Az adóhatóság saját megfogalmazása szerint azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét) teszi közzé, akiknél (amelyeknél) jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Magyarán feketén foglalkoztatták a dolgozóikat. A listára nemcsak fel, hanem le is lehet kerülni, mégpedig úgy, hogy két évig valaki nem követi el ugyanazt a hibát.

Továbbra is főként a mikro- és kiscégek buknak le, és amíg a korábbi listákban jellemzően megtalálhatóak voltak az ismertebb cégek, így például a személyszállítással foglalkozó Orangeways, addig a mostani listából szinte eltűntek ezek. Összességében tehát úgy tűnik, hogy a cégek immár jobban odafigyelnek arra, hogy ne szerepeljenek egy ilyen listán. Már csak azért sem, mert a munkaerőhiány miatt az álláskeresők jobban válogathatnak ajánlatok között és egyre inkább kiszűrik a bejelentés nélkül foglalkoztatókat.

Szokatlan szereplő a listán

Meglepő lehet, hogy az egyik legjelentősebb hazai munkaerő-közvetítő is felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feketelistájára. Az adóhatóság 2016 júliusában állapított meg jogsértést a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nél, amely önmagát Magyarország legnagyobb hr-szolgáltatójaként tünteti fel honlapján. A Napi.hu tudomása szerint a közelmúltban nem készült a hazai személyzeti tanácsadó cégeket rangsoroló lista, a Prohumán ugyanakkor 2015-ös árbevételét nézve felülmúlja az erősebb márkanévvel rendelkező, nagy multinacionális szereplők - így az Adecco, a Trenkwalder és a Randstad - hazai leányainak forgalmát.

A Prohumán 2004 a Céginfo.hu adatai szerint 24,2 milliárd forintnyi bevétellel zárta a 2015-ös évet, amely ugrásszerű növekedést tükröz, hiszen 2014-ben 18,1 milliárdos, míg 2013-ban mindössze 8,8 milliárdos forgalmat bonyolított. Az adózott eredmény a 2013-as 758,1 millió forint után 2014-ben 1,1 milliárd forinton tetőzött, majd tavalyelőtt 560,5 millió forintra esett vissza. A tavalyi év végén mintegy 7500 főt foglalkoztató társaság 2014-ben csatlakozott a lengyel Work Service stratégiai hr tanácsadó csoporthoz, amely a Reuters szerint Kelet-Európa legnagyobb toborzócége. (Lapunk a jogsértés kapcsán megkereste a társaságot, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.)

Update: reagált a Prohumán

"A 2015. évi foglakoztatási gyakorlatunk ellenőrzése során a NAV megállapította, hogy három alkalmi munkaviszonyban foglalkoztatott fő esetében cégünk részben hiányosan tudta csak bemutatni a foglalkoztatást igazoló dokumentumokat. Ez a megállapítás együtt járt azzal, hogy cégünk automatikusan a cikkben szereplő listára került.

A Prohuman és a Work Service csoport, melynek a Prohuman is tagja, működésének alapvető elvei kizárják a bejelentés nélküli foglalkoztatást, a cikkben szereplő eredményeinket másként nem is érhettük volna el az ismertetett a nagyságrendben.
A három határozatban kifogásolt eset az általunk foglalkoztatott létszámokhoz tartozó, éves szinten több mint 100.000 bejelentési alkalomhoz képest tizedezrelékes adminisztrációs hiba, amiért természetesen vállalnunk kellett a felelősséget. Ugyanakkor jelezzük, hogy a hiba mellett is mindhárom munkavállaló esetében időben és maradéktalanul befizettük a nem megfelelően adminisztrált foglalkoztatás minden adó- és járulék kötelezettségét, így fekete foglalkoztatásról esetünkben nem beszélhetünk.

Továbbá éppen az ilyen hiányosságok elkerülése érdekében hajtottunk végre jelentős fejlesztést ügyviteli és munkaügyi szoftvereink területén 2015 negyedik és 2016 első, második negyedévében annak érdekében, hogy hasonló esetek előfordulását megelőzhessük."

