Mi lesz a személyi kölcsönökkel? Erre is figyel a jegybank

A lakáshiteleknél már van minősítési rendszer, a személyi hiteleknél még nincs, de nem kizárt, hogy lesz.
Csernátony Csaba, 2017. november 30. csütörtök, 18:42

Jelentős bővülés látható a lakossági hitelezésben, az újonnan folyósított lakáshitelek és a személyi hitelek összege is jelentős növekedést mutat. Szeptemberben például 53,6 milliárd forint értékben adtak új lakáshitelt a bankok, ami 38 százalékos növekedést jelent éves szinten. A személyi hitelekből 40 százalékkal több fogyott, összesen közel 29 milliárd forintért.

Mi a terv a személyi kölcsönökkel?

Mindkét hiteltípusnál tehát jelentős a növekedés, de a jegybank egyelőre csak a lakáshiteleknél vezetett be egy minősítési rendszert. Ennek lényege, hogy a feltételeknek megfelelő lakáshitelek megkapják a "fogyasztóbarát" plecsnit.

A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza azt kérdezte a jegybanktól, hogy lakáshitelek példáját követve a személyi hiteleknél is várható-e valamilyen minősítési rendszer bevezetése. A Magyar Nemzeti Bank megkeresésünkre közölte: "Jelenleg az MNB a piaci szereplőkkel való intenzív konzultáció keretében a már elérhető minősített termékekkel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtésén és kiértékelésén, valamint az állami kamattámogatásos konstrukciók minél teljesebb lefedésén dolgozik."

A jegybanki válaszból kiderül, hogy a fogyasztási hitelek, ezen belül a személyi kölcsönök piacát folyamatosan monitorozza az MNB és szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket.

Miért volt szükség a barátságos lakáshitelekre?

A jegybank a lakáshitelek minősítési rendszerének kialakítását egyrészt fogyasztóvédelmi szempontból tartotta fontosnak, másrészt a hitelezési folyamatok is szükség volt rá.

"A lakáshiteleknek a nettó keresetekhez képest magas összege és a hosszú, akár 30 éves futamidők miatt ezen hiteltermékek hosszú távra jelentenek magas kiadásokat a hitelfelvevők számára. Emiatt kiemelten fontos, hogy a hitelfelvétel során az ügyfelek átlátható és egyszerű folyamatokkal találkozzanak, illetve hogy számos ajánlat közül választhassanak, aminek a bankok közötti erős verseny is feltétele. A hazai bankok által alkalmazott, nemzetközi összehasonlításban is indokolatlanul magas kamatfelárak a verseny elégtelen szintjére utaltak a lakáshitel-piacon, ami a alátámasztotta a beavatkozás szükségességét" - áll a jegybanki válaszban.

A jegybank szerint a minősítési rendszer összességében stabilitási célokat szolgál, ez azt jelenti jelenti, hogy a hosszabb - legalább 3 éves kamatperiódusú - lakáshitelek felé szeretné terelni a hitelfelvevőket. Ezek a hitelek ugyanis az adott kamatperiódus idejére fix törlesztőrészletet garantálnak még akkor is, ha esetleg közben a kamatkörnyezet megváltozik és emelkedésnek indulnának a kamatok.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK