BUX
39709

Rendkívüli béremelések jönnek Miskolcon

Miskolc polgármestere évértékelőt tartott kedden a miskolci Művészetek Házában. Kriza Ákos az országos mértéket meghaladó, differenciált, átlagosan 20 százalékos béremelést ígért 2017-re Miskolc város minden alkalmazottjának. Ennek fedezetét a miskolci gazdaság és a város egyre javuló versenyképessége teszi lehetővé. Ennek kapcsán kérdeztük Kriza Ákost a „miskolci modellről".

Szakonyi Péter, 2017. február 9. csütörtök, 10:02

- Évértékelőjében azt mondta, hogy 2016-ban Miskolc korszakváltást hajtott végre, amelynek köszönhetően az önkormányzat rendkívüli béremelést képes adni 2017-be a városi alkalmazottaknak. Ezzel kampány üzemmódra kapcsolt Miskolc?

- Nem erről van szó. Egyszerűen most ért ide a város, amely 2016-ban korszakváltást hajtott végre. Beérett az a munka és feszes gazdálkodás, amelynek eredményeként Miskolc egyszerűen megteheti, hogy a város alkalmazottjainak átlagosan 20 százalékkal emelje meg a bérét.

Az elmúlt években mindig a törvényi minimumot emeltük csak, de most arra kértem a gazdasági vezetőimet, hogy a lehetséges maximumot számolják ki. És ennek eredményeként született meg az átlagosan 20 százalékos bérfejlesztés. Differenciált lesz az emelés, vagyis a magasabb fizetésűek kevesebbet, a kisebb fizetésűek pedig többet kapnak majd, de mindenki kap, mert senki nem maradhat ki a miskolci sikerből.

- Nem lesz ennek böjtje? Mennyire viseli ezt el a város költségvetése?

- Nézze, én óvatos duhaj vagyok. Sohasem engedtem a pazarlást. Még 2010-től jutalomstopot vezettem be az önkormányzatnál, és az utóbbi években is csak a dolgozók körében engedtem azt. Mindaddig, amíg nem állt helyre a városi gazdálkodás egyensúlya, addig semmilyen költekezést nem engedélyeztem, ami a minimálisan szükségesnél több volt. De mára már a munkaerő-megtartó képesség érdekében is szükségessé vált egy nagyobb léptékű béremelés, ami a 2016-os városi adóbevételeket látva igenis biztos lábakon áll költségvetési szempontból is.

Bár ez a béremelés a városnál a kiadási oldalon szerepel, de egyben azt is jelenti, hogy a béremeléseket jelentő 2,4 milliárd forintnyi összeg egy jelentős része a miskolci gazdaságban kering majd, mintegy 6 ezer családnál növeli majd a fogyasztást és teszi kiszámíthatóbbá a hétköznapokat. És persze a piacot is a bérfejlesztések irányába nyomja. A helyi vállalkozások is erősödnek, ennek a legjobb mutatója a város kasszájába befizetett iparűzési adó mértéke: ez az elmúlt hat évben dinamikusan nőtt és tavaly átlépte a bűvös 10 milliárd forintot - holott 2010-ben épp csak meghaladta a 6 milliárdot. Emiatt is mondhatjuk, hogy Miskolc tényleg új korszakba lépett.

- Mennyivel gazdálkodik ma a miskolci önkormányzat?

- A tavalyi költségvetésünk 44 milliárd 709 millió forint volt. A működési bevétel 25,5 milliárd, míg a felhalmozási bevétel 19.2 milliárd forint.

- A 2010-2016 között megvalósult  városi nagyberuházásokban a legjelentősebbek a diósgyőri vár felújítása, a buszflotta fejlesztése, a víztisztító  és a csatornahálózat fejlesztése, valamint a miskolctapolcai víztisztító és strandfürdő vitte a prímet. Számos más fejlesztés viszont késedelmet szenvedett. Mikorra várható ezek beindulása és milyen ütemezésben?

- Nem vagyunk semmivel elkésve. Talán stadion ügyében lehetnénk kissé elébb, de alapvetően a város fejlesztései feszes menetrendben haladnak. Ez mindig kérésem is a gazdasági vezetőim felé, hogy átlátható és menetrend szerintiek legyenek a fejlesztések. Eddig is így voltak.

