A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A magyarországi autóbuszgyártó szakma arra számít, hogy a döntéshozók a magyar szellemi értéket részesítik előnyben, ez pedig a magyar buszgyártóknál található meg − mondta a Napi Gazdaságnak Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke annak kapcsán, hogy a svéd Volvo Bus Corporation és a Rába Járműipari Holding Nyrt. a közelmúltban stratégiai buszpiaci együttműködési megállapodást írt alá. (A megállapodás részletei nem ismertek, bár a hivatalos kommunikáció szerint a megállapodással lehetővé válik, hogy a legmodernebb buszok hazai gyártása kezdődjön meg a legfejlettebb technológia alkalmazásával. A szövetség korábban érthetetlennek és feleslegesnek minősítette a megállapodást, míg a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter jelezte, hogy csatlakozna a gyártáshoz.)

Vincze-Pap Sándor szerint a magyar autóbuszgyártók kapacitásuk kiépítésére az elmúlt években ötmilliárd forint feletti beruházást hajtottak végre, jelenleg is több mint 30 saját márkanevű, magyar tervezésű-gyártású autóbusz van, amelyeknek Rába-futóművel szerelt változatai 75-85 százalék magyar hozzáadott értéket tartalmaznak, jóval többet, mint amennyit a Rába−Volvo együttműködés előirányoz.

Felesleges az újabb gyártókapacitás?

A magyar gyártású buszok felölelik a szükséges hazai igények teljes palettáját, ezért az elnök szerint felesleges egy újabb gyártókapacitást kiépíteni a Rábánál többmilliárdos befektetéssel, hiszen ez a magyar cégeknél rendelkezésre áll.

A minőségre és képességre vonatkozóan megemlítette, hogy 8500 magyar tervezésű-gyártású autóbuszt szállított eddig a NABI az USA városainak, a Kravtexnek pedig ezer, illetve az ARC-nek száz autóbusza üzemel nagy megelégedésre a Volánoknál. Mindemellett a szükséges hosszú távú szervizigényt és pótalkatrész-ellátást is magas színvonalon megoldják, még a külföldi gyártású autóbuszok is a hazai háttérnek köszönhetik gyors javíthatóságukat, amiről a Volán-társaságok vezetői tudnak számot adni.

Sorakoznak a kérdések

Vincze-Pap elmondta, hogy a Volvo−Rába szerződés kapcsán a szövetség tagjaiban több kérdés is felmerült, így például szeretnének választ kapni arra, hogy miért nem felel meg a magyar igényeknek a magyar gyártók által az elmúlt években kifejlesztett magyar tervezésű és gyártású autóbuszok közül egyik sem, s hogyan felel meg az a termék, amelynek még a prototípusa sem készült el.

További kérdés: miért jó, ha a már működő magyar gyártói kapacitásokat hagyják elsorvadni és miért kell nagy tőkebefektetéssel újat kialakítani, külföldi márkanévvel és már csak maximum harmincszázalékosan "magyar lobogó alatt"? Hová lesz az eddig felhalmozott magyar szellemi termék? A tradicionális magyar buszgyártók tehát nem sok jóra számíthatnak, bár ugyanakkor Vincze-Pap nem tart attól, hogy ezek végleg eltűnnének a palettáról, hisz a társaságok több lábon állnak. Az elnök azzal a kormányzati vélekedéssel sem ért egyet, hogy csak évi ezer busz gyártása esetén lehetnének rentábilisak, szerinte ugyanis már 50-100 buszt is lehet gazdaságosan és fenntarthatóan készíteni, amire több hazai gyártó is példa.

A Volán-társaságok helyi és helyközi közlekedésben használt, mintegy 6000 darabos flottájának átlagéletkora meghaladja a 12 évet. Az autóbuszok szolgáltatási színvonalemelése érdekében indokolt cseréje akár évi 3-400 új jármű beszerzését is szükségessé teheti. Az első közbeszerzések a régiós társaságok létrehozását követően, a közeljövőben megindulhatnak − tájékoztatta a Napi Gazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya. A kormány tavaly tavasszal a korábbi érték kétszeresére, százmilliárd forintra emelte a Magyar Fejlesztési Bank Közösségi Közlekedésfejlesztés Finanszírozási Programja keretösszegét. E forrásból a személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozások egyebek mellett új járművek vásárlását is fedezhetik. A teljes keretből mintegy 22,5 milliárd forintot a Volán-társaságok kötöttek le.

Az elnök szerint az is egy megválaszolandó kérdés, hogy kell-e majd versenyeznie a Rába−Volvo autóbuszának, ha a kezdeti időszakban bevallottan csak a magyar piacra termelnek majd. Magyarországon kilencezer közforgalmú autóbusz van közvetett állami tulajdonban. Így a Rába−Volvo busz vevője csakis az állam lehet, amely jelenleg többségi tulajdonosa a Rábának. Vincze-Pap azt sem érti, hogy miért jó az államnak, ha a buszbeszerzés nettó költségvetési pozíciója már ezer autóbusz beszerzése esetén legkedvezőbb esetben is legalább 35 milliárd forinttal romlik. Vincze-Pap szerint a körvonalazott együttműködéssel az ország kifejezetten rosszul jár, a Volvo a fő haszonélvező, mert annak piacszerzését segíti. Az elnök azt is felveti, hogy ki lehetne alakítani csak magyar szereplőkkel egy állami felügyeletű (elvileg akár Rába-vezetésű) buszgyártói központot.