Nemet mondtak a bankok a PSZÁF-nak és az MNB-nek

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) augusztus végére elkészítette a banki magatartási kódex tervezetét, a munkába a jegybank, a szaktárca és a versenyhivatal szakemberei mellett független nemzetközi szakértőket is bevontak. A Magyar Bankszövetség hétfői kibővített elnökségi ülésén - tudta meg a Napi - tulajdonképpen elutasította ezt a javaslatot, de a héten még tartanak egy újabb egyeztetést.
B. Varga Judit, 2009. szeptember 2. szerda, 08:17

A Napi Gazdaság cikke

A bankszektort érintően több fontos változtatást is hozhat ez a hónap. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a bankok között a devizahitelezés korlátozásával kapcsolatban folynak a tárgyalások, ezzel párhuzamosan pedig készül egyfajta etikai önszabályozás is. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) augusztus végére elkészítette a banki magatartási kódex tervezetét, a munkába a jegybank, a szaktárca és a versenyhivatal szakemberei mellett független nemzetközi szakértőket is bevontak. A Magyar Bankszövetség hétfői kibővített elnökségi ülésén - tudta meg a Napi - tulajdonképpen elutasította ezt a javaslatot, de a héten még tartanak egy újabb egyeztetést.

A bankok elsősorban azt nehezményezik, hogy a kódex megalkotói igyekeztek sokat markolni, olyan területek szabályozását is belecsempészték a szövegbe, amelyekről eredetileg nem volt szó. A hitelintézetek ebben a formában csak az ügyfél-tájékoztatásra, végrehajtásra, illetve az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó önkorlátozásokat tartják elfogadhatónak (a PSZÁF a bankok szerint a teljes lakossági hitelezést megreformálta volna).


Az ügyhöz szorosan hozzátartozik, hogy nem a hitelintézetek kezdeményeztek egy ilyen jellegű (ön)szabályozást. A parlament még tavasszal nagy támogatottsággal elfogadta azt a törvényt (Napi, 2009. március 24.), amelynek egyik legfontosabb célja volt, hogy korlátozza a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítását. A jogszabályról azonban a gyakorlatban kiderült, hogy nem működik, a bankok „kreatív" megoldásokkal ki tudnak bújni a kötelezettségek alól.

A jogalkotók nem várták meg a szabályozás augusztus 1-jei életbelépését, még ez előtt megállapodtak a bankokkal, hogy a törvény helyett egy kódexben szabályozzák majd ezt a kérdést, cserében viszont a pénzügyi intézmények vállalják, hogy szeptember 30-ig nem élnek az egyoldalú szerződésmódosítás jogával (kivéve, ha rendkívüli körülmény indokolja).
A kódex létrejöttével Bajnai Gordon miniszterelnök ígérete szerint még az ősszel keretjellegűvé teszik az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvényt: a mostaninál lényegesen egyszerűbb szabályokat állapítana meg és a kódexhez kapcsolva tenné teljessé a szabályozást, amelynek betartását a PSZÁF ellenőrizné és be nem tartását komolyabb szankciókkal sújtaná.


Utóbbi nem is annyira egyszerű, a felügyelet ugyanis nem bírságolhat valamiféle etikai iránymutatás alapján. Ha elfogadják a kódexben leírtakat az intézmények, akkor arra is kötelezettséget vállalnak, hogy annak előírásait beemelik a szerződéses feltételeikbe, ezt azonban érzékelhetően nem akarják a bankok. Nyilvánvalóan az első sikertelen egyeztetés indította a miniszterelnököt arra, hogy az MSZP-frakcióban újfent hangsúlyozza: ha azt tapasztalják, hogy a pénzintézetek nem sorakoznak fel egységesen a gyakorlat mögé, törvényerőre emelik az előírásokat. Kérdés persze, hogy ezt az elméletben jelenleg is létező törvényben foglaltaknál mennyivel jobban tudják megtenni.


A PSZÁF mindenesetre tegnaptól már rendelkezik olyan új „fogakkal", amelyek elgondolkodtathatják a piaci szereplőket, ugyanis mostantól a fogyasztóvédelmi törvényt is alkalmazhatja a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve azok termékeivel kapcsolatban. Így pedig a korábbi nevetségesen alacsony összegekkel szemben akár kétmilliárd forintos bírságot is kiszabhatnak a széles ügyfélkört nagy vagyoni hátrányba sodró pénzügyi intézményi magatartás esetén, illetve feltételhez köthetik vagy be is tilthatják egy-egy pénzügyi konstrukció vagy termék forgalmazását. A PSZÁF szóvivője, Binder István lapunk érdeklődésére nem volt hajlandó elárulni, készülnek-e már valahol „lecsapni", azt azonban hangsúlyozta: mindenképpen kihasználják majd az új lehetőségeket, mivel bíznak abban, hogy a korábbinál lényegesen magasabb bírságok kiszabása elrettenti a pénzintézeteket az ügyfelek számára hátrányos szerződések kötésétől.

HOZZÁSZÓLÁSOK