- Egzotikus utakról, gyanús szervezeti és személyi összefonódásokról, megkérdőjelezhető pénzköltésekről zengett a sajtó, a BKIK tavaszi közgyűlése előtt. Új elnökként alapos vizsgálatokat ígért a visszaélések kiderítésére. Fél év alatt mire jutottak?

- Alapos vizsgálatot ígértem, ezt tartom is. Kevesebb mint fél év alatt nem lehet ennyi év összes ügyét, iratanyagát, dokumentációját teljes körűen átlátni, de a munka gőzerővel tart és a felszín már jól láthatóan felkavarodott. A kamara túlterjengő, már-már móriczi összefüggéseit persze nem könnyű átlátni, de tisztul a kép. Reméljük, hogy a múltbeli ügyeket, amelyek számomra külsősként teljesen piacidegenek, le lehet majd zárni, és végre azzal foglalkozni, ami a kamara fő feladata.

- Ön és az MKIK elnöke, Parragh László egyaránt büntetőügyekre is célzott a BKIK-nál az elmúlt években történtek miatt. A szervezet ellenállása vagy a gyanús ügyek jogi megítélése miatt nem történt eddig feljelentés?

- Nem vagyunk sem ügyészek, sem bírók és vizsgálati jogköreinket a jogszabályok szerinti keretekben bonyolítjuk. Az tény, hogy látunk olyan ügyeket, amelyekben a nyomozóhatóság segítségét fogjuk kérni és több friss ügy is felszínre került - például a budapesti vállalkozók adataival való visszaélések és adatlopások. Természetesen fontos az ügyek megítélése szempontjából, hogy a korábbi évek gazdálkodása jogszabályba ütközött, vagy csak szerencsétlen, esetleg etikátlan volt. Nem gondolom azt, hogy a szervezet, mint egész részéről lenne ellenállás, viszont egyértelmű, hogy vannak személyek, akik láthatóan fájlalják az "elvesztett koncot".

- Jól érzékelhetően érdekcsoportok, sőt családi klánok harca jellemezte eddig a BKIK-t. Sikerült ezen felülemelkedni? El tudta távolítani az egyértelműen személyi érdekeket szolgáló vezetőket?

- A sok tyúkszemnek az a természete, hogy sokra lehet és kell is rálépni és láthatóan nem őszinte a mosolya azoknak, akik a korábbi osztogatós rendszerből kiszorultak. A kamara pedig nem diktatórikus, hanem demokratikus intézmény. A kamara elnöke sem távolít el megválasztott tisztségviselőket. Erre kijelölt fórumok és testületek vannak, amelyek négyévente választják meg tisztségviselőiket. Delegálásra és visszahívásra tagozati vagy elnökségi kezdeményezések adják a keretet, amit a kamara küldöttgyűlése jogosult szentesíteni.

- Mi is megírtuk, hogy többen nem a szervezetért, hanem a szervezetből éltek. Sikerült felszámolni ezeket az összeférhetetlenségeket?

- Minden olyan szerződéses tevékenység, amely a kamarán belül is elvégezhető, és megvan hozzá a kellő szakértelem, visszakerül a kamara belső rendszerébe. A hivatkozott szerződéseket magam mondtam fel és tart azok felmondási ideje. Ebben benne van a könyvelés, bérszámfejtés, egyéb számviteli tevékenység, sőt több olyan terület is, amely jól végezhető a kamarán belül, ezért a korábbi kiszervezési gyakorlatot felülírva visszakerülnek azok is a kamarai élet körforgásába.

- A korábban áttekinthetetlen és túlburjánzott szervezet leépítésénél mit tudott eddig elérni?

- Logikus szervezeti rendszert fogadott el a kamara elnöksége, amely a korábbi intézményrendszert váltotta ki, ezzel már remélhetőleg "tiszták" lettek a feladatok, funkciók és a hozzájuk tartozó felelősségek is. A BKIK-nál üzemi tanács is működik jogszerűen, így az átszervezések a törvényi határidők, és a kötelező egyeztetések miatt jelentős időt vesznek igénybe. Komplex folyamat a belső működési rendszer megreformálása és látjuk a problémákat, dolgozunk azok megoldásán is.

