Mindez a korábban vártnál rosszabb adat. Az állományon belül jelentős a nagy összegű hitelek aránya. Jó hír viszont, hogy a második negyedévben volt egy nagy értékű szerződéskötés, a hitelkeret-lehívás várhatóan jótékonyan hat majd a harmadik negyedévi számokra - mondta Fábián Gergely, az MNB igazgatója.

Egyelőre távolodunk az MNB által kívánatosnak tartott hitelbővülési szinttől - állapította meg Fábián. A jegybank egy korábbi vitaanyagában ugyanis 6-7 százalék körül (öt százalék felett) határozta meg a nominális hitelállomány hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődést támogató éves növekedési ütemét mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben.

Kép: Napi.hu

Némi vigaszt jelent csupán, hogy a kkv-szegmensben folytatódott a hitelállomány bővülése, az éves növekedési ütem 1,8 százalékra emelkedett az MNB növekedési hitelprogram (nhp) erőteljes támogatásával. Az nhp keretében kötött új szerződések összesített volumene 2015 második negyedévében 15,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Összességében azonban a vállalati hitelezés dinamikája továbbra is számottevően elmarad a fenntartható növekedést támogató szinttől. Fábián szerint a kkv-k az uniós pályázatokra várva is halasztják a hitelfelvételt.

Ősszel vizsgálja majd meg az MNB stábja és a monetáris tanács (MT) is az nhp kérdését. A jelenleg érvényes szabályok alapján a program 2015 végéig tart, a hitelek pedig 2016 végéig vehetőek fel. Az MT joga a kérdésben állást foglalni - mondta a Napi.hu kérdésére Fábián Gergely,

A bankok hitelezési feltételei összességében enyhültek a második negyedévben, amit a finanszírozási költségek mérséklődése is kísért. A hitelezési felmérésben résztvevő bankok egyúttal a kereslet növekedéséről is beszámoltak, ami a következő félévben az uniós forrásbevonás mellett tovább élénkülhet. A fenntartható növekedéshez szükséges 6-7 százalékos, illetve a kkv-hitelezés esetében inkább 10 százalékos éves növekedési ütem szintjétől még jelentősen elmaradnak a tényadatok, melyben a még mindig szigorúnak számító kínálati korlátok játszanak szerepet.

A háztartási hitelezésben folytatódott az élénkülés, a hitelintézetek bruttó háztartási hitelkihelyezése 9 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A hitelezési felmérés alapján a bankok összességében lazítottak hitelezési feltételeiken a negyedév során, míg a kereslet élénküléséről számoltak be mind a lakáscélú, mind pedig a fogyasztási célú hitelek esetében. Az új háztartási hitelek élénküléséhez a teljes hitelköltség mérséklődése is hozzájárult.

Az elszámoláshoz és forintosításhoz kapcsolódó hitelkiváltás volumene minimális volt a negyedévben, csupán 2,5 milliárd forint volt - a következő hónapokban változhat a helyzet - véli Oláh Zsolt, az MNB elemzője.