BUX
38616

Megvan, ki veheti meg a Zsolnayt

Bachar Najari, szír származású svájci-magyar üzletember nyerte a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. többségi tulajdonrészének értékesítésére kiírt pályázatot - jelentette be Csizi Péter, Pécs alpolgármestere hétfőn, a baranyai megyeszékhelyen.

MTI, 2013. január 14. hétfő, 15:05

Az alpolgármester elmondta, hogy a Magyarországon luxusórák kereskedelmével foglalkozó befektető egyedüliként tett ajánlatot a Zsolnay 74,5 százalékos tulajdonrészének megvásárlására. Amennyiben a pécsi közgyűlés csütörtökön jóváhagyja az ajánlatot, Bachar Najari 180 millió forintot fizet a jelenleg városi tulajdonú pakettért és félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. A kisebbségi tulajdon és az aranyrészvény a város tulajdonában marad.

Csizi Péter hozzátette: a képviselők többségének támogatása esetén már két héten belül sor kerülhet a szerződéskötésre. Az üzletembernek a vételárat az aláírást követő öt napon belül kell kifizetnie, a tőkejuttatást pedig jövő év szeptember végéig öt részletben biztosítania. Utóbbi összeghez bankgaranciát és készfizető kezességet is feltételként szabott a város.

A politikus úgy vélte: Bachar Najari ajánlata kedvező és ezáltal biztosítható a gyár hosszú távú működése, likviditási gondjainak megoldása. "A szerződés rögzíteni fogja azt is, hogy a termelés Pécsett marad, a Zsolnay működtetése csakis a baranyai megyeszékhelyen képzelhető el" - hangsúlyozta.

A Budapesten építészmérnöki diplomát szerző, több mint három évtizede Magyarországon élő és magyarul kiválóan beszélő Bachar Najari korábban az MTI-nek azt mondta, hogy a pécsi porcelángyár többségi részvénypakettjének megvásárlásával elsődleges terve a Zsolnay-porcelán régi rangjának visszaszerzése. Megjegyezte, a Zsolnay legfőbb értékének a hírnevét és a még megőrzött szakembergárdát tartja.

Szólt arról, hogy kevés igazi, eredeti és a külpiac elismerésére joggal igényt tartó terméke van Magyarországnak, a Zsolnay-porcelán viszont ilyen. Problémának nevezte, hogy partnereinek régóta nem tud megfelelő, megfizethető árú ajándékokat adni. Ezt az űrt a turizmusra is alapozva a Zsolnay-termékekkel szeretné betölteni a hazai piacon.

Elmondta: a külpiacok meghódításához jó párosításnak tartja a tulajdonában lévő, nívós termékeket készítő svájci gyárat és a jó nevű magyar terméket. Hozzátette: a jövőbeni termékfejlesztéseknek célja lenne a különleges luxusigények kiszolgálása is.

A konkrét üzleti tervvel kapcsolatban egyelőre csak annyit árult el, hogy több millió eurós nagyságrendű befektetésre kész, amennyiben sikerül megszereznie a porcelángyár 74,5 százalékát.

A vállalat többségi tulajdonrészének értékesítésére kiírt pályázat azután jelent meg, hogy Pécs elfogadta a Közgép tavaly júliusi ajánlatát, miszerint jelképes egy forintért visszaadja a Zsolnay kisebbségi részvénycsomagját.

A Közgép 2011 májusában, a Manufaktúra-Befektető Kft. megvásárlásával jutott hozzá közvetve a Zsolnay 49 százalékos tulajdonrészéhez, amellyel elsődleges szándéka a porcelángyár egyedülálló örökségének megmentése, a magyar értékek, munkahelyek megőrzése volt. Idén nyáron azonban úgy látta: ellehetetlenült a cég üzleti stratégiájának megvalósítása.

A manufaktúra átvilágítása során kiderült, hogy a gyár a vártnál is súlyosabb helyzetben van, a cég gazdálkodását a pályázati lehetőségek elmaradása és a porcelánpiac zsugorodása is nehezítette.

Csizi Péter a hétfői sajtótájékoztatón elmondta: a ma 216 embert foglalkoztató Zsolnay 2011-ben 840 millió forint árbevétel mellett 282 millió forint veszteséggel zárt, a tavalyi árbevétel 602 millió forint, a veszteség várhatóan 270 millió forint lesz.