- Az MKIK elnöke korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a helyi szervezetek másutt - értsd országszerte - jól működnek. Mit sikerült átvenni, ami működik Budapesten is?

- Igaza van Parragh Lászlónak. Valóban jól működő kamarák vannak, országszerte méltán lehetünk büszkék rájuk. Az MKIK egyik alelnökeként - és kifejezetten jó kapcsolatot ápolva a területi kamarákkal - komolyan veszem az együttműködést és ezért minden hasznos, a BKIK számára fejlődést mutató jó gyakorlatot megvizsgálunk és adott esetben át is veszünk, kezdve az vezetőirányítási rendszerektől a tagnyilvántartó programokon át akár a jól működő minták adaptálásáig. Jelenleg 3 ilyen modell átvétele van folyamatban és folyik a kamarai belső szabályzatok teljes körű létrehozása, átalakítása.

- Sok támadás éri a kamarát amiatt is, hogy május vége helyett mindeddig nem sikerült leadni a tavalyi éves mérleget. Hogy állnak?

- Valóban példátlan az, hogy a kamara mérlegét nem lehetett leadni a törvényi határidőben és az is példátlan, hogy a könyvek átvilágításánál olyan szempontok kerültek felszínre, amelyek alapján vállalható - a jogszabályoknak megfelelő - mérleget nem lehetett előállítani. Gazdasági emberként minden porcikám berzenkedik egy ilyen helyzet miatt, ezért is vagyunk rajta minden erővel, hogy a jogszabályoknak maximálisan megfelelő mérleget lehessen előterjeszteni.

Mivel nem vagyok számviteli szakember, a feladat megoldásába bevontuk a könyvvizsgáló mellett az Ernst & Young (EY) auditort és adójogi szakértőket is,, hogy segítsék a mérleg elkészültét és a vonatkozó szabályok értelmezését. Terveink szerint a decemberi küldöttgyűlés lesz a fóruma az elkészült beszámoló elfogadásra.

- Van-e már a kamarának követeléskezelési rendszere/módszere? Mennyi pénz vár beszedésre?

- Észérvekkel kell hatni mindazon vállalkozásokra, amelyek nem fizették be a tagdíjat és semmiképpen nem erővel. Bizonyítani kell nekik, hogy érdemes befizetni a díjat, mert annak fejében jó és hasznos szolgáltatásokat kapnak. A kulcs, hogy a tagok lássák, mire megy a pénz, azaz olyan szolgáltatásokat biztosítsunk, amelyeket használnak és segíti munkájukat.

A kamara tevékenységét három jogszabály határozza meg: az adózás rendjéről szóló, a számviteli rendről szóló, valamint a gazdasági kamarákról szóló törvények, amelyek világosan rögzítik a kintlévőségek kérdéskörét. A mérleg késedelmének egyik fő oka az, hogy nincsen naprakész analitikus nyilvántartás a kintlévőségekről, illetve a regisztrációkról. Részemről csak olyan mérleget tudok vállalni, amely minden szempontból megfelel a jogszabályoknak, és amelyet a könyvvizsgáló is aláír.

- Bizonyos feladatok kiszervezésével is jól jártak néhányan. Mi az, amit belső erőkkel is meg tudnak oldani?

- A kamara szervezete és tisztségviselői szinte minden feladatot meg tudnak oldani és komolyan számolunk is a felhalmozott tudással, tapasztalattal és szakmaisággal, amivel rendelkeznek, ezért nem a kiszervezés, hanem ellenkezőleg, a feladatok és a projektek belülre szervezése és belső tudással való működtetése a prioritás.

- Miért volt szükséges meneszteni a felügyelőbizottság elnökét?

