A Magyarországon teljes munkaidőben foglalkoztatottak 20 százaléka dolgozott teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő társaságoknál a 2011 május végi adatok szerint az öt főt, illetve ennél nagyobb létszámban alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozásoknál, míg további 5,7 százalék olyan cégnél kapott állást, amelyet 50 százaléknál nagyobb arányban birtokoltak külföldiek - tájékoztatta a Napi Gazdaságot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH). Annak alapján, hogy a KSH adatai szerint májusban 1,6 millióan dolgoztak teljes munkaidőben a versenyszférában, bő 413 ezren dolgoztak többségében külföldi tulajdonú cégnél.

Külföldi dominancia az áramtermelésben

Ennél részletesebb adatok még nem állnak az NMH rendelkezésére, a KSH adatbázisában pedig 2009-es a legfrissebb bővített statisztika a nemzetgazdasági ágazatokban dolgozó nem pénzügyi cégekről, így ez utóbbiakból szemezgetünk a továbbiakban.

Eszerint három évvel ezelőtt 587 ezren dolgoztak külföldi irányítású, nem pénzügyi leányvállalatnál, ami az összes, versenyszférában foglalkoztatott 24,2 százalékának felelt meg. (Ez az adat nem vethető össze közvetlenül a 2011-essel, az eltérő számbavételi kör miatt.) Érdekesség, hogy a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás, illetve légkondicionálás területén dolgozóknak több mint a fele dolgozott külföldiek által birtokolt cégben, de a feldolgozóiparban is elérte ez az arány a 44 százalékot. A másik végletet az építőipar jelentette a maga mindössze 7,1 százalékával, de a szállítás, raktározásban (9,1 százalék), a vendéglátásban (12,2 százalék) és a tudományos tevékenységet folytatók (10,2 százalék) is nagy részben hazai cégeknél dolgoznak.

Forrás: KSH

Magyarországon ebben az évben 18,4 ezer külföldi tulajdonú vállalkozás működött (az összes cég 3,3 százaléka), amelyek azonban az árbevételből már jóval nagyobb szeletet kanyarítottak ki maguknak. A külföldi irányítású nem pénzügyi vállalatok az összes árbevétel több mint felével, 51,7 százalékkal rendelkeztek (ezen kívül a termelési érték 53,6 százalékát és a hozzáadott érték 49,1 százalékát adták), különösen a számítógép és egyéb elektronikai eszközöket gyártó külföldi cégek örülhettek, hiszen az árbevételek 97,3 százalékát vették magukhoz, de a járműgyártás (94,2 százalék), távközlés (89,9 százalék) és a dohányipar (86 százalék) sem panaszkodhatott. Ezen kívül az előbb említett energiaellátó szektorban tevékenykedő cégek is örülhettek, akik az összes árbevétel 78,2 százalékát vették magukhoz, de a feldolgozóipar is 66 százalékot tudhatott magáénak, ahogy a kommunikációs cégek sem panaszkodhattak a 65,5 százalékos arányukra. A KSH által szemlézett ágazatok közül a vízellátással, szennyvízkezeléssel, illetve hulladékgazdálkodással foglalkozó magyar cégeknél maradt a legtöbb bevétel, hiszen itt a külföldiek "mindössze" 14,9 százalékos árbevételi arányt értek el, de hazai szemszögből nézve jól teljesített az építő- és az ingatlanipar, amely a bevételek negyedét engedte át külföldi versenytársainak.

A beruházások tekintetében is a külföldi vállalatok vitték a prímet, az összes beruházás majdnem fele (48,3 százalék, 1500 milliárd forint) köthető hozzájuk. A külföldi döntéssel létrejött hazai beruházás több mint egyharmadát (37,3 százalék) a feldolgozóipar kapta, és itt az összes nemzetgazdasági beruházás 66,2 százaléka a külföldi leányvállalatoknál valósult meg.

Érdekes, ám a hazai viszonyokat ismerve kevésbé meglepő statisztika, hogy amíg a magyar tulajdonú cégek átlagosan három embert alkalmaztak 2009-ben, addig a külföldi irányításúak ennek közel tízszeresét 32-öt.

Osztrák, német fölény

A Magyarországon működő külföldi leányvállalatokat 2009-ben mintegy száz országból irányították, ezek többségének (61,4 százalék) székhelye az Európai Unió valamely tagállamában volt. Az EU tagországainak többségi aránya (a szálláshelyszolgáltatást, vendéglátást kivéve) minden nemzetgazdasági ágban megállapítható: legnagyobb mértékben az energiaiparban (74,8 százalék), de a bányászatban, a feldolgozóiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, valamint a szállításban is meghaladja a 70 százalékot.

Az összes külföldi leányvállalat 15 százalékát Ausztriából, 14,4 százalékát Németországból irányítják, ugyanakkor ez utóbbiak aránya az összes leányvállalat teljesítményében ennek a kétszerese; árbevételben 26,2 százalék, hozzáadott értékben 28 százalék. A német érdekeltségű leányvállalatok elsősorban a kereskedelemben (bolti vegyes kiskereskedelem és az ahhoz kapcsolódó nagykereskedelem, valamint üzemanyag-kereskedelem) és a feldolgozóiparban, azon belül a közútijármű-gyártásban és az ahhoz kapcsolódó iparágakban vannak jelen.

Forrás: KSH

Az öreg kontinensről számos másik országból is irányítanak magyar leányvállalatot, a franciák főleg a gyógyszergyártás, műanyagtermék-gyártás, villamosenergia-termelés és -kereskedelem, gázkereskedelem, bolti vegyes kiskereskedelem, háztartásicikk-kereskedelem területén jeleskednek, a hollandok az elektronikus fogyasztásicikk-gyártásban és gépjárműüzemanyag-kereskedelemben, a britek az élelmiszer-nagykereskedelemben és bolti vegyes kiskereskedelemben, a svájciak a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelmében és a gyógyszer-nagykereskedelemben, az olaszok a műanyagalapanyag-gyártásban, villamosmotor-gyártásban, gázkereskedelemben és gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemben, míg a finnek a híradás-technikai termékek gyártásában vannak jelen.

EU, USA, Japán

Az EU-n kívüli külföldi tulajdonosok székhelye a legnagyobb arányban az Egyesült Államokban van, ők összesítésben a második helyen vannak az éves árbevételük és a megtermelt hozzáadott értékük alapján. Nagy a gazdasági szerepük a feldolgozóiparon belül a gépgyártásban, a közútijárműalkatrész-gyártásban, az elektronikaialkatrész-gyártásban, valamint a számítógépgyártásban. A kereskedelem amerikai irányítású leány vállalatai a gépjárműkereskedelemben realizálják a legnagyobb árbevételt, amit az  élelmiszer, a gépi berendezések, valamint a háztartási cikkek nagykereskedelme követ. Az amerikai irányítású magyarországi leányvállalatok közel 76 ezer főt foglalkoztattak.

Az USA-n kívül Japán szerepe volt meghatározó 2009-ben, ők főleg a hazai közútigépjármű- és alkatrészgyártásban, valamint az elektronikus fogyasztásicikk-gyártásban jeleskedtek.