Felettébb érdekes műkincsvásárlásról "tudósít" a  költségvetésről szóló minisztériumi beszámoló. Az interneten is hozzáférhető dokumentumban a következő mondatok olvashatóak: "4,5 milliárd forint egy külföldi személy kártalanítására egy ügyvédi irodában letétbe helyezett összeg a Szépművészeti Múzeumnál".

Azt, hogy mit takar a 4,5 milliárdos "kártalanítás" címszóval jelölt tétel, arra nem kaptunk választ  sem a költségvetés helyzetéről beszámoló nemzetgazdasági tárcától, sem pedig az Emberi Erőforrás Minisztériumától (EMMI). Semmitmondó válasz  érkezett a Szépművészeti Múzeumtól is: "az államháztartás helyzetéről szóló NGM tájékoztatóban jelzett kiadással kapcsolatos jogügylet még nem zárult le. Annak részleteiről, a megállapodás eredményessége érdekében, csak a jogügylet lezárultát követően kerülhet sor, ennek várható határideje ez év közepe."

"A költségvetési szervek kiadásai 2014. január hónapban 311,7 milliárd forintot tettek ki, amely 19,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában teljesült kiadásokat. A két év januári kiadásai közötti eltérést egyrészt a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, másrészt 2013. április 1-jétől a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai magyarázzák. Az intézmények tárgyhavi teljesítéséből 191,2 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg. Ezenkívül az alábbi nagyobb összegű kifizetések történtek januárban: 12,1 milliárd forint a Gripen bérleti díj kifizetése, 4,5 milliárd forint egy külföldi személy kártalanítására egy ügyvédi irodában letétbe helyezett összeg a Szépművészeti Múzeumnál, 3,1 milliárd forint kifizetés gépjárműbeszerzésre a Honvédelmi Minisztériumnál, továbbá 1,0 milliárd forint kifizetése gépjármű beszerzésre az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Főigazgatóságnál...."

A muzeológus és műkereskedelmi szakmában dolgozó szakértők szerint viszont a 4,5 milliárdos tétel vélhetően egy értékes festmény ellenértéke lehet. Az összeg ugyanis "fillérre" pontosan 15 millió euró, ami egy közelmúltban megvételre felajánlott festmény árával azonos. A különleges műtárgy Gustave Courbet, egy kalandos sorsú festménye, amely az Európa hírű Hatvany gyűjtemény ékessége volt a II. Világháború előtt.

A festmény évtizedekre eltűnt, majd 2007-ben váratlanul előkerült - mégpedig Szlovákiában. Amint arról a Le Monde is tudósított, egy szlovákiai orvos szovjet katonáktól kapta a képet, amelyet haláláig lakásában örzött. Ezt követően a Courbet Fehér harisnyás aktnak is nevezett festménye (a kép a linken megtekinthető) kalandos utat járt be: az örökösöktől "helyi üzletemberek" tulajdonába került, majd 300 ezer euróért felajánlották magyar múzeumoknak is. Miután ez meghiúsult a párizsi Louvre tett vételi ajánlatot - de immár 15 millió euróért. A világhírű festmény  azért nem került a Louvre-hoz, mert a múzeum vezetői a kép zivataros múltjától tartva végül elálltak a vételtől.

Helyettük egy milliárdos kezébe került a kép, aki halála után a múzeumra kívánta hagyni a képet. Nem tudni, hogy miért és hogyan került a festmény ismét egy műkereskedőhöz, csak annyi biztos, hogy az elmúlt év végén ismét piacra dobták és felajánlották a magyar kormánynak is. (Ugyanezen orvoshoz került a háború végén az orosz katonáktól egy másik roppant értékes festmény Szinyei Merse Pál, szintén erotikus tartalmú, Apáca a ravatalon című festménye - de ennek hollétéről nincs egyértelmű információnk.)

