Nő a feszültség - ez a vasárnapi boltzárnál is nagyobbat üthet

A létszám nem moccan a magyar boltokban, hiába növekszik a bér - hívja fel a figyelmet a Blokkk.com. A 27-28 ezer forintos keresetemelés csak arra elég, hogy ne csökkenjen a létszám, miközben több munkáskéz kellene. A legnagyobb baj az élelmiszerboltokban van: itt egy év alatt 23 ezer dolgozó "tűnt el".
K. Kiss Gergely, 2017. október 24. kedd, 12:15

Augusztusban 196 ezer fő volt a bolti kiskereskedelemben alkalmazottként dolgozók létszáma (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). Ez nagyságrendjét tekintve igen halovány elmozdulás az egy évvel korábbi 193 ezer főhöz képest (másfél százalék), így a létszámhiány gyakorlatilag semmit sem enyhült. Azért sem, mert ráadásul év közben, januártól nézve szinte semmi változás nem tapasztalható, ami nagy baj, mert több eladó kellene a boltokba - olvasható a portálon.

A bruttó havi átlagkereset ugyanakkor nőtt, most már 228 ezer forint a boltos vállalkozások körében, ami egy 28 ezer forintos emelést is takar. Ebből az a következtetés vonható le, hogy 14 százalékos átlagos keresetemelés mellett a boltos vállalkozások létszáma nem emelkedik, pedig ez lenne a cél.

A sorállás kulcsa: a pénztáros, az eladó, az árufeltöltő

A Blokkk.com emlékeztet, hogy a boltok fizikai dolgozóinak (pénztárosok, eladók, árufeltöltők) körében is jócskán emelkedtek a keresetek, augusztusban megközelítették a 189 ezer forintot, ami 17 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 162 ezer forinthoz képest. Ez a 27 ezer forint is éppen csak a létszám tartásához volt elég a boltos fizikai dolgozóknál.

Az egyes szakmacsoportokban is többé-kevésbé változatlan a létszám, ami nagy feszültséget takar, hiszen a boltok többsége eladót, pénztárost, vagy árufeltöltőt keres. De több nincs. Az élelmiszerboltokban pedig - nem sokkal, de jelzésértéke van - valamelyest apadt is az eladók létszáma. 2016 második negyedévében a foglalkoztatottak száma 376 ezer fő volt a KSH szerint, amely 2017 azonos időszakára 353 ezer főre csökkent. Eközben a üres álláshelyek száma a tavalyi második negyedévben 3819-et, míg egy évvel később már 5971 tett ki. (A valós létszámigény ennél jóval nagyobb lehet, a témáról korábban itt írtunk.)

Intő jelek

A foglalkoztatás égető gondjait jelzik azok az adatok is, melyek a bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak, tehát az összes alkalmazott, vagy bármilyen más munkát végzők - például a vállalkozókkal együtt számolt - összlétszámát mutatják.

A bért persze ki is kell fizetni valamiből. A boltos kiskereskedelmi forgalom az elmúlt egy esztendőben 4-5 százalék körüli ütemben nőtt, ehhez képest a 14-17 százalékos béremelés nem kevés. Ráadásul a nagyobbak több bért adnak, így a kisboltosok egyre hátrébb csúsznak a bérversenyben.

A szakszervezetek azok zsebében "turkálnak", ahol átlag felettiek a fizetések. Érthető, ha akár minden egyes alkalmazott elégedetlen a hó végi boríték vastagságával, de a szakszervezetek nyomakodása csak még jobban széthúzza a fizetések skáláját a boltokban, amit egyébként a munkaerő hiánya, a munkaerő piac előbb-utóbb úgy is kikényszerít. Mindez persze egyrészt roncsolja a versenyképességet egy határon túl, másrészt még nehezebb helyzetbe sodorja a kisboltokat - írják.

HOZZÁSZÓLÁSOK