Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Múlt kedd óta már MNB-rendelet is meghatározza a banki átutalások új rendszerét − persze ha az érintettek erre vártak volna, aligha lehetne július 2-től működésbe léptetni a napon belüli átutalást és biztosítani, hogy az összeg munkanapokon négy órán belül a fogadó számlájára érkezzen a belföldi átutalásoknál.

A felkészülés mintegy két éve tart, a fejlesztésekre az érintett bankok saját bevallásuk szerint 10-15 milliárd, de az MNB becslése szerint is 6-8 milliárd forintot költöttek. A puding próbája persze az evés, de a rendszer folyamatos tesztelése alapján a szakértők szerint komolyabb problémára nem kell számítani − a legnagyobb gond az lehet, hogy bizonyos jogosultságok hiánya a tesztek alatt nem derül ki, ám a rendszer élesítésekor egyből szembe ötlik. (Annyi történhet, hogy az adott átutalás lekésik egy klíringciklust és nem két-három, hanem hat-hét órával később érkezik majd meg a fogadó számlára.)

A bankok fogadkozásai szerint a zsírórendszeren keresztül hozzájuk érkező átutalások szinte percnyi késedelem nélkül megjelennek majd a fogadó számla egyenlegén − mindez annak fényében érdekes, hogy sok esetben még a bankon belüli tranzakciók, befizetések lekönyvelése is 10−30 percet igényel egyes bankoknál. Ami bizonyos: a viszonylag nagy összegeket mozgató cégek számottevő kamatbevételre tesznek szert, hiszen a korábbi átutalási veszteség eltűnik a rendszerből − a bank nem használhatja a pénzt. Az MNB várakozásai szerint ennek az úgynevezett floatingbevételnek a kiesése miatt a hitelintézetek módosíthatnak ugyan kondíciós díjaikon, ám ez messze nem lesz jelentős − már csak azért sem, mert mind a lakossági, mind a vállalati partnerek körében dívik az ingyenes utalások rendszere. Miután a hitelintézeteknek az ügyfél szempontjából káros kondícióváltozásokat 60 nappal korábban be kell jelenteniük, az már látszik, hogy az átállással párhuzamosan hányan módosítanak. Mint megírtuk, a jegybank szerint az átlagos drágítás három forint alatt marad, ez kevesebb a projekt indításakor a bankok által prognosztizáltnál. A költségek keresztterhelését ilyen egyszerűen nem lehet mérni − teszik hozzá szakértők −, ám összességében tartja magát a vélemény, hogy a kiesett bevétel döntő részéről lemondanak a bankok.

Sokak szerint nem is a kamatbevétel lesz a fő nyeresége a napon belüli utalásnak. Sokkal többet hozhat a konyhára a cégeknél például az, hogy nem lesz annyira fontos a több-bankos jelenlét, hiszen bármely bank bármely számlájáról "azonnal" megérkezik az utalás. Járulékos előnye lehet majd az egységes SEPA-előírásokon alapuló átutalási rendszer bevezetésének, hogy a cégek komolyabb informatikai fejlesztés nélkül tudnak majd bankot váltani július 1-jétől.