A Napi.hu úgy értesült, hogy a Courbet festmény megvételét januárban bonyolíthatták le, s ezért szerepel a költségvetési beszámolóban is. Ez a kiadás bizonyára nem része annak a 30 milliárd forintos keretnek, amelynek felhasználásáról a Magyar Nemzeti Bank dönthet, s amelyet műkincsvásárlásra határoztak meg.

Egy másik, sokkal kevésbé valószínű feltételezés szerint az állam Schiffer Miksa hagyatékát vette meg a külföldön élő örökösöktől. (Az építész, építési vállalkozó Schiffer  Hatvany Lajoshoz hasonlóan igényes gyűjtő volt, és nagyvonalú mecénásnak is ismerték kortársai. Zsidóként ennek ellenére 1944-ben haláltáborba akarták hurcolni, de ő inkább az öngyilkosságot választotta.

A kép története

Gustave Courbet Femme nue couchée (Meztelen nő fekve) című festményét utoljára 1940-ben, a budapesti Szépművészeti Múzeum egyik kiállításán tekinthette meg a nagyközönség.  A Le Monde című francia napilap szerdán egész oldalas írásban számolt be a Hatvany Ferenc báró gyűjteményéből a második világháború alatt elveszett kép sorsáról. A lap szerint az 1862-ben készült festmény Courbet egyik legszebb és legerotikusabb műve, amelyen egy fehér térdharisnyát viselő fekete hajú, meztelen nő pihen egy ágyon. A Le Monde szerint elképzelhető, hogy a festmény hamarosan túltesz a francia festő A világ eredete című erotikus képének hírnevén.
A váratlanul előkerült festmény - amely jelenleg egy londoni műgyűjtő tulajdonában van - a mű történelmi jelentősége és művészi minősége miatt is a Párizsban október 13-án nyíló Courbet retrospektív tárlat egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik.
A kép 1913-ban került Hatvany báró gyűjteményébe, az egy női testet nyitott combbal és felkínált ágyékkal ábrázoló A világ eredete című képpel egyetemben. Az 1881-ben az egyik legjelentősebb és legrégibb magyar zsidó bankárdinasztiába született fiatal bárót nem érdekelte különösebben sem a bankszakma, sem a cukoripar, melynek megteremtéséből családja az egyik legnagyobb vagyonra tett szert Magyarországon a 20. század elején. Hatvany Ferenc Jean-Paul Laurens párizsi műtermében festészetet tanult, majd realista és impresszionista stílusban kezdett alkotni, s 1908-tól - Ingres, Delacroix, Corot, Chassériau, Manet, Renoir alkotásaival - a 19. századi francia festészet egyik legjelentősebb magángyűjteményét hozta létre; bár elsősorban Courbet-t szerette. Hatvany budai villájában, a Hunyadi János út 26. szám alatt tárolta gyűjteményét: falait 750-800 festmény borította.
Korabeli fotók szerint a most előkerült kép az egyik szalonban volt kiállítva, A világ eredete viszont fürdőszobájának falát díszítette. A képeket számos kiállításon mutatta be a húszas és harmincas években, utoljára 1940-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A második világháború alatt Hatvany gyűjteményének egy részét három budapesti nagybank páncéltermében rejtette el, ahonnan a Vörös Hadsereg Gazdasági Tiszti Bizottsága mindent elszállított.
Courbet aktfestményét azonban - keretéből kivágva - szovjet tisztek egy Pozsony melletti falu orvosának felajánlották fizetségül, amiért ellátott néhány sebesült katonát. A szlovákiai orvos halála után a család felbecsültette az ismeretlen eredetű kép értékét és ekkor bukkant rá Daniella Luxembourg galériatulajdonos és képszakértő, aki Hatvany örököseinek érdekeit képviseli a világban. A kép New York-i közvetítéssel 2005-ben a legnagyobb titokban került vissza a Londonban élő Hatvany családhoz. Ám mivel Hatvany Ferenc 1958-ban meghalt, a festmény ma már egy londoni műgyűjtő tulajdonában van.
Forrás: Múlt-kor, 2007. szeptember 28.