A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az az általános magatartási követelményekben szereplő passzus, amely szerint a munkavállaló szabadidejében sem adhat okot munkáltatója helytelen megítélésre, illetve az, hogy a dolgozó ellenőrzése csak munkaviszonnyal összefüggésben történhet, és ehhez előzetes tájékoztatáshoz van kötve ugyan, de különféle technikai eszközöket is felhasználhat a munkaadó, önmagában még nem, az indoklással együtt azonban alkalmas az új alaptörvényben is garantált információs önrendelkezési jog megsértésére.

A munkahelyen kívüli technikai eszközökkel végzett ellenőrzés, például megfigyelés elfogadhatatlan − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. A tervezet normaszövegének bizonytalan megfogalmazásából nem, az indoklásból azonban következik, hogy a jogalkotó változtatni akar a jelenlegi gyakorlaton, és alkalmazhatóvá tenné a munkaviszonyon kívüli megfigyelést.

Fokozza a munkavállalói jogbizonytalanságot az is, hogy a törvény támadja és gyengíti a kollektív szerződések rendszerét − mondja Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Amennyiben ugyanis nagyobb teret kíván adni a két fél közötti egyéni megállapodásoknak, akkor az gyengíti a kollektív szerződés rendszerét, arról nem is beszélve, hogy az Mt. hatálybalépését külön törvényben rendezné a jogalkotó, így egyelőre nem tudható, hogy milyen mértékben avatkozna bele az új munkatörvény a már meglévő kollektív és egyéb jogfolytonos szerződésekbe.

Arról nem is beszélve, hogy a mostani 18-ról 16 évre szállítja le a munkavállaló definíciójában a korhatárt, márpedig egy fiatalkorú dolgozó aligha tudja hathatós jogi vagy akár szakszervezeti segítség nélkül érvényesíteni az érdekeit.

Aggályos, hogy a törvényben többször hivatkozott "munkáltató jogos gazdasági érdeke" új definícióként való bevezetése ellenére elmarad a pontos definiálása − mondja Borsik. Az elnök szerint a munkaügyi tanácsadó intézményének bevezetésével pedig a hatósági munkaügyi ellenőrzést, intézkedéseket teszi súlytalanná a szabályozó. A tervezet szerint ugyanis a független tanácsadó ajánlására a munkaadó által megszüntetett jogsértések esetében nem bírságolhat, és alkalmazhat jogkövetkezményeket a hatóság.

Az ajánlások megfogadására azonban nem kötelezheti a tanácsadó a megbízóját, és mivel üzleti titokként köteles kezelni a megbízójánál a tudomására jutott információkat, ezért nem léphet fel erélyesebben a jogsértések megszüntetése érdekében.