Mintegy 25 ezer főt foglalkoztatnak a Magyarországon működő hagyományos, multinacionális cégekhez kapcsolódó üzleti szolgáltató központok (shared services center, SSC) illetve az outsourcing vállalkozások - ismertette a most készült kutatás eredményét Pintér Mónika, a Magyar Szolgáltatóipari Outsourcing Szövetség (HOA) elnökségi tagja. A szövetség szerint körülbelül harminc nagy szolgáltató központ működik Magyarországon, közülük 24-en vettek részt a felmérésben, ezek 14 ezer főt foglalkoztatnak.

Továbbra is Budapesten található a legtöbb központ, de Debrecen és Székesfehérvár is előkelő helyen áll. Az iparág tervezett növekedési rátája több mint 16 százalék, amely a következő két-három évben - évente - nettó 2300 tervezett munkahely megtemetését jelzi előre. Suhajda Attila, a HOA elnöke azt mondta az SSC a válság idején is munkahelyet teremtő szektor volt.

Az utóbbi időben Magyarország egyre kevesebb szolgáltató központot tud ide csábítani, szemben például Lengyelországgal - mondta Pintér Mónika, aki hozzátette, hogy évente egy-egy új SSC érkezik Magyarországra, e téren a csúcsidőszak 2004-2007 volt. Az elvándorlás és a mozgás nem jelentős a piacon, bár a szolgáltató központok evolúciójából következően főleg az egy nyelvet igénylő, automatizált tevékenységek elköltözhetnek, például Malajziába, Fülöp-szigetekre, Vietnamba, s a magas hozzáadott tevékenységek maradnak Magyarországon. Az is látható, hogy Magyarország e téren is még mindig sokkal olcsóbb ,mint Nyugat-Európa vagy az USA.

A felmérés arra is fényt derített, hogy a válaszadóknak csak a fele élt valamilyen uniós, kormányzati vagy egyéb támogatással. Az is meglepte a kutatás készítői, hogy a magyarországi szolgáltató központok 42 százaléka működéshez egyáltalán nem vesz igénybe hazai alvállalkozót vagy beszállítót. A magyarországi kkv-szektor versenyképességét növelné, ha ezek a központok például helyi logisztikai, IT, adótanácsadói vagy HR-szolgáltatásokat vennének igénybe - emelte ki Pintér Mónika.

A kutatás kitér az ország vezetőképességének vizsgálatára is. A legnagyobb kockázatot a munkaerő fluktuációja, az elérhető nyelvek száma, a szakértelem és az ország kockázat jelenti.