Az egy évvel korábbi adatokhoz képest több mint 18 százalékkal növekedett azok száma, akik hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. (Érdemes visszatekinteni arra, hogy a válság kitörése előtt a BAR-listán még "csak " 290 ezer főt tartottak élő tartozással nyilván.) Alighanem terjed az adósságcsapda  - amikor valaki újabb hitellel próbálja befoltozni a családi költségvetésben keletkezett lyukat -, hiszen a bukott szerződések száma közben közel 24 százalékkal emelkedett.

Az első félév végén majdnem 1,5 millió élő mulasztást tartottak nyilván. A lezárt ügyek száma a márciusi módosítás óta (akkor lépett hatályba, hogy nem öt, hanem csak egy évig lehet nyilvántartani azokat az adósokat, akik helyzetüket időközben rendezték) gyakorlatilag stagnál.

A mulasztás a hátralék teljes kiegyenlítésével, de a szerződés átütemezésével (a banki adóssegítő programban részvétellel) is megszűnhet. Ebbe a kategóriába kerülnek azonban azok is, akiket végrehajtottak, vagy kezesüktől szedték be a pénzt. (Amennyiben azonban ha fizetési késedelem nem teljesítéssel zárult, az adatok elévülési ideje változatlanul öt év.) Az állami program beindulása tehát nyilvánvalóan a KHR-adatokból is látszódhat majd. Arról persze nem szabad megfeledkezni, hogy a KHR lakossági alrendszerében nem csak a hitelmulasztások, hanem a bankkártya-visszaélések, és a csalás miatt elutasított hitelkérelmek is szerepelnek (az állami mentőcsomag pedig csak a lakáshitelesekre vonatkozik).

A Napi Gazdaság információi szerint egyébként a lezárt szerződéseknél a KHR-nyilvántartás lerövidülése miatt több bank is kamatemelésre készült. Néhány adós jelzése alapján pedig ez a folyamat már el is indulhatott.