- Választott tisztségviselőket nem meneszteni lehet, hanem - megfelelő okok és indoklás mellett - visszahívásukat kezdeményezni az illetékes testületek felé. Jelen esetben a felügyelőbizottság tagját a gazdasági szolgáltatási tagozat joga volt delegálni és később ezt a delegálást vonta vissza egyhangúlag a tagozat. A további intézkedésekre, így az elnökség általi felfüggesztésre a kamarai szabályzatoknak megfelelően került sor és később a küldöttgyűlés feladata lesz a végső döntés meghozatala.

- Miért nem sikerült ugyanez az egyik alelnökkel, akiről kiderült cégei sorra csődbe mentek, mérlegeket nem adott le, sőt volt olyan cége is, amely kényszertörléssel szűnt meg?

- A kamarák, így a BKIK is demokratikus szervezet. És ez jól van így - még akkor is, ha ezért hosszabb folyamatokkal kell számolni. A visszahívást vagy arra való kezdeményezést a jelölő delegáló tagozatok és a kamara egyéb fórumai jogosultak indítani. Erre vonatkozó megkeresést sem a jelölő tagozat, sem más testület részéről nem kaptunk, sőt nemrég tagozata meg is erősítette őt tagozati elnöki státuszában, valamint idén márciusban teljes egyhangúsággal szavazta meg a küldöttgyűlés alelnöki státuszát, így jogilag érvényes mandátummal rendelkezik.

Ezt az ügyet több testület is vizsgálta és megállapította a mandátumok érvényességét. Ez lehet, hogy nem tetszik sokaknak, de a demokráciának ára van. Ami a kérdése tartalmi részét illeti: gazdasági emberként naponta találkozhatunk olyan esetekkel, amikor számos kisvállalkozás valamilyen helyzet okán kénytelen tevékenységét megszüntetni. Válságban ez főleg így van és nagyon sok ilyen ügyet látunk. A kamarai alelnöknek valóban volt olyan cége, amely kényszertörléssel szűnt meg és ez a helyzet sajnos sok tagunk számára is ismerős lehet. Rengeteg vállalkozó hozott már rossz üzleti döntéseket, volt olyan életszakasza, amit utólag másként csinálna. A hibákból, rossz döntésekből tanulni kell, felállni és újrakezdeni és azt, aki képes erre meg kell becsülni. És nem hiszem, hogy a budapesti vállalkozások azt szeretnék, ha csak a sikereseket képviselné a BKIK.

- Korábban sokan kritizálták a kamarai vezetést amiatt, hogy - néhány kivételtől eltekintve - nagy budapesti cégek nem voltak tagok. Kiket sikerült eddig megnyerni hogy csatlakozzon?

- Minden olyan vállalkozás, amely fontosnak tartja a tiszta piaci körülmények meglétét, a gazdaságpolitika felé nyíló csatornák kihasználását, az bizakodóan tekint a kamarai folyamatokra és ha a BKIK végre tud tiszta arcot mutatni a viták és botrányok helyett, akkor sok cég választja majd a kamarát, Emellett azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hazai vállalkozások 99 százaléka a mikro- és kisvállalkozói körből kerül ki,  számukra legalább olyan hatékony képviseletre van szükség, mint a nagyok esetében.

- Nagyvállalati szekciót is létrehoztak. Ennek működésében lesznek-e speciális vonások/részek?

- Mindenképpen mások a hangsúlyok és a lobbi irányok a nagyobb méretű cégek esetében. Nem szekcióról, hanem tagozatról van szó, amely a másik négy tagozat mellett működve, kereteiben hasonló módon, tagösszetételében azonban eltérően tevékenykedik. Célunk, hogy az új nagyvállalati tagokat összekössük a kamarán belül a korábbi tagokkal, gazdasági együttműködés "együttgondolkodás" reményében.

- Eddig jobbára kisvállalkozások domináltak a vezetésben. Sikeres nagyvállalati expanziót követően miként lehet korlátozni dominanciájukat/ráhatásukat? Szükségessé válhat-e a BKIK szervezeti működésének átalakítása?

- A BKIK szervezeti átalakítása egy új működési szabályrendszer elfogadásával lezárult, amelynek semmiképpen nem a "kicsik kontra nagyok" elv a vezérelve. A cél a szinergia, azzal, hogy a nagyok nem nyomják el a kicsiket. A gazdasági életben mindkét szereplőre szükség van, így lesz a kamara is tükre a valós életnek.

