A következő 12 hónapban 150-200 magasan kvalifikált, fiatal magyar munkavállalóval bővíti hazai létszámát a British Telecom (BT) itteni szolgáltató központja (ROC) a napokban elért ezer fős létszámhoz képest - jelentette be a társaság Budapesten. (Az esemény résztvevőinek névsora alapján nagyobb bejelentésre lehetett számítani. A szerk.)

Ki találhat állást egy ilyen szolgáltató központban (ssc) és mennyi fizetésre számíthat? Erről részletesen itt olvashat.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az eseményen - amelyen a BT tisztviselőin kívül jelen volt Jonathan Knott, budapesti brit nagykövet és Debrecen alpolgármestere is - elmondta: jól illeszkedik a kormány gazdaságpolitikai és munkahelyteremtési céljaihoz, hogy a BT egyre több magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújt Magyarországról, a létszámbővítés pedig olyan szolgáltató szektorban jött létre, amely a magyar gazdaság egyik kiemelt ágazata.

Olyan kormányprogramon kell dolgoznunk, amelyben a teljes foglalkoztatottságot tűzzük ki célul, vagyis mindenkinek, aki munkát keres, reális lehetősége legyen munkát találni - fogalmazott a miniszter. Most folyik a fiatalok elhelyezkedéséhez segítséget nyújtó garanciaprogram kidolgozása, amivel 186 ezer fiatal számára tudják megkönnyíteni a munkába állást.

Rogier Bronsgeest, a a BT Global Services globális ügyfélmenedzsment elnöke szerint az ügyféligények növekedése miatt növelni akarják itteni IT-kompetenciájukat. Kiemelte: Magyarországon nem elsősorban az alacsony költségek, hanem a munkaerő minősége és a nyelvtudás miatt fektettek be.

Kép: Napi.hu

Jönnek vagy nem jönnek?

Az ssc-k fontosságát mutatja, hogy a külföldi működőtőke döntően a szolgáltatóközpontokon és az autóiparon keresztül érkezik. Eddig összesen 80 ssc települt Magyarországra, ebből több mint 70 Budapestre, mintegy 30 ezer munkahelyet teremtve. A márciusi adatok szerint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal további 36 ssc-vel tárgyal, amelyek - abban a valószínűtlen esetben, hogy mindegyikük meg is valósul - további 8-10 ezer munkahelyet hozhatnak létre.

A képet árnyalja ugyanakkor, hogy az iparági szövetség (HOA) által a tagság körében elvégzett tavalyi felmérés tanúsága szerint Magyarország mind kevesebb ssc-t képes idecsábítani, szemben például a legfőbb versenytárs Lengyelországgal, így évente csak egy-egy új központ érkezik ide. (A BT is "csak" bővítést jelentett be, nem pedig új egység létrehozását valamelyik vidéki városban. A szerk.) A Heineken például nemrégiben Lengyelországot választotta ki pénzügyi szolgáltató központja helyszínéül, és - amint azt a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója, Joris Huijsmans a Napi.hu-nak elmondta - nincs is rá esély, hogy Krakkóból Magyarországra hozzák át.

Cégadatok

A BT Limited Magyarországi Fióktelepe a Céginfo.hu-n elérhető legfrissebb adatok szerint 5,4 milliárd forintos nettó árbevétellel (1,9 milliárd belföldi, 3,5 milliárd külföldi) zárta a 2012 márciusával végződött üzleti évét az egy évvel korábbi közel 9,2 milliárd forint után. Az adózott eredmény viszont 401 millió forint mínuszról 787,4 millió forint nyereségbe fordult, a nyereségadó 166 millió forintot tett ki.

A több mint 900 főt foglalkoztató BT ROC Kft. 2012-es árbevétele megközelítette a 6,1 milliárd forintot a 2011-es 3,6 milliárd forintot követően. A foglalkoztatottak számának növekedését jól jelzi, hogy a bérköltség 1,6 milliárd forintról a duplájára nőtt. Az adózott eredmény 438 millió forint közeléből 271 millióra csökkent.

A brit távközlési szolgáltató 2007-ben két helyszínen, Budapesten és Debrecenben alakította ki regionális működési központját (ROC), amely 2008-ban elnyerte a World Investment Conference legjobb európai befektetés díját. Ezekben a központokban ügyfélszolgálati, pénzügyi, kereskedelmi és üzleti folyamatokat támogató szolgáltatásokat nyújtanak az Európát, Közel-Keletet és Afrikát felölelő régió (EMEA) számára. A BT-nek Magyarországon kívül még három helyszínen, Malajziában, Brazíliában és Indiában van globális szolgáltató központja. Az, hogy egy ssc-t Magyarországon vidéki városban hozzanak létre, nem számít általánosnak: a 2012-es adatok szerint a szolgáltató központok munkatársainak csupán 10 százaléka dolgozott a fővároson kívül, holott a felsőoktatási hallgatók 60 százaléka nem Budapesten végezte tanulmányait.

Vidéki nehézségek

A BT a debreceni központ megnyitásakor is érzékelte az ssc-iparágban általánosnak mondható problémát, hogy vidéken kevés az elérhető irodaterület. Annak ellenére maradtak Budapest-centrikusak az ssc-beruházók, hogy a vidéki projektekre jelentősebb állami/EU támogatást vehettek volna igénybe.

A vidéki helyszínek számára - a HITA korábbi tájékoztatása szerint - az A kategóriás irodák hiánya is hátrányt jelent. Az a róka fogta csuka helyzet van, hogy a vidéki városokba már csak érdemi irodapiac híján sem mennek az ssc-k. viszont amíg nincs biztos bérlő, az ingatlanfejlesztők sem aktivizálják magukat. Ráadásul azokra a helyszínekre, ahol nincs verseny az irodapiacon, nehéz odacsábítani a központokat, mert tartanak attól, hogy a bérleti díjak alakítása során visszaélhet monopolpozíciójával az ingatlan bérbeadója.

Történelmi hátrányunk továbbá, hogy nincsenek európai viszonylatban közepesnek számító városaink, így ha egy befektető legalább 250 ezres lélekszámú települést választana, akkor Magyarországon csak Budapest jöhet szóba, míg Lengyelországban Varsóval együtt 12 ilyen - ráadásul jól marketingelt - város található. Olyan esetekről is tudni, hogy az ssc külföldi vezetője egyszerűen nem akar egy vidéki városba költözni. Megnőtt ráadásul egyes nyugat-európai és egyesült államokbeli régiók vonzereje is. Utóbbi az ottani bérszínvonal megtorpanásával, visszaesésével függ össze, ami azt eredményezi, hogy a bérköltségek tekintetében néhány éven belül több ilyen térség is egy szintre kerülhet a vezető közép-európai helyszínekkel.

Szakértők szerint a változtatáshoz olyan összehangolt gazdaságpolitikai stratégiára volna szükség, amely lehetővé tenné, hogy a 2014-ben induló uniós költségvetési időszakban EU-forrásból, a helyi önkormányzat szerepvállalásával indulhasson meg irodafejlesztés. Erre már csak azért is szükség volna, hogy helyben lehessen alternatívát nyújtani a nyelv(ek)et beszélő diplomásoknak a külföldi munkavállalás helyett, utóbbi ugyanis Magyarország, mint befektetési helyszín vonzerejét is csökkenti.