtető Hejőkeresztúri Iskolásokért Alapítvány, illetve szakmai partnerként az Együttható Egyesület is szerepet vállalt.

A cég a program keretében országszerte összesen 25 iskolában 1300 darab Vodafone Tab SpeedLTE táblagépet oszt ki, díjmentesen biztosítja az oktatási célú használathoz szükséges havi 3 GB adatforgalmi keretet, valamint finanszírozza a gyermekek és az érintett pedagógusok internetbiztonsági oktatását is.

Forrás: Vodafone Magyarország

Az összesen 6424 diákot és 690 pedagógust érintő Vodafone Digitális Iskola Program legfőbb célja a hátrányos helyzetű fiatalok digitális ismereteinek fejlesztése, és a magyarországi oktatás digitális átalakításának ösztönzése. A program segítségével a vállalat reményei szerint a diákoknak nagyobb esélyük lesz a továbbtanulásra és a későbbiekben a munkaerőpiacon való érvényesülésre. A Vodafone az anyagi támogatás mellett aktív szerepet vállal a program lebonyolításában - mondta Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke csütörtökön Szolnokon, ahol összesen 95 darab táblagépet vehettek át a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola tanárai és diákjai.

Közös nevező

A Vodafone programjában részt vevő iskolák közös jellemzője a nyitottság és a befogadó szellem - derül ki a cég közleményéből. Ezek az iskolák ugyanis mind részt vesznek az úgynevezett Komplex Instrukciós Programban (KIP).

A módszert az amerikai Stanford Egyetem fejlesztette ki, nálunk 2001-ben elsőként a hejőkeresztúri általános iskola vezette be (emiatt hejőkeresztúri modellként is ismert). Az iskola igazgatója, Kovácsné Nagy Emese egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy egyéb igen komplex kihívások mellett a tanulóik - akiknek közel háromnegyede hátrányos helyzetű, minden tizedik gyermek állami gondozott, 10 százalékuk pedig sajátos nevelési igényű - rendkívül alacsony tanulás iránti motiváltságán szerettek volna javítani. Az igazgatónő elmondása szerint az elmúlt 16 év igen jó eredményeket hozott e téren.

Mi az a KIP?
A KIP heterogén tanulói csoportok nevelésére kiválóan alkalmas oktatási módszer, amelyben a kognitív képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a tanulók viselkedésének a formálása, a szocializáció is. A módszer egyaránt alkalmas a tanulásban lemaradt, az alulteljesítő, a megfelelő ütemben haladó és a tehetséges gyerekek együttnevelésére.A KIP lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A program lehetőséget nyújt a tanulói csoporton belül a kimagaslóan tehetséges, az alulteljesítő és a tanulásban lemaradt gyerekek sikeres együttnevelésére.

A KIP-módszert a Vodafone már hat éve támogatja, jelenleg 17 iskolában alkalmazzák Magyarországon, és a Vodafone Digitális Iskola Program keretében további nyolc magyarországi iskolában is bevezetik. A pedagógusok képzését szintén a Vodafone Magyarország Alapítvány finanszírozza. A KIP-es iskolák digitális iskola programba történő beválogatása is szándékos volt, hiszen a program kifejezett célja a digitális tudás fejlesztésén kívül az eltérő igényű és anyagi hátterű gyerekek együttes nevelése, eredményeik javítása is.

A KIP-hez való csatlakozás indokaként Szappanos Józsefné, a Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola igazgatója is a kevésbé motivált gyerekek bevonását említette a tanulásba - jóllehet, a szolnoki iskolában a helyőkeresztúrinál alacsonyabb a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű, illetve speciális nevelési igényű gyermekek aránya -, illetve azt, hogy a KIP-et egy kipróbált, innovatív programnak tartják. Azt nem tudták, hogy a programhoz tableteket is kapnak, ez egy kellemes meglepetés volt az iskola számára - jegyezte meg.

(A cikk megjelenését a  Vodafone Magyarország Zrt. támogatta.)