Az ország második legnagyobb repterét álmodta meg Börgöndre a Biggeorges- NV két tulajdonosa Nagygyörgy Tibor és Nyíri Viktor. A több mint 10 évvel ezelőtt kezdődött fejlesztés végső célja egy, Budapestet is kiszolgáló, főleg fapados utasokra specializálódott regionális reptér volt. A korábbi katonai repülőtér helyén, 300 hektárnyi területen 15 milliárd forintos költséggel utasterminált húztak volna fel, amit közúton az M7-es autópályán valamint vasúton is el lehet volna könnyeden érni.

Az Alba Airport  mellett mintegy 110 hektáron üzleti és ipari parkot  hoztak volna létre. Ezért folyt a harc évek hosszú során - volt hogy a helyi repülőklub perelte a befektetőket, aztán meg a környezetvédők jelentek meg az "ideiglenesen ott állomásozó ürgék" védelmében. Az Alba Airport Kft. időközben minden engedélyt beszerzett. Ekkor jött a 2008-as válság, amely úgy tűnik végleg betett a fejlesztésnek.

Jött a válság és a Malév-csőd

A Malév két évvel ezelőtti  csődje már csak "ráadás" volt, hiszen a fapados cégeket immár a ferihegyi reptér is könnyen ki tudta szolgálni, nem volt szükség  olcsóbb légikikötőre. Ezt követően indultak meg a tárgyalások a székesfehérvári polgármesterrel, aki ingyen szerette volna visszaszerezni a területet - de hogy a reptér helyett oda mit kívánnak építeni, az ma sem világos. Cser-Palkovics András, az MTI-nek elmondta, hogy a kormányzati pénzből a a börgöndi repülőtér tulajdonviszonyait szeretnék rendezni. Az ingatlanok mellett az azt kezelő cégeket, a repülőtérrel és az ipari parkkal kapcsolatos engedélyeket és jogokat kívánják visszavásárolni. Jelezte, hogy  a kétmilliárd forint a teljes vételárat jelentheti.

Székesfehérvár 2012 októberében döntött úgy, hogy visszakéri a börgöndi repülőtér területét a Biggeorge's-NV Zrt. befektető cégtől, mert évek óta nem történt érdemi előrelépés a repülőtér ügyében, az építkezést el sem kezdte az Alba Airport Kft. Az Alba Airport Kft. a székesfehérvári és az abai önkormányzat, illetve a Biggeorge's-NV Zrt. tulajdona vagyis elképzelhető, hogy a cég megmaradt - immár önkormányzati tulajdonban. Az erről szóló konkrét tárgyalások idén januárban indultak. (A városi közgyűlésnek értesüléseink szerint augusztus végéig kell jóváhagynia az üzletet, egyébként búcsút mondhatnak a kormányzati kétmilliárdnak...)

Idehaza nem megy a regionális reptereknek

Finoman szólva sem sikeresek a magyarországi regionális repterekre szőtt tervek. Bár egész Európában mindenütt jól működnek az ilyen közlekedési központok - nálunk nem. A debreceni reptér annak ellenére jelenetős veszteséget terem, hogy oda is közlekedik a WizzAir, és hasonló helyzetben van a Hévíz-Balaton Airport is. Az előbbi évente 60-80 ezer, az utóbbi 45 ezer utast fogad és indít, de a rentábilis működéshez legalább 100 ezer utazó kellene.

A debreceni repteret egy magáncég bérli, míg a sármelléki bázis üzemeltetési jogait éppen a közelmúltban vásárolta meg egy magyar-angol-orosz hátterű vállalkozás. Egyedül a Győr mellett péri reptér működése biztató, de csak azért mert az Audi fokozatosan fejleszti a gyári alkalmazottakat szállító/kiszolgáló légibázist.

Regionális repteret álmodtak az elmúlt évtizedben Szombathely mellé - ide kínai cégeket vártak ipari parkkal "megspékelve" - de ez is csak terv maradt. Hatalmas balfogásnak bizonyult a pécsi reptér, amely ugyan megépült, de ma már nem működik üzemszerűen. Szóba került a tököli, a taszári és a mezőkövesdi egykori szovjet katonai repterek hasznosítása, de az elképzelések vázlatok szintjén maradtak. Pedig a befektetői körbe a leggazdagabb magyarok is "bejelentkeztek" - Demján Sándort, Csányi Sándor, Lovas Péter és Petrás István is szorgalmazta a regionális reptér fejlesztéseket.