Felettébb érdekes műkincsvásárlásról "tudósít" a költségvetésről szóló minisztériumi beszámoló. Az interneten is hozzáférhető dokumentumban a következő mondatok olvashatóak: "4,5 milliárd forint egy külföldi személy kártalanítására egy ügyvédi irodában letétbe helyezett összeg a Szépművészeti Múzeumnál".
Azt, hogy mit takar a 4,5 milliárdos "kártalanítás" címszóval jelölt tétel, arra nem kaptunk választ sem a költségvetés helyzetéről beszámoló nemzetgazdasági tárcától, sem pedig az Emberi Erőforrás Minisztériumától (EMMI). Semmitmondó válasz érkezett a Szépművészeti Múzeumtól is: "az államháztartás helyzetéről szóló NGM tájékoztatóban jelzett kiadással kapcsolatos jogügylet még nem zárult le. Annak részleteiről, a megállapodás eredményessége érdekében, csak a jogügylet lezárultát követően kerülhet sor, ennek várható határideje ez év közepe."
A muzeológus és műkereskedelmi szakmában dolgozó szakértők szerint viszont a 4,5 milliárdos tétel vélhetően egy értékes festmény ellenértéke lehet. Az összeg ugyanis "fillérre" pontosan 15 millió euró, ami egy közelmúltban megvételre felajánlott festmény árával azonos. A különleges műtárgy Gustave Courbet, egy kalandos sorsú festménye, amely az Európa hírű Hatvany gyűjtemény ékessége volt a II. Világháború előtt.
A festmény évtizedekre eltűnt, majd 2007-ben váratlanul előkerült - mégpedig Szlovákiában. Amint arról a Le Monde is tudósított, egy szlovákiai orvos szovjet katonáktól kapta a képet, amelyet haláláig lakásában örzött. Ezt követően a Courbet Fehér harisnyás aktnak is nevezett festménye (a kép a linken megtekinthető) kalandos utat járt be: az örökösöktől "helyi üzletemberek" tulajdonába került, majd 300 ezer euróért felajánlották magyar múzeumoknak is. Miután ez meghiúsult a párizsi Louvre tett vételi ajánlatot - de immár 15 millió euróért. A világhírű festmény azért nem került a Louvre-hoz, mert a múzeum vezetői a kép zivataros múltjától tartva végül elálltak a vételtől.
Helyettük egy milliárdos kezébe került a kép, aki halála után a múzeumra kívánta hagyni a képet. Nem tudni, hogy miért és hogyan került a festmény ismét egy műkereskedőhöz, csak annyi biztos, hogy az elmúlt év végén ismét piacra dobták és felajánlották a magyar kormánynak is. (Ugyanezen orvoshoz került a háború végén az orosz katonáktól egy másik roppant értékes festmény Szinyei Merse Pál, szintén erotikus tartalmú, Apáca a ravatalon című festménye - de ennek hollétéről nincs egyértelmű információnk.)
A Napi.hu úgy értesült, hogy a Courbet festmény megvételét januárban bonyolíthatták le, s ezért szerepel a költségvetési beszámolóban is. Ez a kiadás bizonyára nem része annak a 30 milliárd forintos keretnek, amelynek felhasználásáról a Magyar Nemzeti Bank dönthet, s amelyet műkincsvásárlásra határoztak meg.
Egy másik, sokkal kevésbé valószínű feltételezés szerint az állam Schiffer Miksa hagyatékát vette meg a külföldön élő örökösöktől. (Az építész, építési vállalkozó Schiffer Hatvany Lajoshoz hasonlóan igényes gyűjtő volt, és nagyvonalú mecénásnak is ismerték kortársai. Zsidóként ennek ellenére 1944-ben haláltáborba akarták hurcolni, de ő inkább az öngyilkosságot választotta.
A kép története
Gustave Courbet Femme nue couchée (Meztelen nő fekve) című festményét utoljára 1940-ben, a budapesti Szépművészeti Múzeum egyik kiállításán tekinthette meg a nagyközönség. A Le Monde című francia napilap szerdán egész oldalas írásban számolt be a Hatvany Ferenc báró gyűjteményéből a második világháború alatt elveszett kép sorsáról. A lap szerint az 1862-ben készült festmény Courbet egyik legszebb és legerotikusabb műve, amelyen egy fehér térdharisnyát viselő fekete hajú, meztelen nő pihen egy ágyon. A Le Monde szerint elképzelhető, hogy a festmény hamarosan túltesz a francia festő A világ eredete című erotikus képének hírnevén.A váratlanul előkerült festmény - amely jelenleg egy londoni műgyűjtő tulajdonában van - a mű történelmi jelentősége és művészi minősége miatt is a Párizsban október 13-án nyíló Courbet retrospektív tárlat egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik.
A kép 1913-ban került Hatvany báró gyűjteményébe, az egy női testet nyitott combbal és felkínált ágyékkal ábrázoló A világ eredete című képpel egyetemben. Az 1881-ben az egyik legjelentősebb és legrégibb magyar zsidó bankárdinasztiába született fiatal bárót nem érdekelte különösebben sem a bankszakma, sem a cukoripar, melynek megteremtéséből családja az egyik legnagyobb vagyonra tett szert Magyarországon a 20. század elején. Hatvany Ferenc Jean-Paul Laurens párizsi műtermében festészetet tanult, majd realista és impresszionista stílusban kezdett alkotni, s 1908-tól - Ingres, Delacroix, Corot, Chassériau, Manet, Renoir alkotásaival - a 19. századi francia festészet egyik legjelentősebb magángyűjteményét hozta létre; bár elsősorban Courbet-t szerette. Hatvany budai villájában, a Hunyadi János út 26. szám alatt tárolta gyűjteményét: falait 750-800 festmény borította.
Korabeli fotók szerint a most előkerült kép az egyik szalonban volt kiállítva, A világ eredete viszont fürdőszobájának falát díszítette. A képeket számos kiállításon mutatta be a húszas és harmincas években, utoljára 1940-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A második világháború alatt Hatvany gyűjteményének egy részét három budapesti nagybank páncéltermében rejtette el, ahonnan a Vörös Hadsereg Gazdasági Tiszti Bizottsága mindent elszállított.
Courbet aktfestményét azonban - keretéből kivágva - szovjet tisztek egy Pozsony melletti falu orvosának felajánlották fizetségül, amiért ellátott néhány sebesült katonát. A szlovákiai orvos halála után a család felbecsültette az ismeretlen eredetű kép értékét és ekkor bukkant rá Daniella Luxembourg galériatulajdonos és képszakértő, aki Hatvany örököseinek érdekeit képviseli a világban. A kép New York-i közvetítéssel 2005-ben a legnagyobb titokban került vissza a Londonban élő Hatvany családhoz. Ám mivel Hatvany Ferenc 1958-ban meghalt, a festmény ma már egy londoni műgyűjtő tulajdonában van.
Forrás: Múlt-kor, 2007. szeptember 28.