Ignácz Béla és Juhász Csongor
ügyvezető igazgatók

A nagy szereplőn kívül további két hr-cég került a feketelistára: a Work-a-lot Munkaerő-kölcsönző és Közvetítő Kft., a legutóbbi 2014-es adatok szerint 172,5 millió forintnyi árbevételre tett szert. A múlt év elején mindössze 11 főt foglalkoztatott, adószámát ugyanakkor az év második felében felfüggesztették. A harmadik, Head Hunter Hungary Kft. végrehajtás alatt áll, mérlege, beszámolója nem elérhető.

Van, akinek presztízskérdés, van, akinek nem

Az ország egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, a Metrodom-csoport leánycége, a Metrodom Kivitelező Kft. 2015 nyarán került fel a listára, amelyen azóta is szerepel. A társaság ugyanakkor változtatott korábbi gyakorlatán, hiszen az elmúlt csaknem egy évben már nem került végrehajtás alá. A dolgozói létszámadatok szerint tavaly júniusban mindössze 16 munkavállalót foglalkoztatott az építőipari cég, amelyet sikerült 20 főre növelnie 2016 novemberére. Mindamellett a kft. profitálni tudott az ingatlanpiac mozgolódásából: a 2014-es 1,25 milliárd forintnyi árbevételét tavaly 3,3 milliárdra növelte, míg adózás előtti eredményét majdnem meghússzorozta.

Továbbra is a bejelentés nélkül dolgoztatók között jegyzik a hazai energiaital-piac egyik nagy szereplőjét, az Adrenalin Energiaital Kft.-t. A létszámadatokban az izsáki székhelyű cégnél sem volt értékelhető változás: 2015 augusztusában 77 dolgozó volt bejelentve a vállalatnál, míg 2016 végén 79 dolgozót számlált. A társasággal szemben 2015 októberében végrehajtást indított az adóhatóság, amely 2017. január végén is érvényben volt.

A listát böngészve az is megállapítható, hogy bár továbbra is teljesen változó, hogy egy-egy cég mivel foglalkozik, kiemelkedő aránnyal képviseltetik magukat az élelmiszer-ipari (különösen a húsipari), a vendéglátó, a fuvarozó és a vagyonvédő vállalkozások. A sütőipari társaságok még a korábbinál is gyakrabban fordulnak elő.

A jogsértő pékipari cégek között igen sok akad, amely már nevében jelzi albán gyökereit. Ilyen egyebek közt az Albán Pékség Gjoni Kft., a Sheki-Cocaj Pékség Kft., a Shemsi Albán Pékség Kft. vagy a Gjepi-Pékség Kft. Hazai tulajdonú konkurenseik - a Magyar Pékszövetség tagvállalatai - szerint az albán vállalkozások (vagy legalábbis jelentős részük) a szakmai és jogszabályi előírásokat semmibe véve tesznek szert jelentős versenyelőnyre, sokak szerint ugyanakkor az adócsalás és a munkaügyi előírások megkerülése nem csak rájuk jellemző, hanem az egész szektorban elterjedt.

Hogy állunk országosan?

A büntetések nagyjából negyedét, egészen pontosan 1015-öt budapesti cégek kapták, sokszor akár azonos címűek. A különböző székhelyszolgáltatók tevékenységének következtében fordulhat például elő az, hogy a Bem József u. 6. címre 14 büntetést számlázhatott a NAV, a Király utca 80-ba 16-ot, a Szugló utca 82. alá 17-et, míg a Bécsi út 85-be 20-at.

Jellemző még, hogy a főváros környéki települések is szép számmal képviseltetik magukat, így többek közt Érd (29), Gödöllő (14) és Monor (18) is 10 feletti feketén foglalkoztató céggel rendelkezik. Igaz, ezen települések szinte eltörpülnek a sajtóban többször offshore-paradicsomként jellemzett Újlengyel mellett, ahova 31-szer küldött felszólító levelet a NAV.

