Ott jön drágulás, ahol a legjobban fáj

Miközben a magyar éttermek többsége előnyhöz jut, addig egy fontos társadalmi szerepet ellátó, napi szinten mintegy 2 millió embert kiszolgáló szegmens nem részesülhet a jövő évi áfacsökkentésből. Mivel beütött a béremelési hullám is, a munkahelyi- és közétkeztetésben érezhető drágulásra kell felkészülni.
K. Kiss Gergely, 2016. december 9. péntek, 07:09

Korábban megírtuk, hogy januártól a jelenlegi 27 százalék helyett 18 százalékkal (majd 2018-tól 5 százalékkal) adózik az éttermi étel és a helyben készített ital fogyasztása. Az új NAV-állásfoglalásból kiderül: akkor jöhet szóba az áfacsökkentés, ha szolgáltatást nyújtanak, nem pedig termékértékesítésről van szó. Az elvitelt és a házhoz szállítást ugyanakkor nem tekinti szolgáltatásnak a NAV, így nem jár majd az adócsökkentés. Az állásfoglalás alapján azonban nem csak például a pecsenyesütők és büfékocsisok nem számlázhatnak olcsóbban, hanem egy őnáluk sokkal jelentékenyebb vállalkozói kör sem.

Az éttermek többsége jól jár, de sok kispénzű vevő nem

Bár, visszás helyzetet teremtett a különbségtétel, azt ugyanakkor a nagy szakmai szervezeteknél előremutatónak tartják, hogy a kormányzat észrevette a magyar vendéglátás hátrányát az EU-s versenytársakkal szemben és adócsökkentéssel lépett fel.

A mérséklésért küzdő lobbi célja az volt, hogy a turizmushoz kötődő vendégforgalmat élénkítsék, elsősorban vidéken, ahol a hagyományos, "beülős" éttermek panganak, illetve uniós összevetésben igen gyengén szerepelnek - fejtegette lapunknak Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke. A probléma még a nyugati határszélen is tetten érhető, ahol az osztrák oldalon - a magasabb nyersanyagárak ellenére is - olcsóbban lehet étteremben étkezni, mint a magyar oldalon, ennek megfelelően a vendégforgalom is jelentősebb odaát.

Ezzel szemben politikai döntés volt, hogy a vendéglátóiparon belül, a legnagyobb volument lebonyolító éttermi szegmenst kedvezményben részesítették, a szektor többit részében pedig meghagyták az EU legmagasabb áfakulcsát - értékelt Gál Péter Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke. A "diszkrimináltak" közé korántsem csak az ételfutár cégek és az utcai árusok tartoznak, hanem a munkahelyi, illetve a közétkeztetés, amely napi szinten mintegy 2 millió embert szolgál ki, így fontos társadalompolitikai hatással bír.

Antalffy felhívta figyelmet arra, hogy körön kívül maradtak az immár igen jelentőssé vált "menüzős" cégek, amelyek igénybevevői sok esetben olyan nyugdíjasok, akik nem tudnak otthon főzni. Számukra nagyon nem mindegy, hogy egy ételhordóval szállított ételért, miért kell magasabb összeggel fizetni, mint, ha ugyanazt a menüt egy étteremben fogyasztják el. Szerinte ez nagyon sérti azoknak az érdekeit, akik egészségi, fizikai állapotuk miatt nem tudnak élni az olcsóbb étkezés lehetőségével, mi több így előállhat az az abszurd helyzet, hogy egy kórházi betegágynál 27 százalékos, míg egy ötcsillagos étteremnél pedig csak 18 százalékos az adótartalom.

Nem okozna kibírhatatlan terhet

Az őszi egyeztetések során még az volt a kormányzati indok, hogy az egész szektorra vonatkozó áfacsökkentés, a költségvetési egyensúly szempontjából nem biztos, hogy elviselhető, ám úgy látja, azóta már kevésbé szigorú az álláspont, így meg van rá az esély, hogy a kabinet átírja majd az adószabályokat. Ezért a szakma erőteljesen lobbizik - magyarázta Gál.

A VIMOSZ tanulmány készítésével bízta meg a Századvéget, így kijött az az eredmény, hogy amennyiben, a most kimaradt kör is a kedvező besorolású adókulcs alá kerülne, akkor annak a költségvetési egyenlegrontó hatása évente mintegy 6 milliárd forint lenne. Erre minden bizonnyal a büdzsében lehetne forrást találni, s akkor a mostani a vitákat, anomáliákat fel lehetne számolni -amelyek miatt egyébként a NAV új állásfoglalása is megszületett.

Nem fogják lenyelni

A VIMOSZ elnöke szerint a mostani áfacsökkentés hatása a részben az lesz a kedvezményezett vendéglátók körében, hogy a korábban elmaradt béremelésekre, illetve műszaki fejlesztéseket végrehajtsák. A körből kimaradó közétkeztető vállalatoknak ugyanakkor nagyon komoly kihívást fog jelenteni a jövő évi minimálbér és szakmai bérminimum- emelés, hiszen az ágazatban dolgozók számottevő része érintett ebben. Ezért a munkahelyi-, és közétkeztetésben várhatóan, 5-10 százalék körüli áremeléssel kell majd ellensúlyozni, a növekvő bérköltségeket.

Lenne hová felzárkózni
A vendéglátóipari fizetések a legalacsonyabbak között vannak nemzetgazdasági szinten: a KSH legutóbbi 2016 január-szeptemberi adatsora szerint a havi bruttó átlagfizetés 138 702 forint volt a szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ágazat fizikai dolgozói körében, miközben a magyar átlagkereset bruttó 257 900 forintot tett ki.

A vendéglátásban dolgozók jelentős része borravalót is kap a hivatalos havi fizetése mellé, amely alkalmilag eléri, vagy akár felül is múlja a munkavállalói juttatást (ez utóbbi jellemzően Budapesten fordul elő). Magától értetődik viszont, hogy például a menzák, üzemi konyhák dolgozói körében nem jellemző, hogy borravalót kapnának.

Amennyiben a szabályozás nem változna, akkor 2018-tól tovább romolhat a helyzet, hiszen az kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs bevezetésével, a két éttermi szegmens mögött nagyon kinyílna az olló.

Amennyiben viszont mégis megtörténne az áfatartalom egységes csökkentése, akkor közétkeztetésben elmaradhat az áremelés, mivel a piaci szereplők jellemzően a megnövekvő bérköltségekre fordítanák adóelőnyüket - érvelt Gál Péter Zoltán.

Abban alapvetően a vendéglátó szervezetek egyetértenek, hogy az ételfutárok esetén a szolgáltatási szint olyan alacsony, hogy tevékenységüket termékértékesítésnek lehet tekinteni, ám a munkahelyi-, és közétkeztetésben viszont jelentős az élőmunkaerő szerepe és fellelhetőek a vendéglátásra jellemző legfontosabb komponensek.

HOZZÁSZÓLÁSOK