A perre készülők képviselője - aki a jogi eljárás megindításáig inkognitóban szeretne maradni - a lapnak elmondta: amikor a Quaestor-botrányban kárt szenvedettek helyzetének rendezését eldöntötte a kormány, először ők is megörültek, hiszen a Baumag-ügy kísértetiesen hasonlít a mintegy 210 milliárd forintos kárt okozó brókerbotrányra. Lelkesedésük azonban gyorsan tovaszállt, amikor kiderült, hogy a kormány kizárólag a Quaestor károsultjait szándékozik megmenteni.

Pedig már a Baumag Szövetkezet cégbírósági bejegyzése is jogsértő volt. A szövetkezetet 1995. márciusában 70 ezer forint jegyzett tőkével alapította hét magánszemély. A társaság május 22-ig 307 millió forint értékben adott el üzletrészeket a befektetni szándékozóknak, s ennek bejegyzését kérte a cégbíróságtól. Ám a cégbírónak gyanús volt a tőkegyűjtés e módja, ezért annak törvényességéről az akkori bankfelügyeletet is megkérdezte. A tőkegyűjtés szabályait ismertető válasz kézhezvétele után végül októberben bejegyezték a céget, de csak az alapítói vagyonnal.

A Baumag a következő év júniusában megint megpróbálta bejegyeztetni az immár 500 millió forintra nőtt üzletrésztőkét, de ezt a bíró megtagadta, mondván, a betétgyűjtés nem volt jogszerű. Időközben kiderült, hogy a szövetkezet nemcsak üzletrészt gyűjtött, hanem tagi kölcsönt is fölvett a befektetni vágyóktól. Miután az így keletkezett összeget olyanok fizették be, akik közgyűlési határozat híján még nem váltak taggá, ez a tevékenység is törvénytelen volt.

A lap forrása szerint a készülő per alapja, hogy amennyiben a hatóságok idejében és szakszerűen léptek volna föl a Baumag-ügyben, akár már a cégbejegyzést is meg lehetett volna akadályozni, de a jogosulatlan pénzügyi tevékenység folytatásának felfedezésekor mindenképpen lépniük kellett volna a hatóságoknak, s megtiltani az üzletrészek eladását. Így nem csaphatta volna be még csaknem nyolc évig - 1996 januárja és 2003 októbere között - az ügyfeleit a szövetkezet - írta a Magyar Nemzet.