A nagyvárosok közül Győr (122), Miskolc (114), Nyíregyháza (91) és Debrecen (117) "teljesítménye" emelhető ki, de rengeteg csaló cég volt bejegyezve Újfehértóra (21) is.

Bár a legtöbb cég, illetve egyéni vállalkozó csak egyszer szerepel a listán, természetesen előfordul, hogy egy szereplő akár többször is bekerül a NAV felsorolásába. Ők azok, akik bár megbuktak egy ellenőrzésen, - valószínűleg bízva az ismételt vizsgálat elmaradásában - nem változtattak a szokásukon és többször is lebuktak.

Ők a rekorderek

A Napi.hu gyűjtése szerint a feketelistán mindössze egy szereplő található meg kilencszer (!), mégpedig az érdi Virlics István. Ez amúgy nem rekord, hiszen - hogy csak egy példát mondjunk - a korábbi listákon szerepelt a tárnoki Mátyás Istvánné, aki volt, hogy 21 alkalommal szerepelt a felsorolásban.

Nyolcszor egyetlen cég, a monori Sajtvarázs Kft. jelent meg a feketelistában. A 2009-ben alapított cég azóta már kényszertörlés alatt áll, azaz mielőtt eljutott volna a végelszámolásig, a cégbíróság kivezette a vállalkozást a cégnyilvántartásból. A főképp zöldség-gyümölcs kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás a Céginfo.hu adatai szerint sosem volt az a kifejezett sikercég, árbevétele egyszer sem haladta meg a 200 ezer forintot, míg az adózott eredménye kivétel nélkül minden évben mínuszos lett.

Hétszer már többen, összesen négyen buktak meg. Közülük a dunavecsei Dávid Sándor először 2014 decemberében, legutóbb pedig 2016 májusában. Bár a Berettyóújfaluban található Madulsa Kft.-t csak 2015-ben alapították, az év júniusa és tavaly november között hétszer bukott le feketefoglalkoztatással. A vendéglátással, rendezvényi étkeztetéssel és italszolgáltatással foglalkozó cég 2015-ben már 30 millió forintos árbevételt tudhatott magáénak - a 2016-os adatokat még ráérnek közölni a cégek -, igaz az adózás előtti eredménye így is 846 ezres mínuszt mutatott.

A lista következő szereplőjét, a miskolci Mokka Coffee Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek hívják. Vagy írhatnánk Mokka Kávézó Kft.-t is, hiszen 2014-ig ezen a néven működött. Addig négyszer bukott meg feketefoglalkoztatással, majd 2015-ben nevet változtattak, ám ez nem hozott javulást: azóta további háromszor mentek hozzájuk - nem hiába - a NAV ellenőrei. Érdekesség, hogy a vállalkozás a nagy gazdasági válság 2009-es kitörése előtt minden évben pluszos eredményt hozott, ám a krízis negatív fordulatot hozott és úgy tűnik abból nem tudtak kimászni a tulajdonosok, hiszen mindkét cég felszámolás alatt áll.

Hétszeres bűnnel még egyetlen vállalkozás, a budapesti Vilakoza-Max Kft. szerepel. A céget 2016 márciusában jegyezték be, ám júniusban már volt gond a NAV-val. Az ellenőrök lelkesek voltak, hiszen a néhány jogsértést megállapító határozat kelte között van, hogy csak négy, esetleg kilenc nap telt el. Két hónap múlva megint ellenőriztek, megint találtak nem bejelentett dolgozót, majd arra öt napra ismét kimentek és találtak feketén foglalkoztatott munkaerőt. Nem lennénk meglepődve, ha hamarosan ismét meglátogatnák őket az adóhatóság ellenőrei.

Hatszor, illetve ötször egy-egy cég (a miskolci G.F. BioFood Ker. és Szolg. Szociális Szövetkezet és a keszthelyi Ronder M&G Kft.) szerepel, míg négyszer már jóval többen, összesen 12-en buktak le, míg háromszor 35-en. Mindez azt jelenti, hogy legalább három alkalommal 55 vállalkozás, illetve magánszemély bukott már le a friss NAV-lista szerint.