Bogsch Erik vezérigazgató az avatáson utalt arra, hogy a 2008-ban kezdődött zöldmezős beruházás összességében mintegy 25 milliárd forintba került és 120 új munkahelyet teremt. A magyar tulajdonban lévő, ötezer dolgozót foglalkoztató gyógyszeripari cég árbevétele tavaly először haladta meg az egymilliárd eurót - ismertette a vezérigazgató megjegyezve: az elmúlt években 214 milliárd forintot költöttek beruházásra, a cég tőzsdei értéke pedig az 1994-es 30 milliárd forintról 2011-re meghúszszorozódott, 637 milliárd forintra nőtt.

A Richter eddig privatizált részéből sokkal több folyt be az államnak, mint az összes többi gyógyszergyári privatizációból - jegyezte meg Bogsch Erik, aki kulcskérdésnek nevezte, hogy a Richter az egyetlen olyan gyógyszergyár, ahol nincs szakmai befektető, a döntések Magyarországon, a magyar érdekek figyelembe vételével születnek. Elmondta azt is, hogy a cég ezer fős magyarországi kutató-fejlesztő bázissal rendelkezik, 30 egyetemmel és akadémiai kutatóhellyel áll kapcsolatban.

A debreceni biotechnológiai üzem megfelelő infrastruktúrával ellátott, könnyen megközelíthető ipari övezetben, kormányzati támogatással valósult meg. A Richter a beruházás megvalósításához egyedi kormánydöntés keretében 1,384 milliárd forint állami támogatást kapott, amely összeg teljes körű folyósítása 2012. december 31-ig bezárólag megtörténik.

Versenyképességet javító beruházás

A 25 milliárd forintos beruházás fokozza az észak-alföldi régió regionális versenyképességét. A minimális környezetterheléssel működő üzemben kezdetben klinikai vizsgálathoz szükséges mintákat fognak előállítani. A piacon is megjelenő, rendkívül magas hozzáadott szellemi és technológiai értékkel bíró termékek gyártása előreláthatóan 2014-ben kezdődik. Ezek a gyógyszerek bioreaktorokban tenyésztett emlőssejtek fehérje termékei, például rákellenes és krónikus gyulladások elleni antitestek - ismertette a vezérigazgató.

"A Richter stratégiai célja egy olyan komplex és versenyképes biotechnológiai termékvonal létrehozása, amelynek segítségével magas hozzáadott értéket képviselő készítményekkel bővítheti termékportfólióját. A debreceni üzemmel versenyképessé vált a biotechnológiai gyártás, ami a magyar biotechnológiai stratégia megvalósítását is elősegíti és hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez is" - mutatott rá a beruházás jelentőségére Bogsch Erik.

Megjegyezte, hogy az üzem megfelel a legmodernebb nemzetközi gyógyszergyártással kapcsolatos minőségi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak. A beruházással 120 új munkahelyet hozott létre a Richter magasan kvalifikált szakemberek számára, akik felkészítése évekkel ezelőtt megkezdődött a Debreceni Egyetemmel közösen.

Bogsch Erik hozzátette: a gyógyszeriparban a hagyományos innovációs lehetőségek beszűkülése, az egyre erősebb generikus verseny abba az irányba mutatnak, hogy a hosszú távon gondolkodó vállalatok számára létkérdés az olyan új területeken való jelenlét, mint a biotechnológia. A Richter több mint negyven éve alkalmaz biotechnológiai eljárásokat. Mind a fejlesztésben, mind a gyártásban komoly tradíciókkal és szakembergárdával rendelkezik, a régió legjelentősebb vállalati innovációs bázisa. A társaság a régióban a legtöbbet - árbevételének átlagosan 10 százalékát - fordít K+F-re, 2011-ben 28,7 milliárd forintot.

