Vonzóbbá vált a távfűtés Magyarországon, legalább is a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) tagvállalati adatai szerint az elmúlt években ezres nagyságrendben nőtt a távhővel ellátott lakások száma. A kialakult trend némileg meglepő annak fényében, hogy a korábbi években már a szakemberek is megkongatták a vészharangot az akkor egyre gyakoribb leválások miatt. A társaságok költséghatékonyságát és eredményességét ugyanis nagy mértékben befolyásolhatja az ügyfélszám alakulása. Fordulatot jelez, hogy értesüléseinken például Miskolcon a 8-10 évvel ezelőtt levált lakossági fogyasztók egyre gyakrabban érdeklődnek a távhőrendszerre történő visszakapcsolódás lehetőségéről. Kaposváron 30 százalékkal bővült a szolgáltatási terület, így az új rendszer próbája a most következő fűtési idény lesz, de a szolgáltató Pécsett is növelni tudta ellátási területét.

A legfrissebb rendelkezésre álló, 2010-es statisztika szerint országosan 647 453 távhővel ellátott lakás van, ami az országos lakásállomány 14,95 százalékát jelenti. A szakmai szövetség tagjai által lefedett, közel 100 ezer lakással kisebb ügyfélkör - ha nem is jelentős mértékben - , de érzékelhetően bővült 2011 óta. Abban az évben 552 618, 2012-ben 553 027, idén pedig már 554 805 lakás részesül az ellátásban, vagyis "többen csatlakoztak a távhőellátáshoz, mint ahányan esetlegesen leváltak arról, ha egyáltalán voltak leválások" - fogalmazott megkeresésünkre a Matászsz, amely szerint a válaszadó tagvállalatok megerősítették, hogy az elmúlt években nem voltak leválások.

Kapcsolódó

További kompenzációra várva

Elkerülhetetlen lesz a lakossági szolgáltatásból eredő veszteségek további kompenzálása a távhőszektorban, a kompenzációt ebben az évben és jövő évben is fent kell tartani, miután az újabb 11,1 százalékos csökkentés bizonyosan hatással lesz az önkormányzati cégekre is - véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A kompenzáció nagysága egyelőre még kérdéses, a szükséges támogatás mértékét az időjárás erősen befolyásolhatja, és településenként, társaságonként is jelentős eltérések mutatkozhatnak. A távhő esetében mind a távhőszolgáltatói, mind a távhőtermelői ár hatósági ár, így tehát azt, hogy mekkora kompenzációra lesz szükség, csak a konkrét távhőszolgáltatói és távhőtermelői árak ismeretében lehet majd meghatározni.

A kompenzáció összege az első félévben 52 milliárd forint volt, amiben annak is volt szerepe, hogy a fűtési szezon is hosszúra sikeredett. A támogatás célja, hogy a hatósági áron vásárolt hő, vagy a saját hőtermelésben előállított hő ára és az értékesítési ár különbözetét kiegyenlítse. A távhőszolgáltatók a lakossági értékesítés után 2011. év vége óta kapnak kompenzációt, jogszabályban meghatározott módon. Önmagában a 2013. január 1-vel megvalósult 10 százalékos rezsicsökkentés mintegy 11-12 milliárd forintos évi kompenzációt tett szükségessé a szektorban a Matászsz szerint. A kompenzációnak köszönhetően a hazai távhő-ellátásban nem történtek zavarok.

A szolgáltatók, illetve az üzemeltető önkormányzatok azt javasolják, hogy a MEKH vizsgálja fölül, hol lehetne a beszerzési árakon módosítani. Mindemellett Schmidt Jenő szerint szerkezetátalakításra, energiahatékonyságot növelő beruházásokra, egyes területek leszakaszolására és egyedi ellátásra való átállásra lesz szükség, továbbá a fejlesztési prioritások közé kell emelni az önkormányzati fejlesztési pályázatokat is (KEOP).

A távfűtő mű a szolgáltatási piac egyik legkiszolgáltatottabb közműve, ugyanis költségszerkezete kötött. A költségek mintegy 80 százalékát az energiahordozó beszerzésének költsége teszi ki, és erre a tételre érdemben nincs ráhatása a szolgáltatónak, egyszerűen beépíti a szolgáltatása árába. Gyakorlatilag a fennmaradó 20 százalékból - mely magában foglalja a személyi jellegű költségeket is - kell minden bevételcsökkenést kigazdálkodni. Emellett esetleg kereshet más, alternatív energiaforrásokat is (például hulladékégető hőtermelése).

Politikai felhangok

A felhasználók köre Székesfehérváron is kis mértékben bővült, pedig a Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft. felszámolás alatt áll, miután egyebek mellett jelentős hitel- és egyéb tartozások terhelik, például a Főgáz Zrt. felé. A szektor terheit növeli, hogy a számlakép átalakítására vonatkozó szabályozás be nem tartására hivatkozva eddig összességében már több százmillió forintos kötbérfizetési kötelezettséget róttak ki a cégekre a megyei kormányhivatalok (egyetlen hibás számla után 10 ezer forintos kötbért kap a fogyasztó). A helyenként a működést is veszélyeztető bírságok jogosságát gyakran vitatják az önkormányzatok, az ennek kapcsán kialakuló párbeszéd pedig nem nélkülözi a politikai felhangokat sem.

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (Matászsz) szerint a jogalkotás területén érdemi együttműködés alakult ki az elmúlt években a szövetség és a szakminisztérium, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), illetve jogelődje között. Így a rezsicsökkentéssel kapcsolatos törvényalkotás során a szakmai szervezetnek folyamatosan lehetősége volt eljuttatni szakmai észrevételeiket a jogalkotó felé. A hatósági ármegállapítást és a támogatást illetően azonban nem folynak egyeztető tárgyalások, e téren a társaságok adatszolgáltatással segítik a MEKH munkáját.

Kép: MTI