Persze mindig van, hogy épp valamire várni kell, vagy a tervezésre, vagy a kivitelezésre, de ezek mind a megvalósulás üteméhez kapcsolódnak. Ennek a tervezettségnek köszönhető, hogy az elmúlt években megújult a város szinte teljes infrastruktúrája, új villamosok, buszok álltak menetrendbe, felújítottuk iskoláinkat, óvodáinkat. Nekünk van az országban a legkorszerűbb ivóvíztisztító-rendszerünk, és a geotermikus energiafelhasználásban is élen jár Miskolc. Vonzó turisztikai beruházásokat hajtottunk végre a tapolcai újranyitott strandtól kezdve, a diósgyőri várig és a Lovagi tornák teréig, vagy épp a lillafüredi függőkertig. Ezek nélkül nem lenne ma a város életében húzóágazat a turizmus.

- Impozáns számokat sorolt a turizmus kapcsán.

- Ki gondolta volna, hogy az egykori szürke acélváros mára az ország egyik legkeresettebb turisztikai célpontjává válik. Még a turisztikai szakembereket is meglepte, amit 2010 óta elértünk. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele 2010 óta megduplázódott, tavaly csaknem 3 milliárd forint áramlott a miskolci szállásadókhoz. Csak tavaly 17 százalékos volt a növekedés. Ez azt jelenti, hogy a régen lebecsült Miskolc 2016-ban a turizmus növekedésében Balatonfüreddel holtversenyben az első helyen áll országos szinten. A vendégéjszakák száma 66,8 százalékkal nőtt.

- Milyen fejlesztéseket tudnak elkezdeni közösen a magántőkével?

- Elsősorban a szállodafejlesztésekben kell előre lépjünk. Éppen a nagy érdeklődés miatt szálláshelyekben már hiány mutatkozik, ezért itt lépnünk kell, és a magántőke számára is vonzóbb ez a terület, mint mondjuk az attrakciófejlesztés. Bár arra is van jó példánk, elég csak az Avalon Parkra gondolni, ami a gokartpályájával és a csodálatos játszóparkjával újabb igazi vonzerőt adott Miskolctapolcának.

- Az országban sok helyütt tapasztalható munkaerőhiány Miskolcon is érezhető?

- Miskolcon jelenleg sok területen lehet azonnal elhelyezkedni. Az egészségügyet nem részletezem, ugyanaz a helyzet, mint országosan. Az iparban hiány van a kvalifikált szakmunkásból, mérnökből, nyelveket beszélő szakemberből, ez érinti - többek között - a gép-, a járműipart, az építőipart. De kevés az ács, az asztalos, a villanyszerelő, a gépi forgácsoló, a hegesztő, de a szociális gondozó, a cukrász, a gazda és a mezőgazdasági gépész is. A különféle képzésekkel ezekre mind igyekszünk figyelemmel is lenni. Amíg 2010-ben még 11,5 százalékos volt a munkanélküliség, ma csupán 5,8 százalékos.

- A nyomortelepek megszüntetése és a számozott utcák felszámolása nagy felháborodást keltett - mégis folytatták. Legutóbb az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) büntette a várost ötszázezer forintra a kifogásolt eljárások miatt. Mi lesz az ott lakókkal? Mihez kezdhetnek, ha lebontják házaikat?

- Nézze, én nem tehetek mást, csak azt, amire a miskolciaktól felhatalmazást kaptam. Azt ígértem 2010-ben, hogy a fészekrakók kérdését megoldom, majd 2013-ban 35 ezer miskolci írta alá, hogy támogatják a nyomortelep-felszámolási programunkat. Ez számunkra mindig is egészségügyi, gyermekvédelmi és közbiztonsági kérdés volt, és nem az, hogy kiket, honnan és hogyan akarunk elüldözni. Egyszerűen rendnek kell lenni. Ebből, a város többi lakójának a kárára, nem engedhetünk.

- A felháborodás azonban országos méretű volt.