A Richter magyar sikertörténet

Magyar sikertörténetnek nevezte a miniszterelnök a Richter Gedeon vállalat történetét a gyógyszeripari cég új biotechnológiai üzemének csütörtöki avatásán, Debrecenben. A mindent túlélő, minden csapás után sikeresen újrakezdő Richter történetében megmutatkozik a magyarság története, annak a tehetséges, képzett, leleményes, szorgalmas és kitartó embernek a története, aki eléri célját, bebizonyítja igazát és maradandót alkot - mondta ünnepi beszédében Orbán Viktor.

"Ebben a történetben rejlik Magyarország megújulásának és eljövendő gazdasági sikereinek a titka. Ezek vagyunk mi, amikor magunkra hallgatunk, és nem másokra, amikor nem adjuk fel, amikor mindig újrakezdjük" - fogalmazott a kormányfő.
Az országban zajló fejlesztések annak a jelei, hogy működik a magyarok életösztöne, és ha lassan, nehezen is, de "kezdünk kilábalni a múlt kudarcaiból, kezdünk magunkra találni" - hangsúlyozta.

Ennek ellenére - folytatta - nincs kétsége afelől, hogy "sokan próbálnak majd még visszarántani, sokan fogják leszólni a megszülető eredményeket, (...) lesznek fanyalgók is, akiknek sosincs eléggé teli a pohár, de ők is látni fogják - sőt talán a szívük mélyén már most is tudják -, hogy Magyarország fokozatosan a jó kerékvágásba kerül, és visszatér oda, ahová természete szerint is tartozik, vagyis a győztesek táborába".

A miniszterelnök szerint minden beruházás azt üzeni: Magyarország halad előre, a magyar vállalkozók pedig megértették, hogy új időszámítás kezdődött a világban, ugyanis "a spekulációk világának leáldozott", és most azoknak az ideje jön el, akik munkából akarnak élni. Ismét számít a józan ész szava, amely mindig arra tanított, hogy a szakértelem és a szorgalom együtt képes jólétet teremteni, akármilyen is a politikai rendszer - vélekedett.

A Richter saját tengelye körül forog

Beszédében a Richtert egy olyan nagyvállalatnak nevezte, amely a saját tengelye körül forog, vagyis független. Hangsúlyozta, kormánya is éppen olyan Magyarországot akar teremteni, amely a saját tengelye körül forog.

Orbán Viktor - mint mondta - biztos abban, hogy a magyarországi cégek fejlesztései mögött az a felismerés húzódik meg, hogy Magyarország az egyik legversenyképesebb országgá alakul át a közép-európai régióban, amely szintén felértékelődőben van.

"Ha nem hagyjuk magunkat letéríteni és lebeszélni a magunk útjáról, ha kihasználjuk azt a lehetőséget, hogy a térség szerepe a kontinensen és az egész világon éppen felértékelődik, akkor az előttünk álló öt-tíz esztendő a közép-európai régió megerősödését és felemelkedését fogja elhozni" - zárta szavait a kormányfő.

Debrecen a magas hozzáadott érték fellegvára

Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere az avatás kapcsán elmondta: Debrecen 1998-ban elhatározta, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő ipart és szolgáltatást támogatja, s célul tűzte ki: "Debrecen legyen a magyar magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatás fellegvára". Richter beruházása ilyen - tette hozzá a polgármester megjegyezve, hogy a Határ úti ipari parkban, ahol a Richter felépítette az üzemét, a beruházások zöme magas hozzáadott értéket képvisel. Az elmúlt három évben háromezer munkahely jött létre ebben a szférában Debrecenben - fűzte hozzá Kósa Lajos.

A város egyébként az elmúlt tíz évben a technológiai iparból származó 10 milliárd forint bevételéből 1,6 milliárddal támogatta a magas hozzáadott értéket képviselő cégeket - mutatott rá a városvezető. Kósa Lajos egyébként - csakúgy, mint korábban Bogsch Erik - köszönetet mondott a Debreceni Egyetemnek, mert mint fogalmazott ezek a fejlesztések az egyetem szakmai háttere nélkül nem valósulhattak volna meg Debrecenben.