- Elhíresült bon motja, hogy "nem elvenni, hanem adni akar a kamarai tagoknak". Mikor fogják ezt először érezni az érintettek?

- Az első néhány hónap arról szólt, hogyan lehet kialakítani azt a szervezeti működési struktúrát, amely leginkább szolgáltatásközpontúvá teszi a BKIK-át. A következő pár hónap feladata az, hogy szolgáltatásokat tartalommal töltsük meg; e kereteken belül olyan programok és projektek induljanak, amelyek a vállalkozások számára érthető módon, tényleges előnyöket nyújtó szolgáltatásokkal fedik le a vállalkozói igényeket.

Ennek első lépcsőjeként, november közepén indul a háromnapos Budapesti vállalkozói napok rendezvénysorozatunk, amelyben bemutatkoznak mindazon szolgáltatások amelyek hagyományosan vagy innovatívan a kamara tevékenységének gerincét jelentik. Elérhető lesz így az adó, a pénzügyi, a pályázati, az építésügyi és még számtalan tanácsadás, a különböző szakterületeken képzéseket, oktatásokat kínálunk. Megvizsgálva a valós igényeket, a korábbiaknál sokkal kézzelfoghatóbb pénzügyi előnyöket kínálunk: így Széchenyi kártyás hitelnyújtás, üzleti tervezésben és uniós pályázatokban való közreműködést is.

A már meglévő szolgáltatásaink (tanácsadás, békéltetés) mellett olyan új típusú, innovatív programon dolgozunk, amelyre mindenki fel fogja kapni a fejét és amellyel új, kézzelfogható és forintosítható pénzügyi előnyöket és engedményeket nyújtó lehetőségeket adunk tagjaink számára. Ez a projekt jelenleg kidolgozás alatt áll, hamarosan beszámolunk róla.

- A kamarai kötelező tagdíjat (regisztrációs díjat) évek óta sérelmezik a cégtulajdonosok. Lát-e esélyt arra, hogy ezt eltöröljék és - legalább részben - az állami költségvetésből finanszírozzák a kamarák működését?

- A regisztrációs hozzájárulás, köznapi nevén 5 ezer forintos kamarai díjról a törvényhozás jogszabályt alkotott és azt - ameddig a törvény nem változik - be kell tartani. A fontos az lenne, hogy a vállalkozások ne ellentételezés nélküli adóként éljék meg a díj kötelező megfizetését, hanem azt mondhassák: ennyi pénz jól megtérülő befektetés, hiszen a kamara képvisel, véd és segít. Ez a feladatunk és a célunk is.

- Hagyományosan alulról építkezik minden kamara. Ennek ellenére az elmúlt időben felvetődött a BKIK "gyámság alá" helyezése, vagyis az önállóság megszüntetése. Az elmúlt féléves átalakításokat követően továbbra is fennáll-e ennek lehetősége?

- A kamarai rendszer demokratikus alulról építkezése hagyományos, 167 éve működő komoly, valamint jó dolog és jól vállalható is, ha a cél amire létrejött maradéktalanul teljesül. Ha erről az irányról letér akkor azt kockáztatja, hogy lépés kényszerbe hozza a döntéshozókat. Úgy gondolom, ez nem lehet célja ma a budapesti kamarában senkinek.

A kamarai tagok jelentős és jóérzésű többsége nem osztja a néhány "ellenálló", korábban "jól kitömött" csoport véleményét, akiknek még jelenleg is a balhék fenntartása a céljuk, és - a magánérdekeik szem előtt tartása mellett - "játszótérnek" tekintik a kamarát, ezzel folyamatosan veszélyeztetik a szervezet mindennapi életét és jövőjét. Akik ma botrányok és összeesküvések folyamatos fenntartásával, puccsolgatással, nevetséges lejáratásokkal elvonják a figyelmet a napi munkáról, azok az igazi kamara és a jövőre és fennmaradásra szavazó normális tagok ellenségei.