- És kik háborogtak? Mert a miskolciak biztos nem. Ők velem vannak. Sok félreértelmezett és téves információ okozta azt a hisztériát, ami a Számozott utcák körül kialakult, de mára úgy tűnik, mindenki megértette: itt egy törvényes bírósági döntéseken alapuló intézkedéssorozat történik, ami egyszerre szolgálja a közbiztonságot, a közegészségügyet, a gyermekek védelmét és a közvagyon megőrzését. Akinek lejárt a szerződése, nem hosszabbítottuk meg, a magántulajdonban lévő ingatlanokat pedig vagy megvásároltuk, vagy kisajátítási eljárást folytattunk le. Kár vagy joghátrány senkit nem ért. És végül senki sem maradt fedél nélkül, mindenkinek volt hova menni.

- Évértékelő beszédében úgy fogalmazott, hogy "Fészekrakók ki, egyetemisták be". Ez utóbbi mit jelent?

- A szocialista városvezetés idején az úgynevezett Fészekrakó program néven elhíresült csalássorozat részeként a falvakból több ezer olyan ember költözött be Miskolc lakótelepi lakásaiba, főleg az Avas városrészben, akik sosem éltek előtte ilyen közösségben, egészen máshogy szocializálódtak, mondjuk ki, alkalmatlanok voltak a városi együttélésre. Emiatt amikor már zajlott e lakások felvásárlása, azt ígértem még 2014-ben az avasiaknak, hogy új korszakot kezdünk a városrészben, amelynek jelszava "Fészekrakók ki, egyetemisták és egyetemi dolgozók be!", hogy segítsük az Avas rehabilitálását az egyetemi polgársággal. És most tényszerűen beszámoltam erről a miskolciaknak. Eszerint 173 fészekrakós lakáshoz kapcsolódóan 254 követelést vásároltunk meg. Ezek közül 2016 végéig lezárult 231 eljárásból, 157 lakás a város tulajdonába került. Az utóbbiekból 149-et már kiürítettünk. A maradék nyolcat a kilakoltatási moratórium után szintén átvesszük. Nincs olyan fészekrakós lakás, amelyben ne zajlana eljárás. A még meglévő 16 lakást is ki fogjuk üríteni, felújítjuk, és arra érdemeseknek fogjuk kiadni.

- És hogy áll az eredeti ígéretével?

- Nos, az átvett lakások felújítása ütemezetten zajlik, eddig összesen 76 készült már el. Eddig 64 felújított lakást adtunk ki, amelyekből az egyetemi dolgozóké, doktoranduszoké a legnagyobb kontingens, 49 lakással. És a többi lakásba is tisztes miskolci polgárok kerültek a katasztrófavédelemtől, illetve az Otthonunk Miskolc hallgatói programból. És ahogy egy-egy lakás felújítása befejeződik, azonnal meghirdetjük.

- Azt is mondta, hogy a miskolci sikereket a sajátos miskolci modell hozta, ezért következhetett be az a nagy bérfejlesztés, amit most megléptek. Mi ez a modell?

- Modellünknek három pillére van. Az első a sikeres érdekérvényesítés, a stabil, erős, közvetlen kapcsolat a kormányzattal, a Miniszterelnökséggel, és Orbán Viktor miniszterelnökkel. Örülök, hogy többször személyesen is megerősítettük, hogy kölcsönösen számíthatunk egymásra, ha Miskolc érdekében kell cselekedni. A második pillér a sikeres és feszes gazdálkodás, a szolgáltató önkormányzat és az egyre hatékonyabb működés. A harmadik pedig a sikeres közösségépítés a nyugdíjasok, a sport, és a fiatalok révén. És, hogy mindezt harmonizálni tudtuk, az jelentkezik a város teljesítőképességében, versenyképességében.

- E területen hogy áll Miskolc országos összehasonlításban?

- Az MTA regionális összehasonlító kutatásában Miskolc 1998-ban 22 megyei jogú város közül a sor vége felé, a tizenhetedik helyen kullogott, 2011-ben pedig a 9. helyen állt. És további öt év szívós munkájának eredményeként ma elmondhatom, hogy versenyképesség alapján a negyedik helyen állunk.

Ez közös munka, közös siker eredménye. És pont ez az, amit ki akartunk most fejezni a 20 százalékos rendkívüli béremeléssel. Mert igaz, hogy differenciált lesz az emelés, de egyetlen városi dolgozó sem maradhat ki a sikerből - valamennyi fizetésemelést mindenki kap. És ezért mondtam, hogy úgy igazságos, hogy az alacsony fizetésűek többet, a magasabb bérben részesülők pedig kevesebbet kapjanak.